Változik a Munka törvénykönyve, sok új szabály jön a szabadságokról


Elfogadták a képviselők szerdán a Munka törvénykönyve módosítását, így jön a kibővített apasági- és szülői szabadság meglehetősen kevés pénzért, bővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége, és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023-tól lépnek hatályba.

Az Országgyűlés szerda délután 136 igen, 27 nem szavazat mellett 30 tartózkodással elfogadta az “Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” című törvényjavaslatot. Alább az új törvény legfontosabb részeiről szólunk.

Apasági szabadság

A vonatkozó, 2019/1158 uniós irányelv értelmében az apának gyermek születése esetén tíz munkanap apasági szabadságot kell biztosítani. Ennek átültetése érdekében a törvény kimondja, hogy az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.

Az apasági szabadság első öt munkanapig terjedő tartamára a munkavállalót távolléti díj, hattól tíz munkanapig terjedő tartamára azonban már csak a távolléti díj 40 százaléka (!) illeti meg.

Szülői szabadság

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon.

A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja

A szülői szabadság 44 munkanap tartamára a távolléti díj 10 százaléka illeti meg a munkavállalót, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

Az Mt. módosítás értelmében a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig és a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési hely és a munkarend módosítását, továbbá a távmunkavégzés keretében, illetve a részmunkaidőben való foglalkoztatását. A munkavállaló indokolt kérelmére a munkáltató 15 napon belül köteles írásban válaszolni, amely jognyilatkozat jogellenes elutasítása vagy elmulasztása esetén a munkavállaló igényét harminc napon belül benyújtott keresettel érvényesítheti a bíróságon.

Mindezekről további részleteket itt olvashat.

Hirdetés

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadói

Bővül a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

Az Mt. által előírt, jelenlegi tizenöt napos homogén tájékoztatási határidő nem felel meg az uniós követelményeknek. Az elfogadott törvény értelmében ezért legkésőbb az első munkanaptól számított hetedik naptári napig szükséges írásban közölni a munkavállalóval a munkafeltételeket. Az írásbeli tájékoztató kötelező elemei kiegészülnek a következő munkafeltételekkel: a munkahely, a munkaviszony kezdete és tartama, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, a munkaidő-beosztás lehetséges időszaka (a hét napjai, a napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontja), a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama, a hatóság, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

Az uniós irányelv szerint a társadalombiztosítási rendszerekre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon társadalombiztosítási intézmények adatait, amelyek részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. Mivel Magyarországon jelenleg minden munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet az állami adóhatóság részére kell megfizetni a munkáltatónak, ezért az állami adóhatósággal kapcsolatos információkat kell a munkavállaló tudomására hozni.

A munkafeltételekben bekövetkezett változásokról a változás napján szükséges tájékoztatni a munkavállalót.

A várhatóan tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell a részletekről.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Az új törvény kiegészíti a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés eseteit. Rögzíti a keresőképtelenségen kívül azt az esetkört is, amikor a munkavállaló egyébként a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Az alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében különösen a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet szabályait kell figyelembe venni.

A mentesülés új esete, hogy mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra (gondozói szabadság). Ezt a gondozói munkaidő-kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Mindezekről részletesen itt olvashat.

Kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása

Szintén uniós elvárások nyomán a jelenleg hatályos Mt. 7. §-a kiegészült egy új, (3) bekezdéssel, ami a bizonyítási teherrel kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdéseket rendezné. A szövegezés értelmében a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének – vagyis a sérelmet szenvedett félnek – pusztán az alapul szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt kell bizonyítania, míg a jog gyakorlójának – vagyis a sérelmet okozó félnek – azt kell bizonyítania, hogy nem áll fenn ok-okozati összefüggés a tény, körülmény és hátrány között [Mt. módosító javaslat 7. § (3) bekezdés]. A rendelkezés egyúttal azt is jelenti, hogy a sérelmet szenvedett fél által tapasztalt esemény akkor tekinthető bizonyítottnak, ha a tény, körülmény és az őt ért hátrány közötti okozatiság fennáll.

A törvény az igény érvényesítője által bizonyítandó tény, körülmény és hátrány definícióját nem tartalmazza, a beadvány indokolása értelmében ezek az „általános jogértelmezési elvek alapján értelmezhetőek”, vagyis minden olyan magatartás idetartozhat, amely a joggal való visszaélés megvalósítására alkalmas. A módosítás célja lényegében a munkaügyi perek bizonyítási szakaszának egyértelműsítése és az eljárás gyorsítása azzal, hogy az igény érvényesítőjének, a sérelmet okozó félnek és a bíróságnak is mintegy iránymutatást ad a bizonyítási érdekkel kapcsolatban.

Mindezekről részletesen itt olvashat.

A szakszervezet félelmei

Csapdákat is lát az új szabályozásban a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Ilyen például az a rendelkezés, amely felhatalmazza a munkáltatót, hogy bizonyos esetekben (a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén) megtagadja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban. Vagyis: a tervezett Mt. módosítással a kormány megfosztja a munkavállalókat attól, hogy éves rendes szabadságukból 7 napot szabadon használhassanak fel.

Legalább ennyire aggályos az a pont a szakszervezet szerint, amely lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy ráutaló magatartással – kényszerhelyzettel – felmondásra bírja azokat a munkavállalókat, akik megváltozott egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni a korábbi munkakörüket.

Mindezekről bővebben itt olvashat.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

Biztosítás és ESG – kihívások és ellentmondások

Napjainkban az ESG akronimmal jelzett, vagy olykor zöld pénzügyek jelzővel is emlegetett, komplex szempont- és szabályrendszer átszövi a gazdasági és pénzügyi életet, és annak hatása alól nyilván nem mentesül a biztosítási iparág sem. A társadalmilag felelős pénzügyek néven is ismert szempontrendszer hármas alappillére (környezeti hatások, társadalmi kérdések és vállalatirányítás) közül a jelen írásban a környezeti hatások kezelésének kérdését vesszük górcső alá a biztosítási iparág szempontjából, különös tekintettel az érintett ESG irányelv megvalósítása során felmerülő ellentmondásokra és nehézségekre.