Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Még mindig nem tud harmóniában élni az ember a természettel – jelentette ki a Föld napján Budapesten Jostein Gaarder jeles norvég író, aki ugyanezt figyelmeztetésként Anna világa című, magyarul most megjelent utópisztikus regényében is megfogalmazta.
Az Oslóban született 64 esztendős író, Jostein Gaarder – hazájában 2013-ban publikált – művének két főhőse, Anna és Nova. Eltérő korokban élnek, hisz Anna napjaink tizenéves kislánya, míg Nova a jövőbeli dédunokája, 2082-ből. A ma leányának álmaiban jelenik meg a jövő kislánya, aki dühösen ecseteli dédnagyanyjának, hogy az előző generációk milyen Földet hagytak utódaikra. Mert Nova életében már nincsenek évszakok, egyformán meleg az idő az egykori télen és nyáron, sokat esik az eső, és hatalmas gond a népvándorlás: a déli országokból már folyamatosan áramlanak észak felé a klímamenekültek. Nova a számítógépére helyezett egy programot, amelynek révén mindig üzenetet kap, ha egy újabb álltafaj pusztul ki bolygónkon.
Álom és valóság keveredik egymással, a fantázia világa találkozik a jelen és a jövő(?) realitásával. Gaarder már előző – így az átütő erejű Sofie világa (1995) vagy A kártya titka (1997) című, idén újra kiadott – regényeiben is filozofikus hangon szól az olvasóhoz. Igaz, azokban nemigen foglalkozott még az ökológiával a klímaváltozással, a Föld jövőjével. Ezt most bepótolta az Anna világa című regényében. Gaarder különben teológiát tanult, később középiskolai tanár lett, majd a Bærum Fana Népfőiskolán filozófiát tanított, míg főállású íróvá nem vált. Mint bevallotta, elsősorban a diákjaival folytatott sok-sok beszélgetés segítette őt abban, hogy íróvá váljon. A világon negyven nyelvre lefordított, hatvanmillió példányban elkelt Sofie világa valójában kamaszregénybe bújtatott filozófiatörténet, mely azon a tananyagon alapult, amit oktatott. E munkájában egyszerű, érthető nyelven beszél a létezésről, annak értelméről.
A norvég író volt a díszvendége a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak, sőt a Noran Libro Kiadó által a Föld napjára, 2016. április 22-re szervezett eseményen fel is szólalt. Az Etika a jövőért – minikonferencia a globális felmelegedésről című rendezvényen kifejtette: bár az emberiség már kinőtt a természeti népek állapotából, még mindig nem tud harmóniában élni a természettel. Gaarder ma már az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásnak a globális felmelegedést tekinti, mely újfajta gondolkodásmódot követel meg a ma emberétől, mert csak ettől remélhető a változás. „A globális felmelegedést igenis a filozófia ügyének is tartom” – fogalmazta meg már 2012-ben egy, a Magyar Narancsnak adott interjújában. Ezért is alapította meg 1997-ben Siri Danneviggel, feleségével a Sofie-díjat a környezetvédelemben, a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítések elismerésére.
A könyvfesztivál díszvendégét Budapest Nagydíjjal tüntették ki a fesztivál nyitónapján. Dragomán György író laudációjában köszönetét fejezte ki az írónak. Mint hangsúlyozta, szülőként, olvasóként és emberként is hálával tartozunk az írónak. Elsősorban azért, mert ifjú regényhősei önmagukat keresve, az elme, a képzelet és a tudás erejétől hajtva bármire képesek. A szülők pedig azt a bátor üzenetet olvashatják ki műveiből, hogy minden eszközzel megpróbálhatnak e világnak szabad embereket nevelni. Jostein Gaarder, megköszönve a díjat, kijelentette: „Az irodalom és a filozófia az emberi tudat ünnepe, az írók és a filozófusok a fő emberi kötelességekért harcolnak.”
A kötet a Noran Libro Kiadó gondozásában jelent meg a könyvfesztiválra, egyben Jostein Gaarder Magyarországra érkezésének tiszteletére is.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
