A Meseautótól a Merkurig

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fenti címmel nosztalgiát ébresztő tárlat látható a XX. század magyar gépjármű-kereskedelméről; a kiállított Danuvia motorkerékpár vagy egy fehér Trabant minden bizonnyal megdobogtatja az idősebb generáció tagjainak szívét.

Amerikában kirándul a trabantos. Elromlik az autója, és elviszi egy szervizbe. Másnap a kész kocsi már 200 km/óra sebességre képes. „Ez fantasztikus, mit csináltak vele?” – kérdezi a lelkendező tulaj. A szerelő válasza: „Beleraktunk egy Ford ablakemelő-motort…” Ez a keletnémet gyártmányú autót karikírozó vicc is olvasható egy Trabant oldalán a hazai gépjármű-kereskedelem múlt századi történetét bemutató kiállításon. Óbudán, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum szeptember végéig látható tárlatán a szépkorúak számára ismerősen cseng az egykoron mindenhatónak számító Merkur vállalat vagy épp Ferjáncz Attila neve. A fiatalabbak pedig – akik előtt ott roboghatnak el a világ legújabb autócsodái is a honi utakon – egyszerűen csak rácsodálkozhatnak egy régmúlt világra, melyben sokak számára még egy magyar gyártmányú motorkerékpár is vágyálomnak számított.

Egy igazi „klasszikus” a régmúltból: Trabant 601-es (Fotók: Falus Tamás)

Az egyik teremben beléphetünk egy képzeletbeli motorüzletbe, és megcsodálhatjuk a Panni robogót 1961-ből, a Csepel Kerékpárgyár egykori jeles termékét. 1958 és 1962 között 17 ezer készült a 48 köbcentiméteres járgányból, mely 45 km/óra sebességre volt képes. Az 55 kilogrammos, hasonló teljesítményű Berva Mopedből, Urbach László fejlesztéséből már 40 ezret gyártottak ugyanezekben az években. Komolyabb darab volt a Danuvia DV 125, melyből a Danuvia Szerszámgépgyárban 1955 és 1966 között 157 ezret szereltek össze, 123 köbcentis motorral. A népszerű járgány 95 kilogrammot nyomott.

Motorkereskedés

A motorizáció e látványos termékei mellett megismerkedhetünk a magyar gépjármű-kereskedelem történetével, ha elolvassuk a Négyesi Pál autótörténész szakmai kurátorsága mellett írt tablókat. Megtudhatjuk például, hogy a hazai autókereskedés első virágkora a húszas évek közepére esett. A magyar kormány kereskedelmi egyezményei révén kedvező feltételekkel lehetett autókat és motorokat importálni az Egyesült Államokból vagy Franciaországból. Megjelentek az első autószalonok, és 1928-ban már 2738 autó és 3193 motorkerékpár futott az utakon. A gazdasági válság idején sok járműkereskedő ment tönkre, ám a harmincas évek közepén jött az újabb fellendülés. 1937-ben már több mint három és félezer új autó talált gazdára Magyarországon, a hazai állomány megközelítette a 19 ezer darabot. A legnépszerűbb típusok a Fiat Balilla, az Opel P4, a DKW és a Ford voltak. Meghonosodtak az autós szépségversenyek, melyeken a kereskedők elegáns környezetben mutathatták be kínálatukat.

A második világháború után aztán autókiállítás lett e bemutatók neve, és a Budapesti Nemzetközi Vásár területén a vasfüggöny mögé zárt országban már csak itt lehetett megcsodálni a nyugati világ fejlesztéseit, a Simca, az Opel, a Ford új márkáit. A magánkereskedelmet megszüntették, jött a központi, állami autóelosztás. A motorkerékpárok esetében engedékenyebbnek bizonyult az egyetlen párt vezetése az ötvenes évek végétől, és a magyar gyártmányok iránt volt is nagy érdeklődés az állam által üzemeltett kereskedésekben. 1959-től már új személygépkocsit is lehetett vásárolni, igaz, csak előjegyzési rendszerben. Az egyre nagyobb igények, a fizetőképes kereslet növekedése miatt alakult meg 1964. január elsején a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat, amely negyedszázadon át kereskedett a személyautókkal, pontosabban osztotta el azokat. Míg a hatvanas évek végén 30 ezer személygépkocsi futott az országban, 1985-ben már csaknem másfélmillió. De a kínálat még így sem fedezte az igényeket. Ráadásul a gépjárműimport döntő része a szocialista országokból származott, miközben a vásárlók nagyobb része jobb minőségű nyugati autókról ábrándozott. Az idősebbek azért ma is elérzékenyülve mesélnek gyermekeiknek, unokáiknak a Merkur által forgalmazott Dacia, Wartburg, Zaporozsec, Skoda, Zsiguli (Lada), Polski Fiat autókról, a nagyapák pedig még a Pobjedára, a Volgára és a Moszkvicsra is jól emlékeznek.

Az ősi benzinkút

Megismerkedhetünk egy kis benzinkút-történelemmel, az ÁFOR-ral, feltűnik egy régi piros benzinkút is, és nem maradhat el emlékként a gördülőcsapágyzsír doboza sem, amit a kutaknál lehetett beszerezni. Olvashatunk a tablókon az autóértékesítés szociológiájáról, a gépjármű és a reklám, az autó és a sport kapcsolatáról. Egy vitrinben a hetvenes évek híres rali-párosának, a Ferjáncz–Zembery kettősnek a serlegei is megcsillannak. Vitrinekben sorakoznak a korabeli autómakettek a Trabanttól a Zaporozsecen át a Pobjedáig, de már feltűnik néhány Mercedes is, felcsillantva a jövőt.

Makettek vitrinben

A kiállításon egy izgalmas, érdekes szakma világa tárul elénk múltidézéssel, nosztalgikus emlékekkel.

---