Véleménynyilvánítás az emberi méltóság tükrében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperes emberi méltóságát az általa üzemeltetett internetes oldalon 2018. november 8-án megjelent „Magyar ember nem lop, csak kalandozik” című cikkében tett kijelentéseivel.


Az alapügy

Tóta W. Árpád, a HVG újságírója 2018. november 8-án megjelent cikkében a magyar nemzet méltóságát sértő „büdös magyar migránsok” és „magyar banditák” kijelentéseket tett.

Az elsőfokú bíróság az emberi méltóság megsértése miatt kötelezte az alperest a cikkből a sértő kifejezések eltávolítására, valamint 15 napon belül elnézést kérő közlemény megjelentetésére és a felperesek részére összesen 400.000 forint sérelemdíj megfizetésére.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.

A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria döntése

A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az ítélet indokolása szerint a felülvizsgálati kérelem alapján érdemben azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 2:54 § (5) bekezdését megsértve mellőzte-e a személyiségi jogsértés megállapítását és utasította el a keresetet. Ennek megítéléséhez a Ptk. 2:54. § (5) bekezdését kellett értelmeznie összhangban az Alaptörvény II. cikkével, valamint a IX. cikk (1) és (4)-(5) bekezdéseivel, figyelemmel az Alkotmánybíróság által ezeknek az alapjogoknak az értelmezése tárgyában kialakított gyakorlatára és a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése szerinti jogsértés megítélésekor figyelembe veendő szempontokra. A véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltóság, illetve ezzel összefüggésben a „közösségek méltóságának” védelme ütközése esetén az érdekmérlegelés során a Kúria megítélése szerint – a jogerős ítélet indokolásával szemben – a jogsértés megállapításához nem a sérelmezett közlésnek a közösségről az egyénre sugárzó jellegét kell elsődlegesen vizsgálni, helyette azt szükséges előtérbe helyezni, hogy a cikkben kifogásolt kifejezések a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alá tartoznak-e.  A jogsértés megítélése szempontjából jelentősége van a közlés céljának, hogy annak kifejtésére közéleti vita keretében került sor, továbbá, hogy a véleménynyilvánítót megilleti a stílusválasztás szabadsága. A sérelmezett közlés tartalmának és formájának megítéléséhez szükséges a cikk mondanivalójának és az adott közlés szövegösszefüggésben való vizsgálata.

A Kúria az elsőfokú bíróság megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a „büdös” és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú „migráns” jelzők, illetve a „magyar banditák” kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti. Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2023. február 6.

Kié az antik kanál? – lopott műkincsek törvényes visszaszolgáltatása

Amichai Elijahu, Izrael jobboldali örökségvédelmi minisztere megvizsgáltatja a lopott műkincsek palesztinoknak való visszaadásának törvényességét, miután az Egyesült Államok a Palesztin Hatósághoz juttatott el egy Ciszjordániából származó, illegálisan birtokolt 2700 éves elefántcsont kanalat – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál pénteken.