Tovább nőtt a végrendelkezők száma
Tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben – tudatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hétfőn.
Tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben – tudatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hétfőn.
Nem is olyan könnyű, mint gondolnánk, de ma már a magyar jog is számos lehetőséget kínál.
Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét.
Húsz százalékkal többen készítettek tavaly végrendeletet közjegyzőnél, mint egy évvel korábban, az öröklési szerződések száma ugyanakkor némileg csökkent.
Miközben az algoritmusok átláthatatlansága terepet ad a diszkriminációnak, sértheti a magánélethez és a tulajdonhoz való jogot, a közösségi média térnyerésével – a bíróságok helyett – piaci szereplők döntenek arról, hogy az egyik emberi jog védelmét egy másik elé helyezik. A jognak az üzleti szereplők megregulázása helyett azonban inkább rugalmasan kellene hozzáállnia a technológiához, különben nem lesznek eszközei sem a lekövetésére.
Hogyan lehet egy jelenleg még nem létező követelést átruházni? Mi a helyzet a régi és az új Ptk. esetén a végrendeletekkel? Jogbérlet vagy franchise? Az interjú mai részében további érdekes polgári jogi kérdésekről olvashatnak.
Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – a negyedik részben az elővásárlási jog kérdéskörében.
Alábbi cikkünkben összeszedtük azokat az esszenciális tartalmi elemeket, melyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy érvényes végrendelettel rendelkezzünk, és az örökhagyó céljának megfelelően a törvényes öröklés helyett az örökhagyó által megfogalmazott végakarat érvényesüljön.
A 1872. évi Magyar Jogászgyűlés idején nagy vita támadt a kötelesrész szükségességéről. Cikkünkből a kor jogászi álláspontjait ismerhetik meg.
Az 1861-es Országbírói Értekezleten azt vitatták meg a részt vevő tagok, hogy vajon milyen mértékben állíthatóak vissza az 1848 előtti magánjogi szabályok, valamint az öröklési joggal is behatóan foglalkoztak.