A kulcsszó: fenntarthatóság Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pandémia talán az utolsó figyelmeztetés a természettől. Az egyes embertől a gazdaság szereplőin át az országok, kontinensek irányítóiig még mindenki tehet azért, hogy élhetőbbé váljon a Föld, és az maradjon gyermekeink számára is.

Ónodi Eszter kerékpárral közlekedik. Ha lennének Budapesten kis közösségi kertek, szívesen csatlakozna egyhez, hogy ott tevékenykedjen, természetközelben. Új ruhát már régen vett magának, a felhalmozásnak nem látja értelmét. A hipermarketek helyett inkább helyi termelőktől vásárolna. Ezekkel a cselekedetekkel szeretne a jövőben fenntarthatóbb módon élni. A színész minderről a Magyar Természetvédők Szövetsége Életigenlő – Bólints rá! elnevezésű kampányának vele készült videójában vall.

A karácsony és az újév közeledtével a szövetség arra biztat, hogy fogadjuk meg: a 2021-es esztendőben jobbak leszünk, jobban odafigyelünk egymásra, magunkra – és a természetre. A felhíváshoz eddig már több mint 14 ezren csatlakoztak, köztük számos közismert személyiség. Ők a Török Ferenc filmrendező által készített rövid videókban mondják el, mit terveznek tenni, hogy nagyobb harmóniában éljenek a természettel.

Berg Judit írót is aggasztja a klímaváltozás. Ő azt vállalja, hogy otthonában egy komposztálót alakít ki, és oda fogja gyűjteni az összes zöld hulladékot – hallhatjuk videójában.

Kistehén – Kollár-Klemencz László grafikája

Kollár-Klemencz László grafikája

A kampányhoz kistehénes animációs filmjeivel is hozzájárult Kollár-Klemencz László zenész–rendező.

Szerény ígéretek, tettek ezek, mégis, ha mind többen vállalunk valami csekélységet, és teszünk a környezetükért, a természetért, idővel mindannyiunk élete megváltozik. Jobb, boldogabb, fenntarthatóbb világ vár ránk – hisszük egyre többen, s most a magyar természetvédők, a petíció megfogalmazói is erre igyekeznek felhívni mindenki figyelmét.

Nemcsak a petíció aláírói, lelkes amatőr környezetvédők gondolják így, hanem kutatók és tudósok is, akik nagyobb összefüggéseiben, nagyobb léptékekben és távlatokban gondolkodnak a fenntartható fejlődésről, a hosszú távon is élhető bolygóról.

A pandémia az embernek köszönhető

Manapság sok szó esik arról, hogy a pandémia részben az emberiségnek köszönhető: az új járványok kialakulásának üteme felgyorsult, egyre jobban képesek elterjedni a Földön. A Covid–19 is fontos figyelmeztetés: nagy kérdés, hogy ha mi, emberek nem változtatunk a természethez fűződő viszonyunkon, mennyire lesz fenntartható a fejlődés, hosszútávon pedig mennyire marad életképes a civilizáció. Minderről a Magyar Fenntarthatósági Csúcs videokonferencián is beszélt Budapesten, 2020 novemberében Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) alelnöke, a CEU professzora. Előadásában kiemelte: évente öt járvány indul el a világban, s előbb-utóbb már nem az a kérdés, lesz-e újabb, hanem az, mikor alakul ki egy olyan újabb, amely a mostaninál sokkalta több halálos áldozatot követel.

Zoonózis, járvány, fenntarthatóság, klímaváltozás

(Fotó: Pexels)

Az éghajlatváltozás felgyorsítja a zoonózist, vagyis, hogy állatról emberre terjed át egy vírus, valahol a nagyvilágban. A mai repülős utazások révén pedig pillanatok alatt el tud terjedni az egész bolygón. Ráadásul a globális felmelegedés miatt arra is számítani kell, hogy az olvadó jégből múltbéli, betegségeket terjesztő kórokozók szabadulhatnak ki, és olyan állatfajok válnak hordozóikká, amelyek emberekkel érintkeznek. S ha az emberekben az immunitás még nem alakult ki velük szemben, akkor könnyen jöhet egy újabb világjárvány.

2020: újabb hőmérsékleti csúcsok

Évről évre, hónapról hónapra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok. 2020 novemberében az európai átlaghőmérséklet novemberben 0,8 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981 és 2010 közötti időszakhoz képest – olvasható ki a Copernicus, az Európai Légkörmegfigyelő Szolgálat adataiból. Szeptemberben, októberben és novemberben 1,9 Celsius-fokkal volt melegebb az időszak átlagánál. A Meteorológiai Világszervezet, a WMO tudósai szerint valószínű, hogy Európában, a mérések kezdete óta a 2020-as lesz a legmelegebb év.

Death Valley Nemzeti Park, klímaváltozás

A Death Valley Nemzeti Park (Fotó: Pixabay)

A világon 2020 augusztusában mérték az eddigi legmelegebb levegőhőmérsékletet: 54,4 Celsius-fokot a Death Valley Nemzeti Parkban.

2019-ben Magyarországon átlagban 12,19 Celsius-fok volt a középhőmérséklet, ez a legmagasabb érték, melyet az Országos Meteorológiai Szolgálatnál mértek. A korábbi csúcsot a 2018-as év tartotta. További figyelmeztető adat, hogy az első tíz legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni esztendők közül kerül ki. A melegedés mértéke Magyarországon 1,3 Celsius-fok.

Hosszasan lehetne sorolni a globális felmelegedés tényét igazoló melegrekordokat. Eközben pedig olvadnak a jéghegyek Grönlandon, az Északi- és a Déli-sarkon, a szélsőséges események pedig szaporodnak a Földön: a hőhullámok, a szárazságok, a hurrikánok, a tájfunok, az özönvízszerű esőzések.

A bűnös gázok

A klímaváltozás szoros összefüggésben áll az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának növekedésével. Vagyis egyértelmű, hogy a globális felmelegedést döntő mértékben az emberi tevékenység okozza. Ezt a legékesebben a koronavírus-járvány esztendeje bizonyította. Az Earth System Science Data folyóiratban publikált kutatás szerint 2020-ban 7 százalékkal csökkent a világ teljes széndioxid-kibocsátása, a járvány elleni küzdelem mellékhatásaként (a közlekedés nagyfokú mérséklődése, a gyárak ideiglenes leállásai miatt). A Global Carbon Project széndioxid-kibocsátást kutató szervezet adataiból kiolvasható: az előző évhez képest 2,4 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxid került a levegőbe. Az Egyesült Államokban és Európában is 12 százalék körül alakult a csökkenés. (Kínában viszont növekedést mértek, mert a gazdaság az év nagy részében már teljes kapacitással tudott működni.) A Föld légköre szempontjából azonban ez akkor lenne igazán érzékelhető, ha a következő években is tartós lenne a széndioxid-kibocsátás ütemének jelentős mérséklődése. Erre kevés a remény, mert a vírus elleni vakcina megjelenésével a fosszilis energiával működő gazdaságok is újra megélénkülnek, a hagyományos üzemanyaggal közlekedő autók újra forgalomba állnak, és megélénkül a károsanyag-kibocsátásban fontos szerepet játszó repülőforgalom is.

Utolsó figyelmeztetés

A megoldás nemzetközi összefogás lehet, a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény pontjainak betartása. Valamint az Európai Unió tagállami vezetői legfrissebb megállapodásának teljesítése. A 2020. december 11-én meghozott egyezségük célul tűzi ki, hogy 2030-ra összességében 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása az 1990-es szinthez képest. A számítások szerint ezzel elérhetővé válhatna, hogy 2050-re az Unió elérje a teljes klímasemlegességet, vagyis azt, hogy további üvegházhatású gáz ne kerüljön ki a Föld légkörébe.

Felmelegedés, éghajlati vészhelyzet

(Fotó: Pixabay)

Az éghajlati vészhelyzetnek mindaddig érvényben kell maradnia, amíg e karbonsemlegességet nem érjük el! Ezt már António Guterres, az ENSZ főtitkára jelentette ki az Éghajlati Ambíció Csúcstalálkozó (Climate Ambition Summit) online tanácskozásán, melyen a világ csaknem hetven országának vezetője vett részt. A párizsi egyezmény aláírásának ötödik évfordulója alkalmából, 2020. december 12-én szervezett eseményen az ENSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy eddig a világ 38 országa hirdetett éghajlati vészhelyzetet, köztük az EU mind a 27 tagállama. Felhívta a figyelmet, 2015-ben Párizsban az országok vezetői ígéretet tettek arra, hogy az ipari forradalom előtti állapotokhoz képest 2, de legalább 1,5 Celsius-fokra csökkentik az általános felmelegedést, ám sok helyen még ezt sem sikerül betartani. Boris Johnson brit miniszterelnök a klímaváltozást a koronavírusnál jóval pusztítóbb kihívásnak nevezte.

A járvány okozta mai válság szinte semmi ahhoz képest, amit az éghajlatváltozás okozhat mind emberéletben, mind gazdasági károkban – csengenek egybe Ürge-Vorsatz Diana szavai Boris Johnsonéval. Az emberiség talán épp a Covid–19-től kapott egy utolsó figyelmeztetést, hogy felgyorsítsuk azokat a folyamatokat, amelyek mérsékelhetik az éghajlatváltozás ütemét – fogalmazott a kutató a Magyar Fenntarthatósági Csúcs budapesti konferenciáján.

Miközben remélhetően túléljük a koronavírus-járványt, és remélhetően az országok irányítói számára sem csak üres szót jelent a fenntarthatóság, a hétköznapokban az átlagembernek sem szabad megfeledkeznie arról, hogy meg kell változtatnia viszonyát a természethez.

Akit most Magyarországon, egy kampány keretében, művészek is próbálnak példamutatásukkal meggyőzni Ónodi Esztertől Pokorny Liáig, Vecsei H. Miklóstól Berg Juditig.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.