Bejegyzések kirendelés címkével


Kirendelés és a törvényes bíróhoz való jog
2019. november 21. Szakma

Kirendelés és a törvényes bíróhoz való jog

A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája a bíróság átlátható ügyelosztási rendje, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. Ha ez megvalósult, a kirendelt bírónak a kirendelés tartama alatt, a kirendelés helye szerinti bíróság nevében történő eljárása a rá kiosztott ügyben alappal nem kifogásolható, az a tisztességes eljárás követelményét nem sérti, a meghozott ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem alkalmazhatók – a Kúria eseti döntése.   Miután az elsőfokú bíróság elutasította a felperes kártérítés megfizetése iránti keresetét, a felperes fellebbezett, és az ítélet hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírósághoz és a pártatlan ítélkezéshez fűződő alkotmányos joga.   A másodfokú eljárás A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljáró bíró személyének a megváltozását, annak indokait közölte a felekkel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnöke az elsőfokú bíróság tájékoztatásával egyezően közölte, hogy a PKKB bíráját határozott időtartamra kirendelték a Fővárosi Törvényszékre. Kiemelte, hogy nem az ügy lett áthelyezve egy alacsonyabb rendű bíróságra, hanem a PKKB bírája, akire az ügyet átszignálták,…

Iskolaszövetkezetek fordított adózása
2019. október 8. Napi

Iskolaszövetkezetek fordított adózása

A Kúria a 2019. szeptember 19-én meghozott ítéletében kimondta, hogy fordított adózás hatálya alá az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatások közül azok tartoznak, amelyek által más adóalany részére munkaerőt kölcsönöz, munkaerőt rendel ki, személyzetet biztosít, vagy ezekhez hasonló szolgáltatást nyújt.

A kormányzati szolgálati jogviszony megújuló szabályai
2018. december 13. Szakma

A kormányzati szolgálati jogviszony megújuló szabályai

A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre. A Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, a kormánytisztviselői kar egységességének erősítését szolgálja. A kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és tartalmát nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése. A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében főszabályként a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör azonban már nem ruházható tovább. Vannak olyan alapvető munkáltatói jogok, amelyek esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) kizárja a delegálást, így nem ruházható át a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása, az alaplétszámba tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása, a betölteni engedélyezett, központosított álláshely- állományba tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása és az állás betöltése szakmai feltételeinek meghatározása.   A jogviszony keletkezése, nyugvása A kormányzati szolgálati jogviszony betöltése kiválasztási eljárás útján történhet, amely meghívásos vagy pályázati lehet. A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Fontos újítás, hogy a Javaslat bevezeti a kormányzati szolgálati…