A koronavírus-járvány óta egyre többen dolgoznak heti néhány napot home office-ban vagy távmunkában, és a munkáltatók többsége is támogatóan áll az otthoni munkavégzéshez. Természetesen nem minden munkakör és vállalati struktúra alkalmas erre, viszont az egyre növekvő rezsiköltségek a foglalkoztatókat is hátrányosan érintik, így előtérbe kerülnek az olyan megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek a kiadások féken tartására.
Alábbi cikkünkben a 2023/164–168. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.
Az irányadó anyagi és eljárásjogi rendelkezések alapján a munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve pénzbeli megváltásának bizonyítása, ezért a bizonyítás sikertelenségének következményeit viselni köteles – a Kúria eseti döntése.
2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.
Elfogadták a képviselők szerdán a Munka törvénykönyve módosítását, így jön a kibővített apasági- és szülői szabadság meglehetősen kevés pénzért, bővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége, és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023-tól lépnek hatályba.
Már nincs túl sok munkanap hátra, ezért érdemes áttekinteni azokat a legfontosabb munkáltatói feladatokat, amelyeket a vállalkozások vezetőinek hasznos tudnia.
Alábbi cikkünkben a 2021/46–52. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a Munka törvénykönyv 124. §-a választási lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra nézve, hogy a szabadságot munkanapban, avagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámba adja ki.
