Az Áldozatok Napja

Napjaink büntetőpolitikájának egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. Az államnak kifejezésre kell juttatnia, hogy a társadalom, a közösség szolidáris az áldozatokkal, ezért minden évben, február 22-én megrendezik az Áldozatok Napját.
Beszélgetőpartnerünket, Skapinyecz Jánost – aki az Áldozatok Napja alkalmából tartott konferencián a sértetti képviselet gyakorlati kérdéseiről tartott előadást – most arról kérdezzük, hogy a hétköznapok gyakorlatában, az egyébként sokszor magára hagyott áldozat sértettként milyen segítséget kaphat a képviselőként eljárható ügyvédtől?

Szükséges-e egyáltalán a büntetőeljárásban a sértettet képviselni, hiszen a Be. szövegéből az derül ki, hogy őérte mozdul minden hatóság, bíróság, és az ügyész voltaképpen nemcsak vádló, hanem a sértett védője is. Persze a figyelmes tárgyaláslátogató inkább hisz a szemének, illetve a fülének, és arra a meggyőződésre jut, hogy a sértett inkább áldozata, mintsem védence a hatalomnak. A bonyolult hivatalos nyelvből pedig az egyszerű polgár egy szót sem ért. A XX. század végére ugyanis mind a büntetőjog, mind az eljárásjog elveszítette közérthetőségét, és szövevényes szabályok rendszerévé vált, vagyis a „hivatásosok” jogává alakult. A világos tárgyalási stílus már a múlté. S ami talán még ennél is rosszabb, hogy a sértett újabb és újabb viktimizációjának lehetünk tanúi: a büntetőeljárás folyamán nemcsak a terhelttel szemben alkalmaznak erőszakot, hanem a kényszerintézkedést elszenvedőkkel, így a sértettel szemben is.
Az első kérdésünk, hogy miért február 22-én adnak helyt minden évben ennek az eseménynek?

Skapinyecz János: Azért, mert 1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, s ez a nap azóta a kontinens számos országában a bűncselekmények áldozatainak napja. Magyarországon 1993-tól tartják a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület kezdeményezésére.

Az ÜgyvédVilág korábbi számaiban, az olaszliszkai per elemzése kapcsán olvastam Helmeczy István ügyvéd kolléga erőfeszítéseiről. Valóban dicséretes és példaértékű, amit Helmeczy ebben a büntetőeljárásban tett, de sajnos meglehetősen ritka az ilyen eredményes sértetti képviselet. Sokszor még a képviselővel fellépő sértett is falakba ütközik az eljárás során.

Milyen feladata lehet az ügyvédnek, amikor a sértett képviseletét ellátja?

A sértetti jogi képviselet megítélésem szerint nagyon komplex feladat – talán fogalmazhatok úgy, hogy a bűncselekmények áldozatairól való gondoskodás – egyik szelete. Ahhoz, hogy a sértett részvétele a büntetőeljárásban biztosított legyen, többnyire igen komoly „előkészítő” munkára van szükség. Az előkészületek sorában is az úgynevezett első lépcsőt tartom az egyik legfontosabbnak, a sértettel való első találkozást, a rendőrség, az állami áldozatsegítő, a sértettek képviseletét célul tűző társadalmi szervezetek munkatársai, a jegyző vagy éppen az ügyész részéről. Rendkívül sok múlik azon, hogy a szakmailag kellően felkészült munkatárs a sértettel hogyan tudja felvenni a kapcsolatot. Sokszor már itt megbukhat egy eredményes felderítő munka, az elkövető későbbi tényleges felelősségre vonása, vagy éppen a sértetti kompenzáció. A sértett valóban szakmai segítségre szorul. és ezért fontos, hogy a vele foglalkozók élvezzék a bizalmát.

Mióta vállal Ön sértetti képviseletet?

2002 óta foglalkozom áldozatvédelemmel, azóta segítem a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület munkáját, ahol a tapasztalt és felkészült ügyfélszolgálati munkatársak napi rendszerességgel végzik a bűncselekmény sértettjévé váló magyar és külföldi állampolgárokat segítő áldozatos munkát.

Ön szerint milyen gyakori a büntetőeljárásokban, hogy a sértett mellett ügyvédi képviselő is eljár?

Arra vonatkozó statisztikai kimutatás nem áll a rendelkezésemre, hogy a büntetőügyek hány százalékában jár el a sértett jogi képviselővel, de a saját tapasztalatom alapján állíthatom, hogy ez a szám igen csekély, annak ellenére, hogy a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény 58. § (3) bek. azt is lehetővé teszi, hogy a sértettet vagy a sértettek egy bizonyos csoportját közhasznú társadalmi szervezet képviselje. Sőt, a sértett pótmagánvádlókénti fellépése esetén az ügyvédi képviselet a büntetőeljárásban kötelező (kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik).

Többek között az említett szabályozásnak volt köszönhető az is, hogy a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület egy szakminiszterekből, valamint az érintett pénzintézet vezetőjéből és az áldozatok településeinek polgármestereiből álló ad hoc bizottság iránymutatásai alapján adómentesen tudta eljuttatni az adományokat a móri mészárlásban életüket vesztett áldozatok hozzátartozói számára.

Fontos szerephez juthatnak továbbá az áldozatvédő civil szervezetek a jó értelemben vett társadalmi nyomásgyakorlás eszközével, a jogalkotási folyamatokban való részvétellel, vagy éppen az adománynyújtás és segélyezés különböző formáin keresztül.

Nagyobb számban fordul elő, hogy a sértett képviselővel jár el a közlekedési bűncselekmények, illetve egyes vagyon elleni bűncselekmények (mint csalás, sikkasztás, hűtlen vagy hanyag kezelés), valamint a közvetítői eljárások során.

Ön általában milyen jellegű ügyeket vállal el?

Az egyesület és így én is a kiemeltebb súlyú, a társadalomra különösen veszélyes, személy elleni erőszakos, többnyire életellenes cselekmények során járunk el a sértettek, illetve a sértetti hozzátartozók képviseletében.

Tudna néhány példát említeni?

Részt vettünk sértetti képviselőként a bolti sorozatgyilkos, a móri mészárlás, a szécsényi gyermekgyilkosság, a magyarcsanádi tragédia esetében. Jelenleg a tompai hármas gyilkosság vagy éppen a Tolna megyei uzsorakölcsönök ügyében járok el, ahol a nyomozati szakban való sértetteket segítő eljárás érdekében keresett meg minket a nyomozó hatóság.

Milyen tapasztalata van a sértett aktivitását illetően?

Az általános tapasztalat szerint a sértettek a számukra kötelezően előírt nyomozati cselekmények kivételével (ilyen például a kihallgatása vagy éppen a terhelttel való szembesítése) igyekeznek magukat távol tartani az eljárástól, és az irat megismerési lehetőségükkel is csak annyiban élnek, hogy az eljárás befejezésével részükre szükségszerűen megküldött ügydöntő határozatot elolvassák.

Mi lehet ennek az oka?

A sértettek effajta passzív magatartásának számos oka közül csak néhány, a saját gyakorlatomban előfordulót említek: nem tudta még, vagy sosem fogja tudni feldolgozni a sérelmére elkövetett cselekményt, igyekszik kerülni az elkövetővel való találkozást, fél a terhelttől, szégyelli a sértetti státuszát, tart a reviktimizációtól, nyomasztja a hatósági eljárás stb.

Felnőttként is sokszor nehéz szembenézni a félelmeinkkel, nehéz felidézni egy kudarcot, egy fájó emléket, találkozni azokkal, akik bántottak vagy fájdalmat okoztak. Fokozottan igaz ez a fiatal- vagy gyermekkorú sértettekre. Sajnos a szűk lakókörnyezetben, az oktatási intézményekben, de még a családokon belül is folyamatosan nő a 18 év alatti sértettek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma.

Rendkívül sérülékeny sértetti réteget alkotnak, kiszolgáltatottak, könnyen befolyásolhatóak, kényszeríthetőek, akaratuk kisebb ellenállással is leküzdhető, megtörhető, és sajnos hosszú időn át „képesek” tűrni a megaláztatást, megfélemlítést. Sérelmükre számtalan folytatólagosan vagy elhúzódó jelleggel megvalósított bűncselekményt követnek el. Ugyanakkor nagy számban maradnak rejtve az esetek, igen magas fokú a látencia.

A szakértői meghallgatásnál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál a sértett a nyomozó hatóság általi előzetes értesítés alapján mind-mind jelen lehetne, feltéve, hogy jelenléte a nyomozás érdekeit nem sérti, illetve a nyomozás eredményességét hátrányosan nem befolyásolja. Ez az értesítés szinte kivétel nélkül elmarad, holott erre csak zárt adatkezelés, illetve a nyomozási cselekmény sürgős elvégzése esetén ad lehetőséget a jogszabály.

Hogyan tudná a sértett jobban érvényesíteni jogos igényét?

A sértetti jogérvényesítés markánsabbá válásához álláspontom szerint a minél szélesebb körben történő tájékoztatás adása az egyik kulcs. Ezt egyébként a Be. sajnos nem a hatóságok kötelezettségeként, hanem „csak” a sértett jogaként írja elő akként, hogy a sértett jogosult arra, hogy a büntetőeljárás jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon.

Dr. Kiss Anna