Jogszabályfigyelő 2023 – 22. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/79–81. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/79–81. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Nem lesz büntetendő a közügyek szabad megvitatása körében, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján elkövetett becsületsértés és rágalmazás.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) személyiségi jogok megsértése és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt jogi eljárásokat kezdeményez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel szemben – jelentették be.
Rekha Palli az indiai Delhi Legfelsőbb Bíróságának bírája kötelezte a Twitter amerikai közösségi médiaóriást, hogy tartsa be az ország nemrégiben elfogadott technológiai szabályait, miután a cég állítólag elmulasztotta kijelölni a panaszfelelősét.
Egy hódmezővásárhelyi iskolaigazgató által indított büntetőügyben mondta ki jogerősen bűnösnek rágalmazás vétségében a Szegedi Törvényszék szerdán Márki-Zay Pétert.
A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.
Az olasz újságíró egy 1980-as terrorcselekménnyel kapcsolatban a csendőrség felelősségét firtató oknyomozó cikket közölt. Az olasz bíróság végül a felelős szerkesztővel egyetemben elmarasztalta és nagy összegű kártérítésre kötelezte. Az ügy kapcsán az EJEB az újságírói felelősséggel kapcsolatban több fontos megállapítást is tett. Mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez. A nemzeti bíróságnak pedig mindezeket a szempontokat, illetve általában a sajtó társadalomban betöltött szerepét is figyelembe véve kell a személyiségi jogokat érintő ügyekben döntenie.
Könnyű testi sértés, rágalmazás, levéltitok sértés – legtöbbször ilyen esetekben indul magánvádas eljárás a bíróságokon. Ezekben az ügyekben tulajdonképpen a magánvádló az ügyész, neki kell bizonyítania, hogy bűncselekmény történt és bármikor indoklás nélkül ejtheti a vádat. Az eljárás speciális szabályairól kérdezte az OBH dr. Fazekas Ágnest, a Budapest Környéki Törvényszék bíráját.
A kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat 2018. július 2-án tartotta alakuló tanácskozását. A hálózat céljai közt szerepel a hatékonyabb fellépés és a gyors tudásmegosztás. Az alakuló ülésről és a jövőbeli tervekről az OBH készített interjút dr. Szabó Juditttal, a kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat szakmai vezetőjével.