![Jogszabályfigyelő 2024 – 24. hét Jogszabályfigyelő 2024 – 24. hét](https://jogaszvilag.hu/wp-content/uploads/sites/2/2019/08/kuria-060-n-620x291.jpg)
Jogszabályfigyelő 2024 – 24. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/61–64. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2024/61–64. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Az érintett természetes személy teljes nevét tartalmazó, saját használatú e-mail címe személyes adatnak minősül. A személyes adat jogellenes kezelése önmagában, egyéb tényállási elem hiányában azonban nem valósítja meg automatikusan a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megsértését – a Kúria eseti döntése.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperes emberi méltóságát az általa üzemeltetett internetes oldalon 2018. november 8-án megjelent „Magyar ember nem lop, csak kalandozik” című cikkében tett kijelentéseivel.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria vallási közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogok megsértése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, valamint Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozással a Kúria megállapította, hogy a közügyekre vonatkozó vélemény függetlenül érték- és igazságtartalmától, helyes vagy helytelen voltától, fokozott alkotmányos védelmet élvez még akkor is, ha esetleg túlzó és felfokozott.
A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.
Cikkünkben a whistleblowing jogi szabályozási lehetőségeiről, illetve a whistleblowing-rendszer kiépítéséről olvashatnak.
A jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére.
Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/145–147. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Polgári Jog online folyóirat Döntvény rovatában megjelent döntvények közül válogattunk.
A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.