Bejegyzések sommás eljárás címkével

Álláskeresési járadék két munka között?
2021. május 4. Cégvilág

Álláskeresési járadék két munka között?

Kevesen tudják, pedig egyre többen érintettek a járványhelyzet miatt: ha álláskeresővé válik valaki, és szerencsés módon az álláskeresési járadék folyósítása időtartamának lejárta előtt talál munkát, akkor egy összegben kérheti a fennmaradó járadék 80 százalékának kifizetését.

Eljárás a fizetési meghagyás kézbesítésének sikertelensége esetén
2020. december 14. Szakma

Eljárás a fizetési meghagyás kézbesítésének sikertelensége esetén

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „Eljárás a fizetési meghagyás kézbesítésének sikertelensége esetén” cím alatti magyarázatát olvashatják.

A fizetési meghagyásos eljárás szabályozási modelljei
2020. augusztus 5. Szakma

A fizetési meghagyásos eljárás szabályozási modelljei

A szerző a már felmerült és a jövőben várhatóan felmerülő jogalkalmazási kérdésekre koncentrálva tárgyalja az európai fizetési meghagyásos eljárást, valamint teljeskörűen feldolgozta az Európai Bíróság eddig napvilágot látott vonatkozó jogeseteit és a magyar felsőbíróságok tárgyban közzétett döntéseit.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
2019. december 2. Világjogász

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.