Animált valóság – a Pannónia Filmstúdió krónikája

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Macskafogó, A légy, A kockásfülű nyúl, A nagy ho-ho-horgász, Vuk, Vili, a veréb és megannyi animációs film, amelyeken generációk nőttek fel, s amelyeket nem csak a népszerűség, hanem az alkotók és készítés helyszíne is összeköt. Mind a Pannónia Filmstúdió égisze alatt jött létre.

A túlzás nélkül világhírű alkotóműhelyből számos, külföldi díjat is nyert hazai alkotás került ki az 1960-as évektől kezdve egészen napjainkig. Az utolsó „Pannónia-darab” a Macskafogó 2, amely 2007-ben került a hazai mozikba. Sajnos a legendás évek főszereplőinek többsége már nincs közöttünk, de alkotásaikkal nem csak a szakma elismerését vívták ki nemzetközi díjak formájában, hanem – ami talán még fontosabb – a nézőkét is, akik ezen alkotásokon nőttek fel, majd megmutatva gyermekeiknek, egy életre szívükbe zárták a világhírű filmeket.
Szalay Péter a stúdió aranykoráról készített dokumentumfilmet, Pannonia Anno címmel, amely a legendás évtizedeket, a stúdióban zajló munkákat és nem utolsó sorban az alkotókat mutatja be.

Pannonia Anno – részlet

A film szakmai összefogással, jó néhány év munkájával jött létre, zártkörű vetítése pedig az Uránia Nemzeti Filmszínházban volt októberben. „A Pannónia Filmstúdió közel fél évszázados krónikája kijelöl egy korszakot, amelyet nemes egyszerűséggel aranykornak nevezünk. A Pannónia a ’70-es, ’80-as évekre a világ egyik legjelentősebb animációs stúdiójává nőtte ki magát, amely nemzetközi díjak sorát tudhatja magáénak” – vallja a dokumentumfilmet rendező Szalay Péter. Matolcsy György, a Pannónia egykori vezetője mellett többek között olyan alkotók és művészek szólalnak meg a filmben, mint Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Richly Zsolt, Gémes József, Rófusz Ferenc, valamint Gyulai Líviusz, Orosz István és Varsányi Ferenc is.

A Pannónia Filmstúdió Magyarország első animációsfilm stúdiója, amely 1957-ben jött létre a Szinkron Filmgyártó Vállalat részeként, és 1986-ig működött ezen a néven. Ekkor a cég szétvált a Magyar Szinkron- és Video Vállalatra (később Videovox Stúdió Kft.), valamint a Pannónia Film Vállalatra. Ez utóbbiból alakult 1994-ben a Pannóniafilm Kft. Budapesten kívül működött két rajzfilmes bázis, az egyik Kecskeméten, a másik Pécsett. Ez utóbbi városban 1974-ben két amatőr filmes csoportból megalakult az IXILON rajzfilmstúdió. Az Egyetemi Színpadon mutatták be műveiket, majd csatlakoztak a Pannóniához.

A Pannónia Anno című film rendezője, Szalay Péter felkiáltójelnek szánta alkotását. „Nagyszerű műhely volt a Pannónia, ma is példa lehet, persze a mai filmek már más technikával, leginkább számítógéppel készülnek, ezért nincsenek is olyan igazi műhelymunkák, mint anno. Szükség van az animációs filmekre, ahogyan a többi kisműfajú filmre is, erre is próbáltuk felhívni a figyelmet. A filmem egy mementó is egyben, tisztelgés a nagy alkotók előtt, akik közül sajnos a forgatás évei alatt öten hunytak el. Szerencsére azonban van utánpótlás, sok helyen készülnek is filmek, csak valahogyan a platformot kellene megtalálni, ahogy el tudnának jutni a nézőkhöz, hogy ne csak a szakma ismerje őket. Helye lehetne a köztelevízióban, a mozikban is akár, illetve az interneten, a fiatalok fő információs- és szórakozási lelőhelyén” – mondja a rendező.

Bár a szélesebb közönség előtt nem ismert, de manapság is készülnek nívós animációs filmek és számos van ilyen jellegű képzés is. Például a budapesti MOME-n és a BKF-en, a  Magyar Rajzfilm (MA-RA) és a KEDD Animációs Műhelyben, amelyet  az az M. Tóth Géza alapított és irányít, aki a Bogyó és Babóca sorozatot készítette, s száz nemzetközi díjat nyert már alkotásaival, 2007-ben Maestro című alkotása Oscar-jelölt volt, legjobb animációs rövidfilm kategóriában. E mellett Sopronban, Kaposvárott és az animációs filmek fellegvárának tekinthető Kecskeméten is tanulható a szakma. A Kecskeméti Animációs Fesztivált (KAFF) két évente rendezik meg, számos nemzetközi díjjal is kitüntetett magyar alkotás részvételével. Óriási a sikere a nemrég elkészült Vácz Péter által jegyzett Nyuszi és őz című filmnek: tucatnyi díjat nyert és 30 nemzetközi fesztiválra hívták meg.

A Pannónia Anno még a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával kezdett forogni 2009-ben, majd a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) segítségével fejeződött be. „Ez egy széles szakmai összefogással készült alkotás, a stúdiók és alkotók is segítettek. Helye lenne, mondjuk a köztelevízióban is, akár részekre bontva is leadhatnák az összesen 100 perces filmet” – véli Szalay, aki már gondolkodik a film folytatásán is. A további tervek között szerepel még egy animációs kiállítás szervezése is, ugyanis számtalan eredeti technikai eszköz, skicc, fotó, animációs rajz, báb és ereklye is összegyűlt, amelyeket szeretne a nagyközönség számára is elérhetővé tenni egy interaktív tárlat formájában. Ezen kívül a dokumentumfilm hamarosan eljuthat iskolákba és könyvtárakba is, s dolgoznak azon is, hogy kereskedelmi forgalomba is kerüljön.

Valószínűleg kevesen tippelnék meg a helyes számot, ha az lenne a kérdés, hány órányi munka van egy egész estés rajzfilmben. A dokumentumfilm szerint kb. 100 ezer munkaóra bújik meg egy-egy alkotásban. A Pannónia Európa ötödik legnagyobb stúdiója volt, amelyet aranykorában dr. Matolcsy György irányított stúdióvezetőként.

A magyar népmesék sorozat rekordokat döntött 1977 és 2011-es készítésével, ugyanis ezen évek alatt száz epizódot alkottak meg. Az ötlet Mikulás Ferenc stúdióvezetőtől ered, míg a tervező, rendező, szakértő Jankovics Marcell volt. A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb sikere volt, amelyen generációk nőttek fel, jól emlékezetükbe vésve Szabó Gyula jellegzetes hangját és mesélői modorát. Egy-egy epizódban hallható mesélőként Tolnay Klári, Avar István és Molnár Piroska is.

Innen indult a pályája Macskássy Gyulának is, akit a magyar rajzfilmgyártás atyjának tartanak. Ceruza és radír című filmje formabontó volt, a szocreál formák ellenében mutatott alternatívát. Macskássy első magánstúdióját Halász Jánossal és a később karikaturistaként dolgozó Kassowitz Félixszel közösen alapította. A ’48-as államosítást követően a már kizárólag Macskássy Gyula vezetésével működő animátorstábból (köztük például Dargay Attilával) néhány év átmeneti állapot után megszületett a Pannónia Filmstúdió, amely néhány évtizeddel később az animáció fellegvárává nőtte ki magát. A Ceruza és radír, a Párbaj, a Romantikus történet, vagy az egy évtizeddel később alkotott, sztoikus hangvételű egyperces filmecskék felnőtteknek szóló „mesefilmek” voltak, amelyek az emberi esendőséget finom iróniával, megértő humanizmussal tálalják. Macskássy nevéhez fűződik a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című, első színes rajzjátékfilm is. Nem véletlen, hogy az 1960-as Karlovy Vary filmfesztiválon díjat nyert. Utolsó filmjét 1971-ben forgatta.

 

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Jankovics Marcell útja is a Pannónia stúdióból indult: nem vették fel az egyetemre, a stúdióban kapott lehetőséget, amelynek Kossuth-díj lett a „vége”. 1960-ban került a Pannónia Filmvállalathoz fázisrajzolóként, 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A nemzetközi siker nem váratott sokáig: 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz forgalmazási jogát, majd a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték. A cannes-i Arany Pálmát, azaz a legjobb rövidfilmnek járó elismerést Küzdők című filmjével nyerte el 1977-ben. Igaz, a díj átvételére mást küldtek ki az akkori kultúrpolitikusok. 1995-ben nevezték ki a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává, s 2007-ig dolgozott ott. Az ember tragédiája c. Madách-műnek a rajzfilmváltozatáért 2012-ben megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját, a filmet több mint húszezren látták a magyar mozikban. Három egész estés játékfilmjének (János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) és egyedi rövidfilmjeimnek nemcsak rendezője, hanem forgatókönyvírója és tervezője is volt. Az első egész estét animációs film a János vitéz volt, amely 1973-ban készült.

János Vitéz

Az aranykor két nagy alkotója és mestere volt Nepp József és Foky Ottó is, mindkettőjük az Iparművészeti Főiskolán végzett. A Gusztáv sorozat 68 epizódját készítették el a ’60-as években, ami később 120-ra bővült és hetven ország vette át tőlünk.

Gusztáv

Nepp József 1957-től dolgozott a Pannónia Filmstúdióban, 1961-től a gyár rendezőjeként. A ’90-es évek végén innen ment nyugdíjba. Filmjeit fanyar humora teszi egyedivé. Sokat dolgozott együtt Dargay Attilával. Az 1961-ben forgatott Szenvedély című, nyolc perces mozi-rövidfilmjének főhőse lett a későbbi Gusztáv figura „alapja”. Gémes József 1988-as Vili, a veréb című, egész estés filmjének írója, forgatókönyvírója volt, ahogyan Ternovszky Béla Macskafogó című animációs krimijének is és Dargay Attila Szaffijának is, sőt ezen alkotás háttereit is ő tervezte. Első egész estés filmje, a Hófehér volt. Televízió sorozatai a mai napig meghatározóak: például a Mézga család, Kérem a következőt! Az 1934-ben született rendező, forgatókönyvíró 1999-ben kapott Kossuth-díjat. A Nepp József-Romhányi József fémjelezte Mézga család felejthetetlen alkotásuk és kettősük hozta létre Dr. Bubó figuráját is.

Macskafogó – részlet

Foky Ottó nevéhez köthető például a Mirr-Murr, a kandúr, A legkisebb Ugrifüles, a Makk Marci, a Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján készült Misi Mókus kalandjai és a mindenki által jól ismert Tévémaci, amely 1964-ben született és nyolc nemzetközi nagydíjat nyert. A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője. 1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel. A több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett alkotó tavaly hunyt el.

A szintén 1927-ben született Dargay Attila olyan filmek létrehozója, mint a Pom-pom meséi, a Vuk, A nagy ho-ho horgász, a Lúdas Matyi, a Szaffi vagy a Vili, a veréb. Felesége és állandó munkatársa Henrik Irén operatőr volt. Lúdas Matyijának forgatókönyvét kilencszer írták újra, mire 1976-ban megszületett. A megszámlálhatatlan mennyiségű képregény megalkotója 2009-ben hunyt el.

Lúdas Matyi – részlet

A magyar bábfilmek is a Pannóniából kerültek ki. Imre István, Cakó Ferenc, Foky Ottó teremtették meg a máig is népszerű Mekk Elek, és a gyurma figurákat. Foky idejében 1500 darab báb volt a repertoárban. Az ott dolgozó iparosok szabtak, varrtak, festettek és laboros munkákat is végeztek.

Mekk Elek az ezermester

Az 1980-as év több óriási sikert is hozott: ekkor kapott Oscar-díjat Rófusz Ferenc alkotása, a Légy, Cannes-ban pedig Aranypálmát nyert Vajda Béla Moto perpetuo filmje.

A légy

Varga Csaba saját stúdiójában fejlesztette tovább a gyurma figurákat. Varga 1970-ben készítette első amatőr filmjét. A diploma megszerzése után hozta létre Pécsett animációs műhelyét, majd az Yxilon Filmstúdiót, amely 1979-től a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermeként működött. A Varga Stúdió nevű animációs stúdiót 1989-ben alapította a tavaly elhunyt filmrendező, Varga Csaba és Erkel András vezérigazgató, amely egyike volt Európa kilenc vezető animációs stúdiójának. A stúdió a nagy cégeknek bedolgozó alvállalkozásból rövid idő alatt önálló műhellyé vált, saját alkotásokkal. Legtöbb produkciójukat európai országoknak gyártották, de dolgoztak az amerikai Warner Bros és a 20th Century Foxnak is, továbbá az angol BBC-nek és a német ZDF-nek is. Hagyományos animációs módszerekkel és a legújabb, számítógépes technikával és különleges effektekkel is készítették, két- és háromdimenziós filmjeiket. A 2002-es Mr. Bean rajzfilmsorozat angliai bemutatóján közel 4 milliós nézettséget ért el, a produkció költsége több mint hatmillió dollár volt. Azonban 2005-ben csődeljárás indult a stúdió ellen. A bíróság a Varga Stúdió egyik volt munkatársának kezdeményezésére rendelte el a műhely felszámolását. 

A Mr. Bean-sorozat egy része

---