Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések Transparency International címkével

2024. január 31. Napi

Transparency: Továbbra is Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama

Megőrizte tavalyi pozícióját Magyarország az Európai Unió tagországai között a Transparency International (TI) berlini központja által közreadott Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) 2023-as rangsorában. Büszkeségre azonban koránt sincs ok: hazánk egymás után másodszor lett utolsó az uniós tagállamok között, és világviszonylatban is csupán egyetlen helyezést tudott előre lépni, jelenleg a 76. helyen áll a 180 országot értékelő listán. Az európai uniós pénzek lehívása érdekében meghozott korrupció elleni és jogállamisági intézkedések, bár vannak köztük előremutatóak, önmagukban nem tudják helyreállítani a jogállamot és felszámolni a rendszerszintű korrupciót – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, január 30-án mutattak be Budapesten.

Integritási megállapodás a közbeszerzési eljárásban
2023. március 13. Szakma

Integritási megállapodás a közbeszerzési eljárásban

Az integritási megállapodás egy háromoldalú – az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint egy független monitor közötti – megállapodás, amelyet egy konkrét közbeszerzési eljárás monitorozására kötnek a felek, és amelynek célja a közbeszerzési eljárás átláthatóságának, a verseny tisztaságának az elősegítése, valamint az állampolgárok bevonása a közpénzek elköltésének a nyomon követésébe. Az integritási megállapodás egy olyan kiegészítő eszköz a hatósági ellenőrzések mellett, amely bevethető a közbeszerzési korrupció ellen, és visszaadhatja a társadalom bizalmát a közbeszerzések iránt. Jelen írás célja, hogy az integritási megállapodás bemutatása, működése fő jegyeinek és gyakorlatának az ismertetése mellett felhívja a figyelmet az intézményben rejlő lehetőségekre is.

Tényleges tulajdonosi nyilvántartások létrejötte az EU-ban és a magyar központi adatbázis
2022. április 25. Szakma

Tényleges tulajdonosi nyilvántartások létrejötte az EU-ban és a magyar központi adatbázis

2022. február 1-én megnyílt a pénzmosás elleni törvény által ügyfélátvilágításra kötelezett szolgáltatók hozzáférése a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz, ez év július 1-től pedig – jelen állás szerint – a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válik az adatbázis. A fentiek apropóján írásomban összefoglalom a vonatkozó uniós irányelv-beli szabályok történeti alakulását, különös tekintettel arra a küzdelemre, amely egyfelől a transzparencia másfelől a tényleges tulajdonosi privátszféra- és adatvédelem szempontjai között zajlott és részben még zajlik ma is. Ezzel párhuzamosan bemutatom a központi adatbázis létrehozására irányuló hazai jogalkotási folyamat főbb lépéseit, azok időbeliségét uniós kontextusba helyezve. Cikkünk első része a negyedik pénzmosás elleni irányelvtől az Afad-törvény elfogadásáig terjedő időszakot öleli fel. Az ezt követő második rész az Afad-törvény elfogadásától napjainkig terjedő időszakot és a jelen nyitott kérdéseit tárgyalja majd.

2021. augusztus 13. Világjogász

Nincs jogi alapja annak, hogy pert indítson a magyar kormány a támogatásokért a norvégok szerint

Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben – válaszolta a 444.hu kérdésére Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter. Július 22-én sajtóhírekből derült ki, hogy Magyarország elesik a 77 milliárd forintos támogatástól, mert nem sikerült a donor országokkal (Norvégi, Izland és Liechtenstein) megállapodni arról, hogy ki dönthet az ebből az összegből a civileknek szánt 4 milliárd sorsáról. A norvég külügyminisztérium augusztus elején erősítette meg, hogy nem elérhetők Magyarország számára a Norvég Alap forrásai, a magyar kormány jogi lépéseket ígért.