EJEB: nem sértette a véleményszabadsághoz való jogot Zemmour elmarasztalása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kihirdetett ítélete szerint Franciaország nem sértette meg a véleményszabadsághoz való jogot, amikor egy 2016-os televíziós műsorban tett kijelentései miatt pénzbüntetést szabtak ki Éric Zemmour francia publicistára, volt elnökjelöltre a franciaországi muzulmán közösség elleni diszkrimináció és vallási gyűlölet szítása vádjával.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítélete szerint a politikai újságíró állítása ellenére az ellene indított perrel, majd pedig a büntetés kiszabásával Franciaország nem sértette meg az Emberi jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadsága biztosítását szavatoló 10-es cikkét.

A bíróság emlékeztetett, hogy az újságíró 2016 szeptemberében egy televízióadásban egyebek mellett az iszlámot a dzsiháddal és a terrorizmussal azonosította. Az iszlám bevándorlást Franciaország „iszlamizálásáért” folytatott harcnak, inváziónak, megszállásnak és gyarmatosításnak nevezte. Továbbá azt mondta, választási lehetőséget kell biztosítani a Franciaországban élő muszlimoknak az iszlám és Franciaország között, majd hozzátette: amennyiben franciáknak vallják magukat, el kell engedniük mindazt, ami a vallásukat jelenti. A francia büntetőbíróság „diszkrimináció és vallási gyűlölet szítása” vádjával 3000 euró pénzbírság megfizetésére kötelezte a publicistát. Az ítéletet Éric Zemmour az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte

A francia bíróságokhoz hasonlóan az emberi jogi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Zemmour a France 5 tévécsatornán, főműsoridőben sugárzott élő adásban elhangzott nyilatkozatai olyan becsmérlő és hátrányosan megkülönböztető állításokat tartalmaztak, amelyek mélyíthetik a franciák és a muszlim közösség egésze közötti szakadékot. Úgy ítélték meg, hogy a szóban forgó kijelentések nem tartoznak az egyezmény vonatkozó cikke értelmében fokozott védelmet élvező szólásszabadság kategóriájához, az adásban szereplő kérelmező ugyanis, noha egy könyv szerzőjeként beszélt, nem mentesül az „újságírói kötelezettségek és felelősségek” alól.

A strasbourgi emberi jogi bíróság véleménye szerint Zemmour megjegyzései nem korlátozódtak az iszlám bírálatára, hanem diszkriminatív szándékkal fogalmazta meg azokat, arra sarkallva a nézőket, hogy utasítsák el és határolódjanak el a muszlim közösségtől. Az emberi jogi bíróság mindezek ismeretében arra a következtetésre jutott, hogy azok az indokok, melyek alapján a francia bíróságok elmarasztalták Zemmourt, kielégítőek és megfelelőek voltak.

Összegzésképpen a strasbourgi emberi jogi bíróság megállapította, a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságához való jogába való beavatkozás szükséges volt egy demokratikus társadalomban mások jogainak védelme érdekében, ezért nem sértették meg a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságához való jogát.

(MTI)

---