A gazdag streamingkínálat alapjaiban változtatja meg médiafogyasztási szokásainkat.
Nem sci-fi
Ma már legfeljebb csak egy sci-fibe illik, egy másik bolygóról szóló történetben: egy országban csupán egyetlen televíziós csatorna létezik, az is fekete-fehérben. A nézők nem tudnak hová kapcsolni, mert a külföldi programok elérhetetlenek. Két műsorszám között nincsenek reklámok. Ha előbb ér véget az egyik, de még nem jött el a másik ideje, akkor megjelenik egy felirat, s akár percekig is látható: SZÜNET. Ha pedig eltűnik e kiírás, a képernyőn megjelenik egy bemondó, aki felkonferálja, mit láthat majd a néző a következő percekben, órákban. De adás nincs ám mindennap, mert hétfőnként szünnap van.
Ez bizony nem sci-fi, hanem a múlt leírása. Magyarországon az ötvenes évek második felétől kezdődött meg a televíziózás, s a hatvanas években szép lassan kezdtek el terjedni a háztartásokban a készülékek. A hetvenes évtized elején indult meg a második csatorna, a színes adások is csak ekkortájt kezdődtek meg. A színes televíziókészülékek azonban csak a nyolcvanas években terjedtek el, amikor áruk kezdett megfizethetővé válni.
E régmúlt azonban még élénken él a mai idősebb, részben már nyugdíjas nemzedék emlékeiben. E generáció tagjai tudják, fiatalkori életüket nem a sci-fi korszakában élték…
Szinte végtelen kínálat
A fiatalabb korosztály számára mindez a szinte elképzelhetetlen médiatörténelem kategóriájába tartozik, hiszen manapság már csak magyar nyelvű – természetesen színes – tévécsatornák közül jóval több mint száz közül választhat, csak sportcsatornák közül is vagy tíz között. Emellett pedig egyre jelentősebb számban ott vannak a streamingszolgáltatások, melyek révén a nap huszonnégy órájában bármikor mozgóképet lehet varázsolni a televíziók képernyőjére, az asztali számítógépek monitorjára, a laptopra, a tabletre, de akár a mobiltelefonok kijelzőjére is.
A streaming az elmúlt években életünk részévé vált. (Lásd korábbi írásunkat: Beköszöntött a streaming korszaka.) A YouTube oldalán elsősorban a rövidebb videók, filmek, stúdióbeszélgetések népszerűek, míg a nagy streamingszolgáltatók a játék- és dokumentumfilmekkel tarolnak. Nem is az egykori kasszasiker mozifilmekkel, hanem főleg a saját gyártásúakkal.
Magyarországon is könnyen elérhető a Netflix, az Amazon Prime Video, a Disney+, az HBO Max, a SkyShowtime vagy az Apple TV+. Már a magyar kereskedelmi csatornák közül is több kínál streamingszolgáltatást saját produkcióiból és mások által gyártott filmekből, így a TV2 Play vagy az RTL+. Az előfizetési díjak havonta általában egy-két mozijegy árával egyenlők. A Telekom is felzárkózott TVGO nevű szolgáltatásával. Magyar alkotások közül választhatunk a Filmión, művészfilmeket láthatunk a Cinego révén. Utóbbiak esetében az előfizetés mellett van mód kölcsönzésre is, amikor külön is lehet fizetni egy-egy film megtekintéséért, kevesebbet, mint amennyibe egy mozijegy kerül.
E szinte végtelen mozgóképkínálat fokozatosan változtatja meg a médiafogyasztási szokásokat Magyarországon is, különösen a fiatal korosztályokét.
Felnőnek az online fogyasztó generációk
Az elmúlt tíz évben a lineárisan tévézők aránya 10 százalékkal csökkent – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2023-as Médiapiaci Jelentésében. Egy átlagos napon a 4 évnél idősebb hazai lakosság háromnegyede szokott televízióműsort nézni, átlagosan napi 289 percet (több mint négy és fél órát), ám a 13–17 és a 18–29 évesek körében a naponta televíziózásra fordított idő ennek ma már a felét sem éri el, mindössze napi 133, illetve 144 perc (alig több két óra). A vizsgálatok szerint a fiatalok esetében a tévézés látványos visszaesése 13 éves kor körül következik be, amikor a 4–12 éveseknél kedvelt tematikus gyerekcsatornák átadják helyüket az online tartalomfogyasztás különböző formáinak. Az elemzők szerint legtöbbjük esetében valószínűleg véglegesen, de legalábbis tartósan.
Az olyan videómegosztók, mint a YouTube vagy a TikTok, együtt a streamingszolgáltatókkal (mint a Netflix és a már említett többiek) új dimenzióba helyezik a mozgóképfogyasztási szokásokat, és versenytársakként lépnek fel a hagyományos, lineáris televízióssal szemben. A legnépszerűbb ilyen magyar hazai szolgáltatás egyértelműen a Videa, 4 millió feletti havi átlagos látogatóval, a második legnépszerűbb hazai videómegosztó az Indavideo, csaknem félmilliós felhasználói táborral. Az internetes videó- és filmnézés 2022-ben is a fiatalabb generációk körében volt a legelterjedtebb: az 1993 után született internetezők 88 százaléka fogyasztott ilyen típusú tartalmakat, de ez az arány már a legidősebbek esetében is több mint 40 százalék volt – állapítja meg a jelentés.
(Egyébként hasonló átalakulás zajlik az audiózásban: az online rádiók és a zenei streamingszolgáltatók, például a Spotify vagy a YouTube Music, továbbá a gombamód szaporodó podcastok is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert.)
A legidősebb korosztály tagjainak kivételével az internetezők egyre többen és egyre hosszabb ideig néznek online videós tartalmakat. Az NMHH 2022-es vizsgálata szerint a 16–29 évesek egy átlagos napon 77 percet töltöttek online videónézéssel. Az online médiumok televíziózásra gyakorolt kiszorító hatása az adatokban egyértelműen tetten érhető: minél több időt tölt el valaki online videózással, annál kevesebbet néz hagyományos tévét. „Míg az internetezők körében az online mozgóképet egyáltalán nem fogyasztók közül csak 11 százalék nem néz hagyományos tévéadást, addig az online mozgóképi tartalmat legalább napi egyórányi időtartamban nézők körében már 26 százalék szakított teljes mértékben a tévével” – összegez a jelentés.
Egy év alatt a helyhez kötött tévéelőfizetések száma mintegy 5 százalékkal csökkent. Az NMHH internethasználati felmérése szerint Magyarországon a Netflix volt 2022-ben a legnépszerűbb streamingszolgáltatás, az internetezők majdnem harmada élt olyan háztartásban, melyben valamely családtag előfizetett erre a szolgáltatásra, a második helyen álló HBO Max-ot pedig a válaszadók 21 százaléka tudta nézni.
Streamingfoci Magyarországon is
A legnépszerűbb két magyar kereskedelmi televíziós vállalkozás, az RTL és a TV2 is egyre több pénzt és energiát fordít saját streamingje felfuttatásába. Mind több produkciója előbb csak online, fizetős tartalomként jelenik meg szolgáltatásában, vagy kizárólag ott láthatók egyes játék- és dokumentumfilmek, sorozatok. Az RTL Magyarország ráadásul egyre aktívabb a futballpiacon is. Az UEFA Európa-liga, illetve az Európa Konferencia Liga nemzetközi kupasorozatok digitális közvetítési jogainak megvásárlását követően a 2024/25-ös szezontól megvette a legrangosabb európai kupasorozat, az UEFA Bajnokok Ligája közvetítési jogainak lineáris A, valamint digitális A és B típusú csomagját. (Az A típusba a kiemelt érdeklődésű találkozók számítanak. A B csomag lineáris jogai az AMC – Sport1, Sport2 – sportcsatornáinál maradtak.) Ősztől tehát a mérkőzések többsége már csak az RTL+ fizetős streamingfelületen lesz látható.
