A kulcsszó: fenntarthatóság Koronavírus

A pandémia talán az utolsó figyelmeztetés a természettől. Az egyes embertől a gazdaság szereplőin át az országok, kontinensek irányítóiig még mindenki tehet azért, hogy élhetőbbé váljon a Föld, és az maradjon gyermekeink számára is.

Ónodi Eszter kerékpárral közlekedik. Ha lennének Budapesten kis közösségi kertek, szívesen csatlakozna egyhez, hogy ott tevékenykedjen, természetközelben. Új ruhát már régen vett magának, a felhalmozásnak nem látja értelmét. A hipermarketek helyett inkább helyi termelőktől vásárolna. Ezekkel a cselekedetekkel szeretne a jövőben fenntarthatóbb módon élni. A színész minderről a Magyar Természetvédők Szövetsége Életigenlő – Bólints rá! elnevezésű kampányának vele készült videójában vall.

A karácsony és az újév közeledtével a szövetség arra biztat, hogy fogadjuk meg: a 2021-es esztendőben jobbak leszünk, jobban odafigyelünk egymásra, magunkra – és a természetre. A felhíváshoz eddig már több mint 14 ezren csatlakoztak, köztük számos közismert személyiség. Ők a Török Ferenc filmrendező által készített rövid videókban mondják el, mit terveznek tenni, hogy nagyobb harmóniában éljenek a természettel.

Berg Judit írót is aggasztja a klímaváltozás. Ő azt vállalja, hogy otthonában egy komposztálót alakít ki, és oda fogja gyűjteni az összes zöld hulladékot – hallhatjuk videójában.

Kistehén – Kollár-Klemencz László grafikája

Kollár-Klemencz László grafikája

A kampányhoz kistehénes animációs filmjeivel is hozzájárult Kollár-Klemencz László zenész–rendező.

Szerény ígéretek, tettek ezek, mégis, ha mind többen vállalunk valami csekélységet, és teszünk a környezetükért, a természetért, idővel mindannyiunk élete megváltozik. Jobb, boldogabb, fenntarthatóbb világ vár ránk – hisszük egyre többen, s most a magyar természetvédők, a petíció megfogalmazói is erre igyekeznek felhívni mindenki figyelmét.

Nemcsak a petíció aláírói, lelkes amatőr környezetvédők gondolják így, hanem kutatók és tudósok is, akik nagyobb összefüggéseiben, nagyobb léptékekben és távlatokban gondolkodnak a fenntartható fejlődésről, a hosszú távon is élhető bolygóról.

A pandémia az embernek köszönhető

Manapság sok szó esik arról, hogy a pandémia részben az emberiségnek köszönhető: az új járványok kialakulásának üteme felgyorsult, egyre jobban képesek elterjedni a Földön. A Covid–19 is fontos figyelmeztetés: nagy kérdés, hogy ha mi, emberek nem változtatunk a természethez fűződő viszonyunkon, mennyire lesz fenntartható a fejlődés, hosszútávon pedig mennyire marad életképes a civilizáció. Minderről a Magyar Fenntarthatósági Csúcs videokonferencián is beszélt Budapesten, 2020 novemberében Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) alelnöke, a CEU professzora. Előadásában kiemelte: évente öt járvány indul el a világban, s előbb-utóbb már nem az a kérdés, lesz-e újabb, hanem az, mikor alakul ki egy olyan újabb, amely a mostaninál sokkalta több halálos áldozatot követel.

Zoonózis, járvány, fenntarthatóság, klímaváltozás

(Fotó: Pexels)

Az éghajlatváltozás felgyorsítja a zoonózist, vagyis, hogy állatról emberre terjed át egy vírus, valahol a nagyvilágban. A mai repülős utazások révén pedig pillanatok alatt el tud terjedni az egész bolygón. Ráadásul a globális felmelegedés miatt arra is számítani kell, hogy az olvadó jégből múltbéli, betegségeket terjesztő kórokozók szabadulhatnak ki, és olyan állatfajok válnak hordozóikká, amelyek emberekkel érintkeznek. S ha az emberekben az immunitás még nem alakult ki velük szemben, akkor könnyen jöhet egy újabb világjárvány.

2020: újabb hőmérsékleti csúcsok

Évről évre, hónapról hónapra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok. 2020 novemberében az európai átlaghőmérséklet novemberben 0,8 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981 és 2010 közötti időszakhoz képest – olvasható ki a Copernicus, az Európai Légkörmegfigyelő Szolgálat adataiból. Szeptemberben, októberben és novemberben 1,9 Celsius-fokkal volt melegebb az időszak átlagánál. A Meteorológiai Világszervezet, a WMO tudósai szerint valószínű, hogy Európában, a mérések kezdete óta a 2020-as lesz a legmelegebb év.

Death Valley Nemzeti Park, klímaváltozás

A Death Valley Nemzeti Park (Fotó: Pixabay)

A világon 2020 augusztusában mérték az eddigi legmelegebb levegőhőmérsékletet: 54,4 Celsius-fokot a Death Valley Nemzeti Parkban.

2019-ben Magyarországon átlagban 12,19 Celsius-fok volt a középhőmérséklet, ez a legmagasabb érték, melyet az Országos Meteorológiai Szolgálatnál mértek. A korábbi csúcsot a 2018-as év tartotta. További figyelmeztető adat, hogy az első tíz legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni esztendők közül kerül ki. A melegedés mértéke Magyarországon 1,3 Celsius-fok.

Hosszasan lehetne sorolni a globális felmelegedés tényét igazoló melegrekordokat. Eközben pedig olvadnak a jéghegyek Grönlandon, az Északi- és a Déli-sarkon, a szélsőséges események pedig szaporodnak a Földön: a hőhullámok, a szárazságok, a hurrikánok, a tájfunok, az özönvízszerű esőzések.

A bűnös gázok

A klímaváltozás szoros összefüggésben áll az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának növekedésével. Vagyis egyértelmű, hogy a globális felmelegedést döntő mértékben az emberi tevékenység okozza. Ezt a legékesebben a koronavírus-járvány esztendeje bizonyította. Az Earth System Science Data folyóiratban publikált kutatás szerint 2020-ban 7 százalékkal csökkent a világ teljes széndioxid-kibocsátása, a járvány elleni küzdelem mellékhatásaként (a közlekedés nagyfokú mérséklődése, a gyárak ideiglenes leállásai miatt). A Global Carbon Project széndioxid-kibocsátást kutató szervezet adataiból kiolvasható: az előző évhez képest 2,4 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxid került a levegőbe. Az Egyesült Államokban és Európában is 12 százalék körül alakult a csökkenés. (Kínában viszont növekedést mértek, mert a gazdaság az év nagy részében már teljes kapacitással tudott működni.) A Föld légköre szempontjából azonban ez akkor lenne igazán érzékelhető, ha a következő években is tartós lenne a széndioxid-kibocsátás ütemének jelentős mérséklődése. Erre kevés a remény, mert a vírus elleni vakcina megjelenésével a fosszilis energiával működő gazdaságok is újra megélénkülnek, a hagyományos üzemanyaggal közlekedő autók újra forgalomba állnak, és megélénkül a károsanyag-kibocsátásban fontos szerepet játszó repülőforgalom is.

Utolsó figyelmeztetés

A megoldás nemzetközi összefogás lehet, a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény pontjainak betartása. Valamint az Európai Unió tagállami vezetői legfrissebb megállapodásának teljesítése. A 2020. december 11-én meghozott egyezségük célul tűzi ki, hogy 2030-ra összességében 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása az 1990-es szinthez képest. A számítások szerint ezzel elérhetővé válhatna, hogy 2050-re az Unió elérje a teljes klímasemlegességet, vagyis azt, hogy további üvegházhatású gáz ne kerüljön ki a Föld légkörébe.

Felmelegedés, éghajlati vészhelyzet

(Fotó: Pixabay)

Az éghajlati vészhelyzetnek mindaddig érvényben kell maradnia, amíg e karbonsemlegességet nem érjük el! Ezt már António Guterres, az ENSZ főtitkára jelentette ki az Éghajlati Ambíció Csúcstalálkozó (Climate Ambition Summit) online tanácskozásán, melyen a világ csaknem hetven országának vezetője vett részt. A párizsi egyezmény aláírásának ötödik évfordulója alkalmából, 2020. december 12-én szervezett eseményen az ENSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy eddig a világ 38 országa hirdetett éghajlati vészhelyzetet, köztük az EU mind a 27 tagállama. Felhívta a figyelmet, 2015-ben Párizsban az országok vezetői ígéretet tettek arra, hogy az ipari forradalom előtti állapotokhoz képest 2, de legalább 1,5 Celsius-fokra csökkentik az általános felmelegedést, ám sok helyen még ezt sem sikerül betartani. Boris Johnson brit miniszterelnök a klímaváltozást a koronavírusnál jóval pusztítóbb kihívásnak nevezte.

A járvány okozta mai válság szinte semmi ahhoz képest, amit az éghajlatváltozás okozhat mind emberéletben, mind gazdasági károkban – csengenek egybe Ürge-Vorsatz Diana szavai Boris Johnsonéval. Az emberiség talán épp a Covid–19-től kapott egy utolsó figyelmeztetést, hogy felgyorsítsuk azokat a folyamatokat, amelyek mérsékelhetik az éghajlatváltozás ütemét – fogalmazott a kutató a Magyar Fenntarthatósági Csúcs budapesti konferenciáján.

Miközben remélhetően túléljük a koronavírus-járványt, és remélhetően az országok irányítói számára sem csak üres szót jelent a fenntarthatóság, a hétköznapokban az átlagembernek sem szabad megfeledkeznie arról, hogy meg kell változtatnia viszonyát a természethez.

Akit most Magyarországon, egy kampány keretében, művészek is próbálnak példamutatásukkal meggyőzni Ónodi Esztertől Pokorny Liáig, Vecsei H. Miklóstól Berg Juditig.

Kapcsolódó cikkek:


Eladó Latabár Kálmán Munkácsy-festménye
2021. január 15.

Kétszázkilencvenmillió forintért várja új tulajdonosát a magyarországi galériás műtárgypiac történetének legdrágábban kínált, nyilvánosan meghirdetett magyar festménye.

Interjú Bencze János főigazgató-helyettessel, diakóniai igazgatóval, a Bethesda Gyermekkórház Alapítvány munkatársával
2021. január 14.

Interjú Bencze János főigazgató-helyettessel, diakóniai igazgatóval, a Bethesda Gyermekkórház Alapítvány munkatársával

A Wolters Kluwer Hungary dolgozói egy emberként álltak azon kezdeményezés mellé, hogy a vállalat a járványhelyzet miatt tavaly elmaradt céges karácsony teljes költségét a társadalmi felelősségvállalás jegyében nemes célt szolgáló szervezet javára ajánlja fel. A dolgozók a Bethesda Kórház Alapítványt választották. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy missziójukat szélesebb körben ismertté tegyük, ezért megkerestük Bencze János főigazgató-helyettes diakóniai igazgatót, hogy meséljen nekünk egy kicsit a Bethesda múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Eljött a cselekvés évtizede
2021. január 6.

Eljött a cselekvés évtizede

A 2021 januárjában indult új évtizedben már nem szabad visszatérni a járvány kitörése előtti „normális” élethez. Annak megváltoztatására, újfajta gondolkodásra, életmódváltásra, cselekvésre van szükség – vélekedik az emberek többsége.

Karanténszókincs 2021
2020. december 31.

Karanténszókincs 2021

Új, vagy új értelmet nyert szavak, kifejezések százaival gazdagodott a magyar nyelv azóta, hogy a koronavírus-járvány más élethelyzetet teremtett mindannyiunk számára.