Bejegyzések véleményszabadság címkével

2022. december 20. Napi

EJEB: nem sértette a véleményszabadsághoz való jogot Zemmour elmarasztalása

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kihirdetett ítélete szerint Franciaország nem sértette meg a véleményszabadsághoz való jogot, amikor egy 2016-os televíziós műsorban tett kijelentései miatt pénzbüntetést szabtak ki Éric Zemmour francia publicistára, volt elnökjelöltre a franciaországi muzulmán közösség elleni diszkrimináció és vallási gyűlölet szítása vádjával.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VIII.
2020. április 10. Világjogász

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VIII.

A technikai, technológiai, informatikai fejlődés mérföldekkel jár a jog által modellezhető helyzetek előtt. Egy, Németországban sokszor idézett bonmot szerint, amíg az ipar 4.0-ás szinten van, az igazságügy 1.5-ös értéken. Bár az igazságügy és a jogrendszer nem azonos, a jogi szabályozás előbbre járhat, elérve a 2.0-ás állapotot.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 5. rész
2019. október 3. Szakma

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 5. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 4. rész
2019. szeptember 26. Szakma

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 4. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.