Alapelv a full service

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Budapesti főirodával, nürnbergi fiókteleppel rendelkezik a Katona és Társai Ügyvédi Iroda, amelynek vezetője, dr. Katona Géza szerint az iroda célja, hogy ügyfeleinek „full service”-t, azaz teljes körű jogi szolgáltatást nyújtson. Szakterületük a társasági jog, az ingatlan- és építési jog, az adó- és külkereskedelmi jog, valamint a munkajog. Jogi tanácsadást nyújtanak európai uniós jogi kérdésekben is, kiemelten az uniós és nemzeti versenyjogi kérdésekben. Ügyfélkörükbe jelentős hazai és nemzetközi, jellemzően német ajkú vállalkozások tartoznak. Dr. Katona Géza szerint a magyarországi gazdasági jogi bírói gyakorlat még messze nem olyan kijegecesedett és kiszámítható, mint a német. Az ügyvédi iroda továbbfejlesztésében a lassú evolúció hívei, a továbbiakban az egyes jogágakra szakosodott deszkek kialakítása a céljuk.

Dr. Katona Géza
1952-ben született, 1995 óta bejegyzett magyar ügyvéd. 1977-ben végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd külkereskedelmi szakjogász és biztosítási szakjogász végzettséget szerzett. Tanulmányokat folytatott a Hágai Egyetemen és a saarbrückeni Európa Intézetben is. 1980 és 1984 között Bagdadban a Komplex kereskedelmi képviseletének helyettes vezetője, a rendszerváltás után Tripolisban, majd Alexandriában a Magyar Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Szakmai tapasztalatokat szerzett a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, majd a Külügyminisztériumban. Tagja a Magyar Ügyvédi Kamarának és a Magyar Jogászegyletnek. Publikációi jelentek meg a Jogtudományi Közlönyben, szerkesztőségi tagja az Európai Uniós Fogalomtárnak. Angolul és németül beszél.

A Katona és Társai Ügyvédi Iroda 2005. november 15-én jött létre kiválás útján. A fő iroda Budapesten található, ezen kívül az irodának van egy fióktelepe Nürnbergben, amelyet 3 éve alapítottak. Kezdetben az volt a cél, hogy magyar ügyfeleiket „elkísérjék” Németországba, hogy az ottani gazdasági és pénzügyi, vagy adójogi ügyeik intézésében segítségükre legyenek. Időközben német ügyfelek, magánszemélyek és cégek egyaránt fordultak közvetlenül a fióktelephez, elsősorban magyarországi ügyeik intézése érdekében, sőt, a fióktelepen most már „tisztán német”, vagyis magyar vonatkozás nélküli ügyeket is intéznek.

Az iroda jogelődje 2005-ig egy neves osztrák ügyvédi irodával kooperált, de ebből kiválás útján az iroda alapítói kiléptek – akkor költöztek el a budapesti belvárosból is –, és váltak önállóvá. Az iroda 75 százalékban német és osztrák cégek magyarországi leányvállalatainak az ügyeit intézi, alapelvük a „full service”, vagyis nemcsak a szűk értelemben vett társasági jogi feladatok ellátását, hanem egy gazdasági társaság működéséhez szükséges munkajogi vagy adótanácsadást, követelésbehajtást is végeznek. Dr. Katona Géza megfogalmazása szerint „az adott gazdasági koncepciót minden oldalról meg tudjuk világítani, kereskedelmi, adó- és versenyjogi oldalról is”. Hozzátette, hogy „erősek vagyunk adójoghoz kapcsolódóan vámjogban is. Ezt kamatoztatni tudjuk akár Németországban is, ahol ugyanaz a vámkódex érvényesül, mint Magyarországon.” Az iparjogvédelmi ügyek közül a védjegy ügyeket emelte ki, amelyekhez kapcsolódóan Magyarországon és Németországban is nyújtanak jogi képviseletet.

Az iroda tevékenységével összefüggésben megemlítendő még az ingatlan- és építési jog; belföldi és nemzetközi bankok, ingatlanalapok, projektfejlesztők, kereskedelmi szervezetek és építtetők számára nyújtanak jogi tanácsokat; ezen felül teljes körű magyarországi jogi projektmenedzsmentet is kínálnak. Ügyfeleiknek ingatlan vásárlási, értékesítési, bérbeadási és bérbevételi, valamint finanszírozási koncepciókat dolgoznak ki, és készítenek el minden ezzel kapcsolatos dokumentációt. Mindemellett különösen Due Dilligence-vizsgálatok lefolytatása és tranzakciók adójogi optimalizálása területén rendelkeznek értékes tapasztalatokkal.

Az ügyvédi iroda szolgáltatást nyújt a munkajog valamennyi területén: különösen munkaszerződésekkel és személyzeti kérdésekkel, létszámleépítéssel vagy jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel, munkahelyi károkozással és egyéb foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatosan.

Az iroda profiljához tartozik az általános bank- és biztosítási jogi kérdésekkel összefüggő jogi tanácsadási szolgáltatás: magyar és külföldi bankok, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó személyek, így biztosítási, tőkebefektetési társaságok, vagyonkezelő szervezetek számára.

A fentiekben részletezetteken kívül a gazdasági társaságok nemzetközi üzleti ügyeinek támogatása részeként az iroda jogi tanácsadást nyújt európai uniós jogi kérdésekben is, kiemelten az európai uniós és nemzeti versenyjogi kérdésekkel, különösen az egyesülésekkel, beolvadásokkal és joint venture-ökkel kapcsolatban. Ugyanezen a jogterületen, uniós és versenyjogi kérdésekben teljes körű tanácsadási szolgáltatást kínálnak a szerződésen kívüli területeken is. Gépjárműkereskedők számára kereskedői és szolgáltatási szerződések kidolgozását vállalják, az európai uniós csoportos mentesítéseket szem előtt tartva. Dr. Katona Géza szerint feltétlenül kiemelendő, hogy nemcsak jogi képviseletet, tanácsadást nyújtanak, hanem a helyismeret birtokában és a kelet-közép-európai ügymenetek ismerete révén jobban ki tudják szolgálni külföldi ügyfeleiket.

Az ügyvédi iroda jelenleg három ügyvédet és két ügyvédjelöltet foglalkoztat egy budai villában kialakított irodaházban.

Ügyfélkörükbe tartoznak jelentős hazai és nemzetközi, jellemzően német ajkú vállalkozások, melyek főként a kereskedelem, az ipar és a szolgáltató szektor területén tevékenykedő társaságok, valamint bankok és biztosítók. Szoros együttműködésben dolgoznak adótanácsadókkal, befektetési és személyzeti tanácsadókkal, illetve ingatlanügynökségekkel. Elsősorban a tanácsadás és a konzultáció a jellemző tevékenységük, viszonylag alacsony a peres ügyeik száma. Dr. Katona Géza szerint ez annak a tudatos tanácsadói filozófiának is köszönhető, hogy a cégek számára költséges és hosszadalmas pereket – amennyire csak lehetséges – megelőzzék, elkerüljék. „Meggyőződésem, hogy két racionálisan gondolkodó társaság között egy vita mindig elrendezhető bíróságon kívül, békés megegyezéssel” – jelentette ki.

A magyar igazságszolgáltatás igénybe vétele ellen az is szól, hogy az ítéletek az iroda külföldi ügyfelei számára a saját gazdasági ügymenetükhöz és ügyvitelükhöz mérten nem minden esetben kiszámíthatóak. Például Németországban a már 1900-ban hatályba léptetett polgári törvénykönyvhöz, a BGB-hez olyan kijegecesedett bírói gyakorlat fűződik, amelyet ismerve és a tényállást jól felállítva szinte jóval nagyobb biztonsággal következtetni lehet a várható ítéletre. Magyarországon a gazdasági ügyekre érvényes bírói gyakorlat csak az elmúlt húsz évben kezdett kialakulni, és még messze nem olyan kifejlett, mint Németországban. Dr. Katona Géza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság választottbírói névjegyzékében is szerepel, és ahogyan ő fogalmaz „így a másik oldalra is van rálátásom, hiszen részt veszek az ítélkezésben”. A jogi értékelés és gondolkodásmód ugyanaz, a szemlélet azonban eltérő: a választottbírói tanácsnak az elé terjesztett érvek mellett saját tudása alapján kell döntenie, „ezért úgy érzem, e két különböző tevékenység egymást erősíti. Ha gyakorlatot szerez az ember az ítélkezésben, jobban megtanul a bíró fejével gondolkozni és ezt saját jogi képviseleti ügyeiben tapasztalatként jól fel tudja használni a polgári és gazdasági ügyekben”.

A magyar viszonyokkal való nemzetközi összehasonlításként elmondható, hogy Németországban kialakult egy olyan üzleti etika, melynek erkölcsi-etikai szabályait be nem tartó gazdasági, piaci szereplőket a többség lényegében kiközösíti –, ennek pedig nagyon komoly preventív hatása is van. Hasonló irányú fejlődés szerencsésen Magyarországon is megindult; tíz-tizenöt év múlva már bizonyára egészen más lesz a helyzet, pozitívabb lesz a következő generáció üzleti kultúrája, mint ami jelenleg tapasztalható.

Az iroda tapasztalata alapján a német és osztrák befektetőknek alapvetően két típusa különböztethető meg. Az egyik ugyanazokat az elvárásokat támasztja a magyar piacon, mint odahaza, és az a partner, aki ezeket nem teljesíti, azzal egyszerűen nem kötnek üzletet. Vannak ugyanakkor alkalmazkodóbb üzletemberek is, akik jobban figyelembe veszik a helyi, közép-kelet-európai realitásokat, de azért az ő szemükben sem a magyar piac képviseli a negatív pólust. „Több mint tíz évet éltem arab országokban, külképviseleteken dolgozva, ismerem, hogy ott milyenek az üzleti erkölcsök, mennyit számít az adott szó ereje. Azokhoz képest Magyarországon nagyon kulturált, civilizált és kiszámítható viszonyok uralkodnak; ez esetben is igaz a mondás, miszerint minden relatív” – mondta dr. Katona Géza.

Az irodavezető ügyvéd az iroda további sorsát illetően úgy fogalmazott, a lassú evolúciós fejlődés híveinek számítanak. Ez megmutatkozik az iroda ügyfélkörének fokozatos bővülésében, és a forgalom fokozatos növekedésében. Ez a mennyiségi változás egy bizonyos idő után már belső szervezeti változásokban is lecsapódik, deszkek alakulnak ki (a társasági jogi, ingatlanjogi, peres, valamint az adójogi ügyekre), melynek a csírái már megvannak, véglegesítésük lesz a következő lépés. A cél az, hogy egy ügyvéd lehetőleg egy-két területen dolgozzon, ami ugyan monotonabbá teheti a munkát, de olyan mértékű jogi specializációra ad lehetőséget, ami a hatékonyságot emeli, és még magasabb színvonalú ügyfélkiszolgálást tesz lehetővé.

Egyre hangsúlyosabb irodájuk jelenléte az interneten is, egyre több ügyfél a világháló segítségével talál rájuk, mind Németországban, mind Magyarországon, de akár a tengeren túlról. „Különböző portálokon ott vagyunk, a honlapunkat úgy optimalizáljuk, hogy a keresőkben jó helyen, az első találatok között ott legyünk. Ellenkező esetben pillanatok alatt megelőznek a vetélytársaink például a Google-ben” – emelte ki dr. Katona Géza, nagyon fontosnak tartva az internetes megjelenést. Bár Magyarországon még az ügyfelek egymás közötti ajánlásainak van döntő szerepe, de ez is változóban van, az internetes ügyfélkeresések aránya bizonyosan növekedni fog, akár ötven százalékos mértékűre is. „Vannak kollégák, akik ebben nem hisznek, de ez a jövő útja” – hangsúlyozta. Az iroda honlapján több szakmai cikket és hírlevelüket is megjelentetik, emellett ott az ügyvédi iroda profiljáról és tagjairól is informálódhat az érdeklődő.

Figyelemmel a túlnyomóan külföldi ügyfélkörre, az iroda jelenlegi és leendő tagjaival szemben komoly elvárás az idegen jogi szaknyelv ismerete, alapkövetelmény az angol és a német nyelv tökéletes tudása és használata. A felvételi beszélgetésen a jelöltnek angolul és németül szóban, majd írásban kell idegen nyelven egy-egy jogesetet megoldania, lehetőleg olyat, ahol a jelölt nyelvi tudása mellett a kreatív jogi megoldási képességei is szerephez jutnak. Az iroda tapasztalata szerint a „nyelvvizsgapapír” korántsem mutatja a valós tudást (akár negatív, akár pozitív irányban), azt nem is kérik. Esélyes jelöltként főként azok jöhetnek számításba, akik német vagy angol nyelvterületen posztgraduális, LL.M.-képesítést szereztek. Az iroda összes tagja és munkatársa rendelkezik ilyennel, de olyan is akad, aki a Ph.D-t is megszerezte.

Dr. Katona Géza kitért arra is, hogy szoros együttműködést folytatnak más külföldi ügyvédi irodákkal. Bár az ügyvédi irodákkal való nemzetközi együttműködésükben nincs egy kötött kooperációs viszony, az iroda nem kötődik egyetlen külföldi, nemzetközi irodához sem (illetve nincs benne annak rendszerében), de az irodák egymással együttműködve, az ügyfél érdekeit közösen képviselve látnak el bizonyos ügyeket. Németországban és Ausztriában csaknem tucatnyi ügyvédi irodával alakítottak ki ilyen együttműködési viszonyt. „Egymást ajánljuk az ügyfeleinknek. Ha magyar jogi kérdésekben van gondjuk, hozzánk fordulnak.”

Más hazai ügyvéddel beszélgetve is az a tapasztalat szűrhető le dr. Katona Géza szerint, hogy amikor a rendszerváltás után megindult a privatizáció, a nagy nemzetközi irodák megjelentek Magyarországon, elkísérve az ügyfeleiket. Nálunk akkor még nem alakult ki az az ügyvédi réteg, amely rendelkezett volna azzal a nyelvi és szakmai tapasztalattal, amelyet főként a multinacionális cégek tőlük elvártak. Azóta viszont eltelt húsz év, mely alatt ez az ügyvédi réteg már kialakult. Egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy az eddig nemzetközi irodákkal kooperáló magyar partnerek önállósodnak, ötvözve és alkalmazva azokat az írott és íratlan szabályokat, amelyeket a nemzetközi iroda képviselt, mindezt természetesen a magyar sajátosságok ismerete mellett.

Dr. Schmidt Gábor

---