Generációváltás a családi vállalkozásokban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem is olyan könnyű, mint gondolnánk, de ma már a magyar jog is számos lehetőséget kínál.
33 esztendő telt el a rendszerváltozás óta. A kilencvenes években sorra alakultak a honi magáncégek, melyek egy része családi vállalkozás volt. Akadtak olyanok, melyek idővel csődbe mentek, de sokuk fennmaradt, sőt, olyannyira eredményesnek bizonyult, bizonyul, hogy a 2020-as évtized elején több mint kétezer családi vállalkozás éves árbevétele haladta meg az egymilliárd forintot, csaknem kilencvené pedig a tízmilliárdot.
A Forbes magazin magyar kiadása évről évre összeállítja a legértékesebb hazai családi cégek listáját. A legutóbbi, 2022 őszi listáján szereplő 25 magyar családi vállalkozás legalább 2,6 billió forintot ér. 400 milliárd forintnál is nagyobb a becsült értéke az MPF Holdingnak, Felcsuti Zsolt cégcsoportjának. A Csányi család agrárbirodalma 229 milliárd forintot ér. De ez csak a jéghegy csúcsa, mert számos kis létszámú vállalkozás, sokféle formában, sikeresen működik. Többségük egyetlen magánszemély köré épül.
Van-e utódlási terv?
Egy családi vállalkozás legfőbb erénye, egyben értéke az egyediségében rejlik. Abban, hogy üzleti környezetben jelenik meg a család, mint kohéziós erő – állítják a szakemberek. E kapocs egyben összetartó erő, mely a többi vállalkozást nemigen jellemzi. Meghatározza a vezetői irányítást, a stílust, mivel a vállalkozásban megjelenhetnek az egyedi érzelmek is. Könnyebben leküzdhetővé válhatnak az akadályok, szilárdabb lehet a pénzügyi háttér. A családi cégben résztvevők közösségi élményként élhetik meg az együttes munkát, érzelmileg is kötődnek az adott tevékenységhez, s az elérhető nyereség és osztalék mellett egyfajta közös célért, együtt átélhető sikerért is dolgoznak, mely számukra örömforrást is jelenthet. A családi jelleg kedvezően hathat egy cég működésére, megbízhatóságára, és várható élettartama is hosszabb.
Az alapító-tulajdonosok szívük mélyén azt szeretnék, ha utódaik, családtagjaik vennék át cégük irányítását (Fotók: Pexels)
Azonban az egykori harmincas–negyvenes éveiben járó alapítók mára már igencsak beléptek a nyugdíjas korba, szívesen hátrább lépnének, és átadnák az irányítást, a tulajdonlást az utódoknak. Vagyis az első generációs cégalapítók jó részének erre az évtizedre esik a részbeni vagy teljes visszavonulása, a stafétaátadás. Igen ám, de a PwC nemzetközi tanácsadó cég egyik felmérése szerint a magyar családi vállalkozások 40 százalékának nincs utódlási terve, stratégiája arra, miként tud a társaság működőképes, sőt eredményes maradni, ha a cég vezetője felhagyna a munkájával, egy betegség alkalmatlanná tenné az irányítására, netán elhalálozna. Az is igaz, 2020-tól, a pandémia mintha ösztönzőleg hatott volna a családfők számára, hogy elgondolkodjanak a jövőn, és az utódokat mintha kezdték volna jobban bevonni a társaság működésébe. E folyamatot csak felerősíti a mostani gazdasági válság: a meglóduló energiaárak és a vásárlóerő csökkenése miatta az a kérdés is felmerülhet, érdemes-e tovább működtetni a céget, vagy amíg lehet, el kellene adni.
Az alapító-tulajdonosok szívük mélyén azt szeretnék, ha utódaik, családtagjaik vennék át az irányítást, s lennének részben vagy egészben a jól felépített cégük új tulajdonosai, miközben ők nyugodt szívvel vonulhatnának vissza. Ám sokan nem ismerik a megvalósítás gyakorlati módját. Vannak, akik azt hiszik, hogy majdani haláluk után az öröklés jogi szabályai megoldják a helyzetet. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, az öröklés jogi háttere kevéssé alkalmas arra, hogy könnyen eldöntse az utódlás kérdését, és a sok családtag sem egyszerűsíti a folyamatot. Például egy családi vállalkozás tulajdonos-ügyvezetőjének esetleges halál után a vagyona az örökösöket illeti meg, de vezetői tisztsége már nem.
40 ezer, generációváltás előtt álló cég
A magyar családi vállalkozások döntő többségében még az első generáció van vezető pozícióban. A felmérések szerint ma Magyarországon legalább 40 ezer, generációváltás előtt álló cég vezetője gondolkodik azon, mitévő legyen vállalkozásával.
A megannyi felvetődő kérdés miatt sokak számára ezért is volt hasznos a PP Konferencia-sorozat 2023 februári, budapesti rendezvénye, ahol a szakemberek különböző nézőpontokból vizsgálták meg előadásukban e kérdéskört, majd vitatták meg a hallgatósággal személyesen, és online módon is. A sikeres generációváltás titka – Három kulcs nyitja! című konferencianapon elhangzott: Nyugat-Európában a családi vállalkozásoknak csak az ötöde éli túl a generációváltást, pedig a minta már több nemzedék óta adott. Félő, hogy Magyarországon még ezt az arányt sem sikerül majd elérni, mert sem a családfők, sem az utódok nincsenek felkészülve az utódlásra.
Kölcsönös bizalom, tisztelet, jövőkép
A három „kulcs”
A szakértők előadásukban azt a három „kulcsot” keresték, amely megnyithatja a nemzedékeken átívelő generációváltáshoz vezető kaput. Mint említették, a sikeres váltásra már idejekorán fel kell készülni.
Az első kulcs: függetlenné kell tenni az alapítótól a cég működését. Szervezetátalakítással, a döntési jogkörök szétosztásával, a cég önjáróvá tételével. Ha nincs utódjelölt családtag, akkor független menedzsmentcsapatot kell felépíteni, de akár a cégeladás is szóba jöhet.
A második kulcs a családi vállalkozások érzelmi, emberi kapcsolati rendszerének sérülékenységének feltárása. Az elődnek és az utód(ok)nak őszintén meg kell vitatni az egymással szembeni félelmeket, elégedetlenségeket.
A harmadik kulcs a kölcsönös bizalom, a tisztelet és a jövőkép megteremtése. Közös elhatározással, a szándékok, érdekek, lehetőségek figyelembevételével.
E három kulcs nélkül nem lehet sikeres generációváltás.
Igazítsuk a jogi helyzetet a valósághoz!
Építsünk minél előbb családi cégcsoportot, hogy a vagyonból minden családtag megkapja a magáét! – adta előadásának címéül dr. Csővári István ügyvéd, aki különben társszerzője a Generációváltás a családi vállalkozásokban – Nem csak a vagyon sorsa a tét című kötetnek, amely 2022-ben jelent meg, és részben e kérdéskört járja körül, jogi szemmel is. Talán a cégcsoport lehet családi vállalkozásokban a generációváltás leggyakoribb formája. Kevesebb az olyan utód, aki egymagában, vagy testvérrel társban alkalmas átvenni a cég vezetését, és a vagyonelemekről minden családtaggal békében meg tud egyezni.
Tapasztalatból említette meg: a családi vállalkozásokban a családi, az üzleti, és a jogi szempontok keveredése jellemző. Például amikor már a gyermek szerepel vezetőként a cégjegyzékben, miközben még az alapító irányítja a céget. A cégutódlást megelőző folyamatokban, első lépésként, a jogi helyzetet igazítsuk a valósághoz – adott tanácsot. Mint figyelmeztetett, mára általános jelenséggé vált, hogy az utódok eltérő beállítottságuk miatt más mértékben vesznek részt a családi cég munkájában, s a családi kultúra olykor felülírja az üzleti szabályokat. Ezért is okozhat feszültséget, hogy bár például egy testvérpár esetében fele-fele arányban válnak utóddá, az aktívabb tag a hozzájárulás szerinti utódlásban érdekelt, ami családon belül ellenérzéseket válthat ki. Márpedig, ha az alapító visszavonul vagy elhalálozik, „le kell papírozni” a jelent, a jövőt. Az ügyvéd tesztelt jogi megoldásokat tud javasolni az utódoknak: az aktív és a passzív örökös esetében lehet 70–30 százalékos az arány a cég felosztásában. A múlttal ez rendben is van, de idővel, ha a cég jelene nagyrészt már az aktív tagtól függ, pár éven belül kiderül, hogy az aktív örökös kevesli a 70 százalékot. Az ügyvéd úgy látja, hogy a gyakorlatban legalább 75 százalék az a küszöb, amit elfogad az aktív és a passzív tag. De az előbbi akár ki is vásárolhatja a cégből a passzív testvérét.
A jó vagyonkezelő leveszi a gondot az alapító válláról
Egyre népszerűbb a bizalmi vagyonkezelés
Manapság egyre inkább kezd terjedni a bizalmi vagyonkezelés intézménye, melyben az alapító tulajdonosnak nagyobb szerepe van abban, hogy hosszabb távon mi történik a jól felépített vállalkozásával. A jogi és a gazdasági értelemben vett tulajdonjogot így ketté lehet választani. A tulajdonos az üzletrésze, részvénye feletti tulajdonjogát egy vagyonkezelőre ruházza át, és meghagyja, hogy az miként gyakorolja a jövőben a tulajdonosi jogokat, valamint, hogy ki és mikor kapja meg a hasznot és a vagyont. A társasági tagi jogokat egy profi vagyonkezelő vagy a kijelölt utód gyakorolja, a kedvezményezett családtagok pedig anélkül részesedhetnek a nyereségből, hogy beleszólási joguk lenne a cég életébe.
Általában az élethelyzetek hívják életre a vagyonkezelést, s a jó vagyonkezelő leveszi a gondot az alapító válláról. Az általa kívánt módon kezeltetheti vagyonát, olyan ütemezéssel, ahogy elhatározta, akár több tíz éven keresztül is. A vagyonelemek így egyben tudnak maradni, nem aprózódnak szét. Mindezt a konferencia résztvevői már Kardos Imrétől, a CONFIDO Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójától hallhatták. A végrendelethez képest egy ilyen szerződés sokkal összetettebb, precízebb megoldást tud nyújtani a családi vagyon egyben tartására. Akár még meg nem született gyermekekre, unokákra is tud kedvezményt adni, országhatárokon túlra is.
Angol eredetű jogintézmény
Ez az angol eredetű jogintézmény a 2013-as új polgári törvénykönyv révén jelent meg Magyarországon, és 2014-ben született meg a bizalmi vagyonkezelők szabályairól szóló törvény. Az első években az elterjedését a kedvező adózási feltételek segítették, mára viszont már a családiholding-struktúra kialakításának és a családi vagyonok hosszútávú fenntartásának lett kiemelten fontos eszköze. Az üzleti bizalmi vagyonkezelő lehet saját tulajdonban lévő jogi személy, vagy független, ellenőrzött, felügyelt, üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelő. A közgazdasági és jogi szakértelmet pedig jogszabályok biztosítják. A vagyonkezelők a kedvezményezettek érdekeit képviselik, kötelesek a vagyont megóvni, kiemelt titoktartás mellett. A kezelt vagyon lehet üzletrész, ingatlan, pénz, értékpapír, ingóság, de fennállhatnak egyéb jogok, követelések is.
Az előadó megjegyezte: a kedvezményezett lehet akár a vagyonkezelés megrendelője is, aki kimondhatja: amíg ő él, addig ő a kapja a vagyonkezelőtől például a cég osztalékát. Halála után léphetnek a helyére a pótkedvezményezettek, akár a gyermekei vagy az unokái. Így hagyatéki eljárás nélkül jöhet létre ez a jogi aktus.
„Operálunk vagy boncolunk”
„Operálunk vagy boncolunk” – merül fel a kérdés generációváltáskor – fogalmazott több előadó is. A generációváltás idején egyre több céget akarnak eladni – emelte ki Pálos Ildikó, a Generációk Partnere szervezetfejlesztője, az említett kötet másik társzerzője. (A további társszerzők Molnár Szabolcs és dr. Titkos Csaba.) Ha úgy döntenek a családtagok, a cégtulajdonosok, a leendő utódok, hogy a gyermekek, unokák nincsenek felkészülve az irányításra, a vállalkozással való foglalatoskodásra, el is adhatják tulajdonukat.
Számos családi vállalat kerül ilyenkor a boncasztalra. „Úgy látjuk, hétről hétre nő a kínálat a cégek adásvételi piacán, s a befektetők a jól működő és könnyen elindítható cégekre fognak lecsapni… Érdemes rendbe tenni a családi vállalkozásokat átadás vagy eladás előtt” – tanácsolta a szervezetfejlesztő. Mert a leendő befektetők arra számítanak, hogy új cégük hamar elkezd fialni, vagyis nem akarnak olyan vállalkozást vásárolni, amely egyből hatalmas és fárasztó munkát igényel. Vagy ha igen, akkor ahhoz csak olcsón szeretnének hozzájutni. Ráadásul az egész adásvételi folyamat egy nagy kritikahalmaz, melyre az alapító nincs felkészülve – hangzott el. Annak a családfőnek, aki eddig egy kézben tartotta a cégét, végig kell gondolnia, az mennyit ér vele, illetve nélküle. A „szívvel-lélekkel” kombinációnak ugyanis nincsen árfolyama…
*
Számos módja lehet egy családi vállalkozásnál a generációváltásnak. A lényeg, hogy azt a szereplők saját céljuknak, szándékuknak, akaratuknak megfelelően, sértődöttség nélkül tudják véghez vinni. Annak tudatában, hogy cégük a gazdaság kisebb vagy nagyobb, de a maguk szintjén jelentős szereplője, családi munkavállalókkal, alkalmazottakkal. Így egyszerre felelősek önmagukért, családtagjaikért és másokért.