Jogszabályfigyelő 2023 – 5. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/15-18. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Bejegyzések természetes személyek adósságrendezése címkével
Részletesen a CSOK-ot és más lakástámogatásokat, állami támogatású hiteleket könnyítő szabályokról
A CSOK támogatásokra, kamat- és egyéb lakáscélú támogatásokra, illetve adósságrendezésre vonatkozó, bizonyos határidőket könnyítő rendelkezéseket vezetett be a Kormány a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében a Gazdasági Akcióterv részeként.
Az adósságrendezési eljárásoknál az 50 000 Ft alatti tartozásokat is fel kell tüntetni
A természetes személyek adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelemben az adósnak valamennyi tartozását fel kell tüntetnie, így az 50 000 Ft alatti tartozásokat is – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az adós és az adóstárs természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet terjesztett elő a főhitelezőnél. A Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, mely alapján megindult az eljárás. A főhitelező arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy az adós és adóstárs négy fennálló követelést elmulasztott bejelenteni a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor. A Szolgálat ez alapján a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét az ARE nyilvántartásba bejegyezte. Az első- és másodfokú eljárás A bíróság megállapította, hogy az adós és adóstárs négy követelés tekintetében nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, ezért az adós adósságrendezés iránti kérelmét hivatalból elutasította. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Megállapította, hogy a négy hitelezői igény közül nem került bejelentésre egy 19 697 Ft összegű folyószámlahitel, és egy 39 460 Ft összegű személyi kölcsön. Az adós és adóstárs arra hivatkoztak, hogy tudomásuk szerint nem kellett bejelenteniük az 50 000 Ft alatti tartozásaikat. Mindezt…
A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak
A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezéséhez szükséges feltételek fennállását az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell vizsgálni – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az adós és az adóstárs 2016. január elején természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet nyújtott be, amely alapján a Családi Csődvédelmi Szolgálat az eljárás kezdeményezésének tényét bejegyezte az adósságrendezési nyilvántartásba és a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). A Szolgálat lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, majd 2016 októberében tájékoztatta az adóst, hogy a hirdetményt tett közzé a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásáról, a hitelezői igények bejelentése érdekében. A főhitelező 2016 novemberében listát készített a nyilvántartásba vett igényekről, majd 2017 januárjában arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy a határidőben bejelentett hitelezői igénybejelentéseket figyelembe véve az adós tartozása (66 619 549 Ft) meghaladja a vagyona 200%-át. Így véleménye szerint az adós nem felel meg a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben írt feltételeknek. A törvény szerint adósságrendezés akkor kezdeményezhető, ha az adósnak összességében egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van. Illetve ha ezek a tartozások meghaladják az adós,…