Ünnepi könyvajánlat – II.


Folytatjuk ajánlatunkat a könyvesboltok és webes könyváruházak gazdag kínálatból, annál is inkább, mert úgy tűnik: minden eddiginél több időnk jut olvasásra e sajátos esztendő legvégén.

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
„Manapság az ember intelligens és depressziós, vagy boldog és hülye” – írta ironikusan Popper Péter pszichológus, és ez a megállapítás évek óta foglalkoztatja Kepes Andrást. Már csak azért is, mert sokan azt tapasztalják maguk körül, hogy a mai világban talán legfőképp a tudatlan emberek érzik magukat boldognak. Pedig valamennyien szeretnénk boldogok, és egyben okosak lenni. De vajon megy együtt e kettő? A szerző erre a látszólag egyszerű kérdésre próbál választ keresni esszékötetében, részben a tudomány, részben a különböző kultúrák elképzeléseit tanulmányozva, nem utolsósorban pedig saját élettapasztalatára hagyatkozva.

Kepes András, az egykoron rádiós, majd televíziós újságíróként ismert és kedvelt értelmiségi ma már íróként népszerű. A Tövispuszta, az Istenek és emberek, a Világkép sikerkönyvek alkotója tovább folytatja írói kalandját – melyet „hiú kísérletnek” nevez –, s ezúttal sem téved el az útvesztőkben. Pedig lehetne, magának feltett kérdésfelvetéseivel. Mert vajon nem léteznek boldogtalan hülyék? Csak az intelligens ember lehet depressziós? És ki számít okosnak?

Kutatások szerint az emberek döntő többsége magasabbra taksálja értelmi képességét valódi szintjénél. Teller Ede atomfizikus talán kivételt jelentett – elmélkedik a szerző, s idézi is őt. Amikor egyszer megkérdezték a tudóstól, hogyan lett zseni, azt válaszolta: „Én nem vagyok zseni, csak az emberiség 98 százaléka idióta, és ezért azt a 2 százalékot, aki normális, kikiáltják zseninek.”

Kepes András A boldog hülye és az okos depressziós c. könyve

Képeinken az ismertetett könyvek borítói láthatók

Elmélkedései során az író érdekes mindennapi példát említ a szubjektív jóllétre, a „Facebook-boldogságra”. A közösségi térben mindenki a legelőnyösebb arcát – profilképét, utazási fotóját – osztja meg, aki pedig megnézi, az csak irigykedik és sopánkodik. Aztán ő is posztol valami vidámat, és cserébe várja a felemelt hüvelykujjat. Mégiscsak mindenki happy – látszólag.

A szerző elmereng a sikerről („Sikeressé válni könnyű, ami nehéz: megérdemelni a sikert” – Camus nyomán); a regényírásról („Olyan dolgokat írtam meg fantáziából, amiről utóbb kiderült, hogy valóság volt. És ez fordítva is igaz…”); a nősülésről („Ha egy férfi egy nő mellett lekötné az életét, az igazságtalanság lenne a többi nővel” – egy monarchiabeli ős mondata a Kepes-családból). Felüti a Harvard Egyetem kutatását a boldogságról, statisztikákat elemez, törzsi társadalmak párkapcsolatait elemzi, ír az öregedésről, a rosszkedv meglepő előnyeiről, a koronavírus-járvány kapcsán az összeesküvés-elméletekről. Arról, hogy régen a vallások előírásokkal védekeztek a járványok, fertőzések ellen, részben egészségügyi ismeretek hiányában. Talán, ha a maszkviselést, a rendszeres kézfertőtlenítést, a távolságtartást ma is vallási előírások követelnék meg, kevesebb vita lenne e körül – jegyzi meg az író, aki könyve végén egy XIII. századi misztikus perzsa költőt idézve próbálja megadni felvetett kérdéseire a bölcs választ. Hogy jó-e ez a válasz? A könyv elolvasása után mindenki elvitatkozhat Popper Péterrel és Kepes Andrással. (Libri Kiadó)

Év végi árzuhanás, 50 % kedvezmény több mint 120 e-könyvünkre december 31-ig

Lugosi Viktória: Vándorhomár
Látszólag különálló, egyéni sorsokból áll össze a regény, de e sorsok mégis összegződnek, és a végén kerek egésszé állnak össze. Értelmiségiek történetei elevenednek meg, olyan emberek életét ismerjük meg, akik akár a mai életerős középosztály tagjai lehetnének – ha létezne ilyen osztály a mai Magyarországon. Ha létezne erős polgárság, mely a rendszerváltozás óta eltelt harminc éveben születhetett volna meg.

A regény középpontjában az ötvenes–hatvanas éveiket taposó hősök és antihősök állnak, akik még a szocializmus idején váltak felnőtté. Hátukon cipelték szüleik sebzettségét, tragikus múltját, mégis úgy érezték, ők különbek lesznek elődeiknél. Mivel működő szocializmus nem létezett, a létező szocializmus pedig nem működött, így nehéz múlttal kellett átfordulni az ismeretlen, idealizált új rendszerbe. Sokaknak azonban nem sikerült megragadni az új lehetőségeket. Vagy nem voltak elég tehetségesek, vagy ha voltak is, nem tudtak idomulni a változó világhoz. Valahol, valamiért félresiklott az életük.

Lugosi Viktória Vándorhomár c. könyve

E regényt jobban érti meg az a generáció, amelyről a mű szól. Akiknek sokat mondanak az olyan mozaikszavak, nevek, tárgyak, kifejezések, mint IKKA, EMKE, IBUSZ-csoport, NDK, SZOT-beutaló, ÁPISZ, Patyolat, Bagarol, ÁFÉSZ-vendéglő, BC-számla, Ez a Divat, Burda, Film, Színház, Muzsika, forrónadrág, almaszappan, Creme 21. Vagy: kárpótlási jegy, VICO, VHS, multi, board, CV, állásinterjú, Excel-tábla, államkötvény, törlesztőrészlet, svájci frank, Samsonite, kasmír sál, Lloyd cipő.

A szintén e korosztályhoz tartozó szerző nem magáról, hanem kortársairól ír. Ügyvédről és diplomás, háztartásbeli feleségről, tanárról és zöldségesről, sikeres és sikertelen vállalkozóról. Tűpontos egyszerű mondatai szúrnak, összetett mondatai fájdalmasak. Leírnak, kifejeznek, kifejtenek, összegeznek. Ideákról, sikerekről, kudarcokról, az utódokba égett családi traumákról. Alkalmazkodásról, megalkuvásról, túlélésről. Ítélkezésmentes, irodalmi szintű lenyomat a mai magyar valóság egy fontos rétegéről. (Park Könyvkiadó)

Lesley-Ann Jones: John Lennon élete, szerelmei és halála
John Lennon 2020 decemberében töltötte volna be a nyolcvanadik évét, de már negyven éve halott, mert 1980-ban, New Yorkban egy őrült lelőtte. Éppen ideje lenne újra alaposan tanulmányozni személyiségét, felvázolni portréját. Így gondolta a neves angol életrajzi szerző–újságíró is, aki David Bowie-ról és Freddie Mercuryról szóló könyve után a legendás Beatles-tagról is megírta, és e jubileumi esztendőben kiadta kötetét.

Szinte hihetetlen: ha e könyv olvasója nem múlt még el ötven, akkor a Beatles már születése előtt feloszlott. Ha nem töltötte be a negyvenet, akkor még világra sem jött, amikor Lennon már halott volt. Mivel azonban dalai máig köztünk élnek, olyan, mint ha az énekes-gitáros dalszerző most is köztünk élne. Ennek szellemében végzett alapos kutatómunkát Lesley-Ann Jones, aki kétéves volt, amikor a Beatles 1960-ban először lépett fel Hamburgban. Az elmúlt éveket azzal töltötte, hogy a lehető legalaposabban megismerje, ki is volt valójában John, és miért arathatott őrült nagy, máig ható sikert a liverpooli négyesfogat.

Lesley-Ann Jones John Lennon élete, szerelmei és halála c. könyve

A Beatles egy olyan korszakban robbant be a világba őszinte, dallamos, egyszerű zenéjével, amikor a média és a marketing szárnyait bontogató iparágai együtt próbálhatták ki kezdeti tudományukat. Amikor rohamos léptékben fejlődtek azok a technikai eszközök, amelyekkel a popzenét már jól meg lehetett szólaltatni. S egy olyan, már a második világháború után született nemzedék lépett tinédzserkorba, mely fogékony volt a hagyományt felrúgó együttes zenéjére, divatformáló stílusára, viselkedésére, lázadására.

A könyvben megszólal az első feleség, Cynthia, a hajdani barátnő, May Pang (aki 1973-tól másfél évig volt Lennon élettársa, amikor a zenész egy ideig külön élt Yoko Onótól), és Andy Peebles angol riporter is, aki néhány nappal a gyilkosság előtt készített interjút Lennonnal. A szerző nyomozásaiból, s a vallomásokból például kiderül: Johnnak elege lett a turnézásból, mert a nézők sikoltozása miatt már semmit sem lehetett hallani muzsikájukból. (Néha brahiból meg is változtatta énekében a lemezekről jól ismert szövegeket…) Vagy hogy miként született meg az Imagine című dala.

A kritikusok szerint ez az egyik legalaposabb mű, melyet valaha John Lennonról írtak. (Kossuth Kiadó)

Nádas Péter: Leni sír, Arbor Mundi – Válogatott esszék, I–II. kötet
Izgalmas egymás után olvasni az szerző elmúlt évtizedekben írt, két kötetbe rendezett, összegyűjtött esszéit. Mert olyan gondolatfüzért kaphatunk, mely egyszerre tanúskodik egy, a történelmi múltat és jelent jól ismerő ember kíváncsiságáról, szemléletéről, a részletekben az egészet meglátó, érző íróról. „Az itt olvasható írásokban szociológusként, pszichoanalitikusként, kultúrantropológusként vagy éppen művészeti alkotások szemlélőjeként jelenik meg, de mindenekelőtt a politikai állapotok éleslátó kritikusaként. Olyan íróként, aki a képzelet és a valóság között gyakorlottan cikázva kérlelhetetlenül tárja fel a látszat megteremtésének, a megtévesztés módszereinek, a színlelés és az elkendőzés gyakorlatának technikáit” – írja az első kötetről Katharina Raabe német kiadószerkesztő, aki közép-kelet-európai szerzőket karol fel és népszerűsít.

Nádas Péter Leni sír c. könyve

Ebben az első gyűjteményben Nádas Péter politikai tárgyú írásait találjuk 1990-től 2017-ig, csaknem negyvenet. Esszéinek többségét nyugati lap- és folyóiratszerkesztők felkérésére írta, így azok először egyebek mellett a New York Timesban, a The Wall Street Journalben a Neue Zürcher Zeitungban, a Die Zeitben, majd ez után magyar heti- és havilapokban jelentek meg, de akad olyan mű, amely magyarul most először lát napvilágot. Többségük a kilencvenes évekre és a kétezres évek elejére datálódik. A napi politikai áskálódásokon és gyűlölködéseken felülemelkedve vizsgálja, miként és miért torkollik zsákutcába a rendszerváltáskor annyira áhított töretlen fejlődés. Olykor évtizedekkel ezelőtti mondatok
öltenek napi aktualitást, ami nem azt igazolja, hogy a szerző látnok lenne, a jelen csupán utólag erősíthet meg bennünket általános érvényű igazában.

Nádas Péter Arbor mundi c. könyve

Az első válogatott esszékötetet 2020-ban követte a második, az Arbor Mundi, mely irodalommal, képzőművészettel összefüggő írásait tartalmazza, azon belül is festészeti, fotóművészeti értekezéseit. Akad publikáció 1977-ből, de 2018-ból is, ám van olyan is, melyet először most olvashatunk nyomtatásban. Szerteágazó érdeklődése írásra készteti Radnóti Miklósról, Mészöly Miklósról, Füst Milánról, Thomas Mannról, Szűcs Attila festészetéről vagy Lucien Hervé fotográfiájáról, Mai Manó műtermi képeiről, az analóg fotózás búcsújáról. Filozofikus meglátásai továbbgondolásra érdemesek.

„Nem okoskodni akar, sem elveket vagy szabályokat számon kérni, sőt állításokat sem tesz arról, mi jó vagy helyes, és véletlenül sem moralizál. Csupán reflexióra szólít fel, s kínál hozzá módszertant, témát, kiindulópontokat, megközelítéseket” – fogalmaz találóan Görözdi Judit irodalomtörténész. (Jelenkor)

Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit – avagy 101 hulla
Dramfjordban
Eszement könyvet akart írni a magyar stand-up comedy műfajának egyik legjobbja, a Dumaszínház tagja – és sikerült! Olyan abszurd regényt tarthatunk a kezünkben, hogy ennél abszurdabbat nem is kívánhatunk magunknak. Összeírta Jo Nesbø norvég krimijeit a japán szamurájregényekkel, Rejtő Jenő groteszk világával. Eközben stílus- és tipográfiai játékaival találkozhatunk. Olvasás közben norvég és etruszk karakterek bukkannak fel (a norvég „ö” magánhangzó már a címben is, hogy aztán végigvonuljon az egész regényen). És ha mindez nem lenne elég, még a szerző grafikáival is találkozhatunk a lapokon, elvégre Kőhalmi ifjú korában karikaturista akart lenni, csak aztán elment turistáskodni a szavak világába.

Kőhalmi Zoltán A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit c. könyve

Bár igazán előadóként kezdett játszani a szavakkal, mindig is íróembernek tartotta magát – aki éppen nem ír… Első regényét még a kétezres évek elején nem írja meg, majd jön a folytatás a kétezer-tízes években, amikor is már érett regényei nem látnak napvilágot. Majd jön ezzel a művel a bombameglepetés, mely a szerző első igazi regényévé válik. „Egy agyament paródia születik, amiben a skandináv bűnügyi regények minden jellemző alkatrésze megtalálható: alkoholista, antiszociális nyomozó; gyermekkori traumák, társadalomkritika, titkosszolgálat, külföldi maffiák, extrém gyilkolási formulák, hullahegyek és a többi…” – jellemzi tömören Cserna-Szabó András szerkesztő, aki nem győzte írásra noszogatni a szerzőt, vagy fél évtizedig. Végül mindenre és semmire sem hasonlító stíluskavalkád érett abszurd könyvvé, mely összes oldalán kínál valamilyen hahotázásra ingerlő meglepetést.

Ha Rejtő Jenő élne, csettintene, és felkiáltana: ez igen! Azután szó nélkül felrúgná Kőhalmi kávéházi íróasztalát, mert nem szeretne konkurenciát magának. Száműzné őt Norvégiába. Versenyezzen inkább ott, a skandináv krimiszerzőkkel. (Helikon Kiadó)

Ünnepi könyvajánlónk első részét itt olvashatják el.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 3.

Gorbacsov fogságban

Néhány nap történéseit eleveníti fel Az elnök szabadsága című, feszültségekkel teli darab, mely a Rózsavölgyi Szalon legújabb magyarországi bemutatója.

2021. augusztus 27.

Mi lesz az üzleti utazásokkal?

A járvány előtt még megszokott volt, hogy cégvezetők, menedzserek egyik napról a másikra repülőre ültek, és akár kontinenseket is átszelve utaztak azért, hogy kollégáikkal, partnereikkel találkozzanak. A pandémia azonban alapjaiban változtathatja meg a hozzáállást az üzleti utakhoz.