Bejegyzések társadalomra veszélyesség címkével


Digitális bűncselekmények – 4. rész
2021. június 29. Szakma

Digitális bűncselekmények – 4. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek egy, a mesterséges intelligenciával foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting
2021. június 16. Szakma

Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek az upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

Elzárás is lehet a vége, ha valaki nem fizeti meg a bírságot
2020. február 25. Szakma

Elzárás is lehet a vége, ha valaki nem fizeti meg a bírságot

A szabálysértési eljárásról legtöbbeknek a közlekedési szabályok megsértése jut eszébe, azonban szabálysértés sok más módon is elkövethető. Melyek a tipikus szabálysértések, hogy juthat el valaki egy egyszerű bírságtól az elzárásig és miként érinti ez a gyermekeket és a fiatalkorúakat? Az OBH dr. Fekecs Beátát, a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíráját kérdezte a témában.

A jogos védelem bírósági gyakorlata
2020. január 31. Napi

A jogos védelem bírósági gyakorlata

Saját vagy családtagjaink élete olyan érték, amit minden áron meg szeretnénk védeni. De jogszerűen milyen eszközöket alkalmazhatunk, hogy megelőzzünk egy jogtalan támadást és meddig mehetünk el védekezésünk során a támadóval szemben?  A Kúrián joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja a jogos védelem gyakorlati kérdéseit, a szakértői grémium a napokban összesíti a vizsgálat eredményeit. A Jogkérdés e heti riportjában az OBH dr. Kónya Istvánnal, a Kúria elnökhelyettesével beszélgetett a jogos védelemről.