Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (2) bekezdés a) pontját. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes.
Az Európa Tanács képviselői felszólították az orosz hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki a békés tüntetők és újságírók elleni összes visszaélést, és állítsák bíróság elé a felelősöket annak érdekében, hogy teljesítsék az Európa Tanács keretében vállalt kötelezettségeket.
A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.
Az EJEB-hez két orosz férfi fordult, akiknek előzetes letartóztatását nem hosszabbította meg a bíróság, mégis fogva tartották őket, illetve a velük szemben folytatott büntetőeljárás során nevüket és arcképüket is nyilvánosságra hozták,.
Megállapítható, hogy az EJEB előtti államközi kérelmek, már csak azért is ritkák, mivel nem túl nagy hatékonysággal működnek. A mostani ügyben is több évtized is eltelhet, mire döntés születhet.
A Bíróság 2003 óta 46 eseteben marasztalta el Magyarországot az előzetes letartóztatás indokolatlan használata és az EJEE 5. § (3) bekezdésében foglalt szabadsághoz való jog megsértése miatt. Erre tekintettel az EJEB az ügyet úgynevezett “pilot judgement” eljárás keretében vizsgálta.
