Kézbesítés helyett inkább ellopta a címzettek pénzét a postás
Sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt a Nagykátai Járási Ügyészség egy postás ellen, aki kézbesítés helyett ellopta a címzetteknek küldött pénzt 2019-ben.
Sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt a Nagykátai Járási Ügyészség egy postás ellen, aki kézbesítés helyett ellopta a címzetteknek küldött pénzt 2019-ben.
Költségvetési csalás és sikkasztás miatt jogerősen másfél év – négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte a Pécsi Törvényszék a baranyai Siklósnagyfalu független polgármesterét – közölte a bíróság.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 150 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az angliai Goldsten Limitedre, és 25-25 millió forintot a társaság egy korábbi magyar vezető tisztségviselőjére, illetve egy magánszemélyre betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz jogosulatlan gyűjtése miatt.
Az I. kerületben elfogott férfit a rendőrség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás és ügyvédi visszaélés elkövetésének megalapozott gyanúja hallgatta ki.
A bíróság nem hagyta jóvá Ryszard Krauze, valamint ügyvédje, Roman Giertych volt lengyel kormányfőhelyettes előzetes letartóztatását.
Felfüggesztett börtönt kapott a férfi, aki felélte a kórházi lift építésére kapott pénzt.
Jogerősen három év szabadságvesztésre súlyosította a Fővárosi Ítélőtábla a Parlament és a Képviselői Irodaház épületéből számítástechnikai eszközöket eltulajdonító raktáros büntetését a Központi Nyomozó Főügyészség fellebbezése alapján – közölte a fővárosi fellebbviteli főügyészhelyettes csütörtökön.
Két év börtönbüntetésre ítélt a Pécsi Járásbíróság jogerősen egy volt valutapénztárost, aki több mint 31 millió forintot sikkasztott el – közölte honlapján a Pécsi Törvényszék.
Sikkasztás miatt emelt vádat a Keszthelyi Járási Ügyészség egy nő ellen, aki banki alkalmazottként a munkaadója keszthelyi és zalaegerszegi fiókjának bankautomatáiból, azok feltöltése során összesen több mint hárommillió forintot tulajdonított el.
Az ügyben a Bíróságnak lehetősége nyílt a közérdekű adatokhoz való joggal kapcsolatban a Helsinki Bizottság ügyében kimunkált szempontok alkalmazására. A civil szervezet, illetve újságíró kérelmezők kiemelt társadalmi szerepe nem volt kérdés, ugyanakkor az adatkérés okát nem jelölték meg, és nem bizonyították azt sem, hogy a kért adatok alapvető fontosságúak lettek volna tényfeltáró munkájukhoz. Az ügyvéd kérelmező esetében a Bíróság kiemelte, hogy puszta kíváncsiság még közéleti szereplő folyamatban lévő korrupciós ügyében sem alapoz meg korlátlan iratmegismerési jogot.