A Kbt. módosítása – a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok

Bűrös László: A Kbt. módosításával lehetővé válik, hogy a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokat és nyilatkozatokat a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetést követően is benyújthassa. Ez több problémát is felvet; például azt, hogy ez esetben a kizáró okokkal kapcsolatban van-e lehetőség hiánypótlásra?

Kardkovács Kolos: A probléma az, hogy a törvénynek a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései kifejezetten azt mondják, a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások, dokumentumok körében a hiánypótlás megengedett, sőt kötelező, viszont ha az eredményhirdetés után kell és lehet benyújtani ezeket az igazolásokat, nyilatkozatokat, akkor tulajdonképpen az eredményhirdetést követően kellene alkalmazni egy olyan jogintézményt, amely az ajánlatok elbírálásának az időszakára vonatkozik. E tartalmi kérdés mellett a határidők kérdése is felmerül. Előbbire ugyanis a nyertes ajánlattevőnek nyolc napja van; vagyis ha a nyolcadik napon nem nyújtja be az igazolásokat, nyilatkozatokat, akkor az ajánlatát érvénytelennek kell nyilvánítani, és fel kell szólítani a másodikat (ha van ilyen), hogy ő nyújtsa be az igazolásokat, nyilatkozatokat. Az eljárási határidő szempontjából az a kérdés: ha az ajánlattevő ezen nyolcnapos időszak végén, netán a nyolcadik napon nyújtja be ezen okiratokat, feltételezve, hogy esetleg van hiánypótlás is, hogyan lehet azt ezen idő alatt elrendelni?

Van olyan álláspont, amely szerint az ajánlatok elbírálása az eredményhirdetéssel lezárult, ezt követően semmilyen eljárási cselekményt nem végezhetek, csak olyat, amilyet az ajánlatkérőnek vagy a nyertesnek a törvény előír. Vagy sikerül neki alakilag és tartalmilag helyes nyilatkozatot, igazolást benyújtani a kizáró okokra, vagy nem, és akkor az ajánlata érvénytelen.

A másik álláspont úgy véli, ha előbbi hipotézis igaz volna, akkor semmi értelme nincs a hiánypótlás szabályai között az igazolásra vonatkozó utalásnak, hiszen ez egy kiüresedett, nem létező jogi rendelkezés volna. Eddig a Kbt. következetes volt: csak az ajánlat elbírálásáig lehetett a kizáró okokra igazolást, nyilatkozatot benyújtani, a módosítás értelmében ezentúl az eredményhirdetés után is lehetnek olyan eljárási cselekmények, amelyek kihatnak az ajánlatok érvényességére. Lehet, hogy kihirdetek valakit érvényes ajánlattevőnek, majd mégis érvénytelennek kell nyilvánítanom az ajánlatát, ami kihat a többiekre.

Bűrös László: A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem kellően egzakt a szövegezés. Egyértelműen rendezhető lett volna ez a hiánypótlás szabályozásánál (a 83. §-ban) utalva arra, hogy a hiánypótlási szabályozás nem érinti az eredményhirdetést követő, speciális esetet. Mivel nem ez történt, több eltérő értelmezésre van lehetőség. Az új, speciális esetben a hiánypótlásra vonatkozó általános szabályozás egyes rendelkezései nem értelmezhetők (többek között az, hogy minden ajánlattevőt értesíteni kell a hiánypótlás lehetőségéről, az önkéntes hiánypótlás lehetősége a hiánypótlási határidő lejártáig biztosított stb.). Mindebből valószínűsíthetően az az értelmezés tűnik helytállónak, hogy az eredményhirdetés után nincs lehetőség a hiánypótlásra. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor felvehető a kérdés: a szabályozás biztosítja-e valamennyi ajánlattevő számára a kizáró okok igazolásának körében az egyenlő feltételrendszert? Tényszerűen nem, ezért a szabályozás szerinti eltérés indokául csak az a megközelítés szolgálhat, hogy minden ajánlattevő a saját kockázatára nem él az alapeljárásban biztosított jogokkal (nevezetesen, hogy már az ajánlatban benyújtja a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásait és ezzel biztosítja az esetleg szükséges hiánypótlás lehetőségét, amiről az eredményhirdetést követő igazolás esetén „önként lemond”). Ezt a szabályozást ebben a jelenlegi formában nem tartom kellően átgondoltnak és kellően egzaktnak.

Kardkovács Kolos: Volna egy kiegészítő kérdésem. Ha valaki benyújtja az eredményhirdetés előtt kizáró okok fenn nem állására vonatkozó igazolást, nyilatkozatot, akkor elrendelhetek-e egyáltalán a nyelvtani értelmezés szerinti hiánypótlást? Hiszen ez még nem esedékes, és ezt csak a nyertestől követelhetem meg.

Bűrös László: Álláspontom szerint ebben az esetben alkalmazni kell a hiánypótlásra vonatkozó szabályokat. Abban a pillanatban, hogy az ajánlattevő az említett igazolásokat benyújtotta, azzal egyben választott is, úgy döntött, hogy megpróbálja a kizáró okokkal kapcsolatos feltételeket igazolni még a bírálati szakaszban. Az ajánlatkérő számára tehát beáll a 83. § rendelkezései alkalmazásának kötelezettsége. Ez viszont azt is eredményezi, ha az ajánlattevő nem tudja a kizáró okok fenn nem állását igazolni, elveszti azt a lehetőségét, hogy ezt az eljárás nyerteseként utólag tegye meg, mert ajánlata érvénytelen lesz, azaz nem lehet az eljárás nyertese.

Kardkovács Kolos: És milyen hiánypótlási határidőt adsz neki? Az általános hiánypótlási határidőt biztosítod, vagy az eredményhirdetést követő nyolcadik napig nyújthat be hiánypótlást?

Bűrös László: Az általános szabályok szerinti határidőt kell véleményem szerint alkalmazni.

Buda György: Nagyon rossz a véleményem erről a módosításról, nem tudom, mi volt a jogpolitikai célja, de bátran állítom, mindez nagy pofont adna az egész közbeszerzési eljárás lefolytatásának. A gyakorlati tapasztalat szerint képtelenség az ajánlattevőkből „kiimádkozni” megfelelő igazolásokat, a kötelező hiánypótlás lehetősége miatt az ajánlattevők olyan slendriánok, ami erősen veszélyezteti az eljárások szakszerű és gyors lefolytatását. A nyertes vagy be tudja szerezni, nyújtani az igazolásokat (a külföldi igazgató ilyenkor szokott általában külföldre menni), vagy nem, ha pedig a második még nem készült fel, máris van egy eredménytelen eljárásunk.

Kardkovács Kolos: A nagyobb veszélyt abban látom, hogy nyilván azok a versenyzők, akik az eljárás reális megnyerésétől távol vannak, azok nem fognak pótolni hiányokat, vagyis ezen jogintézmény elveszti értelmét. Aki ötödik vagy ad abszurdum második, nem fog hiánypótolni, vagyis úgy lesz eredménytelen az eljárás, hogy egyébként van egy jó ajánlatom és még a hiánypótlást is biztosítottam.

Bűrös László: Ha az utólagos kizáró feltételekre vonatkozó igazolás nem teljesítése miatt az eljárás nyertese kiesik, és egy érvényes ajánlat marad, akkor szintén vitatott helyzet áll elő. Gyakorlatilag az a helyzet is előállhat, hogy a Kbt. új rendelkezéseire tekintettel utólag kellene megállapítani az eljárás eredménytelenségét. Kérdés, hogy ez megtehető-e jogszerűen, ha az eljárás a korábbiakban két érvényesnek tekintett ajánlattal eredményesnek lett kihirdetve. Ebből pedig már következik a kérdés, hogy ebben a konstrukcióban az eredményhirdetés időpontjában megállapítható-e egyáltalán, hogy hány érvényes ajánlat van?

Kardkovács Kolos: Van olyan érvénytelenségi ok, amely csak nyolc nap múlva derül ki. A Kbt. rendelkezése szerint [63/A. § (3) bekezdés] az eredményhirdetést követő nyolcadik napon kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek a közhiteles nyilvántartások – például a cégkivonat vagy a pozitív adóslista – érvényességét. Se korábban, se később.

Mi van akkor, ha az ajánlattevő ajánlata az eredményhirdetéskor érvényes volt, de például a csődeljárást elrendelő végzés a hetedik napon lesz jogerős? Ajánlattevő nem tett hamis nyilatkozatot, ajánlata érvényes volt. Zárójelben teszem hozzá, hogy az összegzést sem módosíthatom, ennek lehetősége átmenetileg megszűnt.

Bűrös László: Kérdés az is, hogy a kieső egy vagy több ajánlat mennyiben érinti az eljárás kihirdetett eredményét? A második helyezettként megjelölt a nyertes kiesése esetén már nem feltétlenül minősülne a bírálati szempontok alapján az összességében legkedvezőbb ajánlatot benyújtónak. A gyakorlatban tehát adott esetben olyan ajánlattevővel kellene szerződést kötni, aki az érvényes ajánlattevők közül nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be. Ez vajon mennyire felel meg a Kbt. vonatkozó kógens rendelkezéseinek?

Kardkovács Kolos: Előállhat az az extrém helyzet, hogy a második helyen is holtverseny van! A törvény nem rendelkezik arról, hogy a második helyen is lehet-e rangsorolás, sorsolás.

Bűrös László: Az is kérdés, hogy továbbra is csak a követező legkedvezőbb ajánlattevő jelölhető-e meg, vagy állíthatok ezt meghaladó sorrendet is, hiszen nem tudható hány ajánlattevő esik ki. Egyáltalán a nyertes kiesését követően a belépő második igazolhat-e kizáró okot utólag, ha igen milyen módon, ha nem, miért nem és mi történik, ha ő is kiesik.

Buda György: Mi van akkor, ha két első és két második helyezett van?

Kardkovács Kolos: A két első között a törvény szerint rangsorolhatok, ott nincs gond.

Bűrös László: Alapvetően nem végiggondolt ez a megoldás. Az utólagos igazolás lehetősége vélhetően az egyszerűsítésre irányult, de kezelhetetlen helyzeteket és bizonytalanságokat okoz a gyakorlatban, tartalmilag nem elfogadható következményekkel járhat.

Kardkovács Kolos: Garanciális jellegű szabály volt, hogy az ajánlatok elbírálása az eredményhirdetéssel lezárul. A törvénymódosítás viszont új helyzetet teremt: a kihirdetett eredmény tulajdonképpen egészen a szerződés aláírásig teljesen bizonytalan.

Bűrös László: Előállhat olyan helyzet, hogy az eljárás eredményéről és a szerződéskötésről szóló tájékoztatóban más adatok lesznek.

Kardkovács Kolos: Kihirdetek valamit az összegzésben, amely a tájékoztatóval még köszönőviszonyban sem lesz, előbbit pedig nem fogom tudni módosítani.

Bűrös László: A törvény nem ismeri az ilyen jogcímen történő összegzés-módosítás lehetőségét.

Kardkovács Kolos: Akkor viszont az érvénytelenségi okot egyszerűen csak levélben közlöm, máshogyan nem tudom. Értesítem arról, hogy megállapítottam: a nyolcadik napig nem vagy nem megfelelő igazolásokat adott be, az ajánlata érvénytelen. A többieket kell erről vajon tájékoztatnom?

Bűrös László: Formalizált szempontból nincs új eredményhirdetés. Tartalmilag viszont szerintem az eredményhirdetés alkalmazásához minél inkább közelítő helyzetbe kell hozni az összes ajánlattevőt, azaz értesíteni kell őket, bár ez nincs szabályozva.

Kardkovács Kolos: Ha elfogadjuk a Döntőbizottság kógenciára vonatkozó álláspontját (nem alkotható új szabályt, a Kbt. rendelkezései nem egészíthetjük ki), akkor van-e erre nekem jogosítványom?

Buda György: Meggyőződésem, hogy az Országgyűlésnek sürgősen változtatnia kellene ezen a törvényen.

Bűrös László: Véleményem szerint pedig hatályba sem szabadna lépni ebben a formában a módosításnak.

dr. Schmidt Gábor

Még cikkek a közbeszerzési törvényről:

Közbeszerzési kerekasztal – A hirdetmények vizsgálata I. (ÜV 2008/12)
Közbeszerzési kerekasztal – A hirdetmények vizsgálata II. (ÜV 2009/1)
A közbeszerzési törvény módosítása (ÜV 2009/2)
A Kbt. módosítása – a kizáró okok és a kétszakaszos eljárás (ÜV 2009/4)
Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetsége (ÜV 2009/5)
A Kbt. módosítása – Kizárás szerződésszegés miatt, kirívóan alacsony ár (ÜV 2009/6)
Kamaszkorba lépett a közbeszerzési törvény – A Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda szakvéleménye (ÜV 2009/9)