Kirendelés és a törvényes bíróhoz való jog

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. november 21.
Címkék: , , ,
Rovat: ,
A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája a bíróság átlátható ügyelosztási rendje, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. Ha ez megvalósult, a kirendelt bírónak a kirendelés tartama alatt, a kirendelés helye szerinti bíróság nevében történő eljárása a rá kiosztott ügyben alappal nem kifogásolható, az a tisztességes eljárás követelményét nem sérti, a meghozott ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem alkalmazhatók – a Kúria eseti döntése.   Miután az elsőfokú bíróság elutasította…

A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája a bíróság átlátható ügyelosztási rendje, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. Ha ez megvalósult, a kirendelt bírónak a kirendelés tartama alatt, a kirendelés helye szerinti bíróság nevében történő eljárása a rá kiosztott ügyben alappal nem kifogásolható, az a tisztességes eljárás követelményét nem sérti, a meghozott ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem alkalmazhatók – a Kúria eseti döntése.

Miután az elsőfokú bíróság elutasította a felperes kártérítés megfizetése iránti keresetét, a felperes fellebbezett, és az ítélet hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírósághoz és a pártatlan ítélkezéshez fűződő alkotmányos joga.

A másodfokú eljárás

A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljáró bíró személyének a megváltozását, annak indokait közölte a felekkel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnöke az elsőfokú bíróság tájékoztatásával egyezően közölte, hogy a PKKB bíráját határozott időtartamra kirendelték a Fővárosi Törvényszékre. Kiemelte, hogy nem az ügy lett áthelyezve egy alacsonyabb rendű bíróságra, hanem a PKKB bírája, akire az ügyet átszignálták, törvényes módon lett kirendelve a Fővárosi Törvényszékre, és ott, mint a Fővárosi Törvényszék bírája ítélkezett attól függetlenül, hogy a tárgyalásokat ezt követően helyileg a PKKB épületében tartották meg. A bíróság szerint jogszabályban biztosított lehetőség alapján történt az eljáró bíró kirendelése, ezért a felperes alaptalanul támadta az elsőfokú bíróság eljárásának a jogszerűségét.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint az elsőfokú bíróság megsértette a törvényes bíróhoz való jogát. Úgy vélte, sérült a per tisztességes lefolytatásához fűződő jog az eljáró bíró személyében rejlő ok miatt, mivel kirendelt bíróként járt el.

A Kúria megállapításai

Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint senki sem vonható el törvényes bírájától. A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rendet a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható. Ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni. A bíró kirendelésére a törvényszék elnöke jogosult, ha arra a törvényszék és a járásbíróság, a törvényszék és a közigazgatási és munkaügyi bíróság között, továbbá ha a törvényszék területén működő járásbíróságok, vagy a törvényszék területén működő járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság között kerül sor. Egyéb esetben a kirendelésre az OBH elnöke jogosult. Más szolgálati helyre a bíró kirendelését a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében teszi lehetővé. Alkotmánybíróság által megállapított követelmény ezzel kapcsolatban, hogy az intézkedésnek átlátható, előre rögzített, világos, objektív paramétereken kell nyugodnia, nem engedve teret a diszkrecionális jogkörnek, biztosítva a pártatlanság és a pártatlanság látszatának követelményét.

A Kúria megállapította, hogy a törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája az átlátható ügyelosztási rend, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. A Magyarországon működő öt ítélőtábla 2016. július 13-án közleményt adott ki arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla munkaterhének csökkentése és a hátralék feldolgozása érdekében együttműködnek. A per másodfokú elbírálásában részt vevő bírákat az OBH elnöke határozott időtartamra (az eredeti beosztásukból eredő ítélkezési tevékenységük megtartása mellett, hozzájárulásukkal) a Fővárosi Ítélőtáblára kirendelte. A Fővárosi Ítélőtábla ügyelosztási rendje a bíróság internetes honlapján közzé lett téve, azok a nyilvánosság számára elérhetők, megismerhetők. A Kúria ezért arra a következtetésre jutott, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárást érintő bírói kirendelés megfelelt az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, az átláthatóság, az előre rögzített szempontrendszernek való megfelelés követelményének.

A Fővárosi Törvényszék ügyelosztási rendjének érvényességét támadó kérelemmel kapcsolatban a Kúria kimondta, az ügyelosztási rend megalkotása a bíróság vezetőinek igazgatási tevékenységi köréhez kapcsolódik, mikénti meghatározásának pedig a bírósági igazgatásra tartozó szabályai vannak. Az igazgatási tevékenység mikénti megvalósulása az egyedi jogvitában nem vizsgálható, erre vonatkozó feljogosítottság hiányában erről a perben semmiféle megállapítás nem tehető. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem is alkalmazhatók.

Az elsőfokú ügyben 2015-ben került sor az ügy átosztása, amikor a per már tíz éve folyamatban volt. A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöl ki a kizárás, a bíró szolgálati viszonyának megszűnése, a tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék feldolgozása esetén. Az ügy átosztása a Kúria szerint e rendelkezésnek megfelelően az egyenletes munkateher biztosítását és az ügyhátralék feldolgozását szolgálta. Az ügyben az intézkedni, eljárni jogosult bíró kijelölésének módosítására törvénysértés nélkül került sor.

A Kúria kiemelte, az ügyben nem ügyáthelyezésre került sor, mert nem az ügy került egy másik bíróság illetékessége alá, hanem más bíróságokhoz beosztott bírák a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történt kirendelés alapján jártak el. A kirendelésre nem egyedi ügyben került sor, a kirendelt bírók a kirendelés helye szerinti bíróság nevében, a kirendelés időtartama alatt végeztek előre meghatározott ügykörben bírói munkát.

Mindezek alapján a Kúria nem állapította meg a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét, az ügy kirendelt bírák által történt intézése megfelelt a jogszabályoknak és az átláthatóság, az előre kiszámíthatóság, a pártatlanság követelményének. A felperes joga a megfelelő bíróság előtti eljárásra érvényesült. Nem állapítható meg az sem, hogy a perben nem a törvényes bíró járt el. A felperes ezzel kapcsolatos kétségeit objektív alapon igazolni nem lehetett. A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. V. 22.590/2017.) a Kúriai Döntések 2019/11. számában 302. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés, 2011. évi CLXI. törvény 8. §, 9. §, 2011. évi CLXII. törvény 31. § (1)-(2) bekezdés, 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 32. § (1) bekezdés.

Kapcsolódó cikkek:


A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető
2019. november 15.

A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető

Az eljárást hivatalból megszüntető végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja – a Kúria eseti döntése.

A sérelemdíj összegének meghatározása
2019. november 8.

A sérelemdíj összegének meghatározása

A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ez utóbbi funkció esetében a sérelemdíj fizetésre kötelezett vagyoni viszonyai a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében figyelembe vehetők – a Kúria eseti döntése.