Az EJEB megállapította, hogy a bíró ugyan szabálysértést követett el, amikor nem hozott időben ítéletet, de a fegyelmi büntetése összefüggésben volt a bírósági vezetők kinevezése és a bírósági ügyelosztás kapcsán megfogalmazott kritikai véleményével is.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bírósági jogkörben okozott kártérítés tárgyában hozott Pfv.III.22.500/2017/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, Pokol Béla, Salamon László és Juhász Imre különvéleményt csatoltak.
A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája a bíróság átlátható ügyelosztási rendje, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. Ha ez megvalósult, a kirendelt bírónak a kirendelés tartama alatt, a kirendelés helye szerinti bíróság nevében történő eljárása a rá kiosztott ügyben alappal nem kifogásolható, az a tisztességes eljárás követelményét nem sérti, a meghozott ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem alkalmazhatók – a Kúria eseti döntése. Miután az elsőfokú bíróság elutasította a felperes kártérítés megfizetése iránti keresetét, a felperes fellebbezett, és az ítélet hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírósághoz és a pártatlan ítélkezéshez fűződő alkotmányos joga. A másodfokú eljárás A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljáró bíró személyének a megváltozását, annak indokait közölte a felekkel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnöke az elsőfokú bíróság tájékoztatásával egyezően közölte, hogy a PKKB bíráját határozott időtartamra kirendelték a Fővárosi Törvényszékre. Kiemelte, hogy nem az ügy lett áthelyezve egy alacsonyabb rendű bíróságra, hanem a PKKB bírája, akire az ügyet átszignálták,…
