
Jogszabályfigyelő 2021 – 20. hét
Alábbi cikkünkben a 2021/90–95. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2021/90–95. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A THM-et feltüntető szerződések esetén a nem valós, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően feltüntetett THM vizsgálatára és jogi következményeinek levonása nem a semmisség, hanem az érvénytelenséget kiváltó megtámadási okok közé tartozó tévedés, megtévesztés alapján kerülhet sor.
A veszélyhelyzet idejére a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, továbbterjedésének megakadályozása céljából kezelt személyes adatok tekintetében felfüggesztik az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos kérelme alapján teendő minden intézkedést, változnak a közérdekű adatigénylés szabályai is.
A fizetési moratóriummal kapcsolatos részletszabályokat a 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet rögzíti, hogy az adós eredeti szerződési feltételeknek megfelelő teljesítése nem érinti a fizetési moratórium hatályát. Az eredeti szerződési feltételek szerinti teljesítést a szerződésnek a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.
Szerda késő éjszaka kihirdették a Magyar Közlönyben a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletet, mely Orbán Viktor miniszterelnök információi alapján egy keretrendelet, a részletszabályokat a mai nap során fogják kihirdetni.
A fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétellel kikötött kezelési díj és folyósítási jutalék tisztességtelensége vizsgálatának szempontjairól döntött a Kúria.
Az EUB egy szlovák ügyben hozott döntésében kifejtette, hogy a THM-et pontos százalékos értékben kell meghatározni, ezért a hitelt folyósító pénzügyi vállalkozás nem hivatkozhat arra, hogy nincs bizonyos információk birtokában, amikor a fogyasztó részére a hitelmegállapodásra vonatkozó ajánlatot ad.
Ami a tényállást illeti, a peres felek 2007. októberében hitelszerződést kötöttek egymással autóvásárlási céllal. Az alperes (adós) a 345 332 Ft önerőn felül 3 107 988 Ft hitelt vett fel 120 hónapra, a szerződés pedig változó kamatozású, deviza (CHF) alapú, változó futamidejű volt, 9,17%-os éves induló ügyleti kamatlábbal. A szerződés szerint a teljes hiteldíjmutató induló mértéke (THM) 10,212% volt, melynek megváltoásának feltételeit a felperes Üzletszabályzata tartalmazza, ami rögzítette azt is, hogy a hiteldíj tartalmazza az ügyleti kamatokat, valamint minden egyéb, a hitel felhasználásával kapcsolatban fizetendő díjat, költséget. A felperes 2012. januárjában az alperes 4 havi fizetéselmaradása miatt azonnali hatállyal felmondta a szerződést. A felmondás időpontjában a tőketartozás összege 2 708 584 Ft volt. A felperes az elszámolási törvényben [2014. évi XL. törvényben] előírt elszámolási kötelezettségének eleget tett, tájékoztatta az adóst, hogy a tisztességtelenül felszámított összeg 538 951 Ft, amelyet az alperes tartozására számolt el. Mivel az alperes fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a felperes 4 876 689 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes szerint a perbeli szerződés a hitelintézeti törvénybe ütközik, ezért semmis, mivel az a…