Az egészséges városokért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Április 7-e volt az Egészség Világnapja. Ezzel kapcsolatban több sajtótermék számolt be arról, hogy a WHO felmérése szerint Magyarország a világ egyik legegészségtelenebb országa. Dr. Pusztai Zsófia, a WHO Magyarországi Iroda vezetője azonban leszögezi: a fenti hír valójában egy, az Egészség Világnapja alkalmából, az Egészséges Városok témakörével foglalkozó, a Voice of America-nak adott interjúrészlet sajnálatos helytelen értelmezéséből származik, ugyanis a WHO semmilyen jelentést nem készített és nem is tett közzé a közelmúltban Magyarország egészségi állapotával kapcsolatban.

Angliában az almákra ez van írva: „Ez egy az öt gyümölcs- és zöldségadagból, amelyet naponta meg kellene ennie!”

Az egészségi mutatókat olyan különböző, az egészséggel kapcsolatos összetett adatok alkotják, mint a lakosság várható élettartama, a különböző megbetegedések (daganatos, szív- és érrendszeri), vagy a dohányzók aránya. Összességében tehát nem lehet sorszámokat osztani az egyes országoknak ezen mutatók alapján, de az biztos, hogy Magyarország a kedvezőtlenebb helyzetűek között szerepel a főbb egészségi mutatók tekintetétben. A skandinávoknál, a németeknél és a franciáknál a nők várható élettartama 80–85 év, az EU-s átlag 82,3 év, míg hazánkban 2008-ban 78,3 év volt a nők várható élettartama, a férfiaknál a különbség még jelentősebb.

Magyarország kedvezőtlen egészségi mutatói többek között a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a túlzott dohányzás és alkoholfogyasztás, illetve a városokban különösen intenzív környezeti ártalmak számlájára írhatóak. – Vannak azonban területek, ahol javulási tendencia figyelhető meg: a várható élettartam ugyan még mindig elmarad az EU-s átlagtól, az elmúlt 15 évben mégis Magyarország mutatta a legegyenletesebb fejlődést ezen a téren, vagyis lemaradásunk évről évre javul. Az emlőrák és az infarktus tekintetében is javultak hazánk mutatói, az infarktus okozta halálozások száma 15 év alatt a felére csökkent – magyarázza Dr. Pusztai Zsófia.

A WHO 1988 óta működő Egészséges Városok Mozgalmának ma már 23 magyar város is a tagja: Baja, Békéscsaba, Göd, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Paks, Pécs, Sarkad, Sopron, Székesfehérvár, Szentendre, Szerencs, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Vác, Zalaegerszeg és Zalakaros.

– A kezdeményezés célja, illetve az idei Világnap központi üzenete, hogy helyi szinten, az önkormányzatok és a civil szféra aktív együttműködésével olyan hosszú távú városfejlesztési tervek készüljenek, amelyekben kiemelt hangsúlyt kapnak az egészségi szempontok is – mondja De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének főtitkára. Pakson például évente többször is rendeznek sportrendezvényeket és szűrővizsgálatokat az önkormányzat épülete előtt. Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéhez csatlakozhat minden olyan Magyarországi Önkormányzat, amelyik határozatban dönt a szövetség alapszabályának elfogadásáról és a tagsági feltételek teljesítéséről. Az új tagok felvételét a szövetségi titkárság készíti elő és terjeszti a soron következő Igazgatótanácsi Ülés, valamint a Közgyűlés elé.

A főtitkár szerint a városfejlesztés részeként népszerűsíteni kell az egészséges és biztonságos életmódot, közösségi tereket kell nyitni, fejleszteni kell a lakóhelyeket, és olyan inkluzív városokat kell építeni, amelyek elérhetőek, befogadóak és kortól, társadalmi helyzettől függetlenül minden városlakó javára válnak.

Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége 1992-ben alakult, négy év hálózati együttműködést követően, tíz tagvárossal. A Világnap alkalmából egész áprilisban különböző figyelemfelkeltő, egészségmegőrző és megelőző programok zajlanak. Győrött például egészségpiacot és egészségnapot tartottak, Sarkadon szűrővizsgálatokat rendeztek, Szolnokon gyaloghidat adtak át, Szombathelyen egészségfejlesztő tréningeket tartottak, Vácott parkot takarítottak, Zalakaroson gyermekmajálist szerveztek, míg Szentendrén iskolai egészségnapokkal ünnepelték az Egészség Világnapját.

A világ különböző pontjain számtalan jó gyakorlatot láthatunk: a finnek például ciklusokon átívelő, hosszú távú népegészségügyi programot hoztak létre, a döntéshozók, a politikusok és a civilek összefogásával, amelynek köszönhetően nagymértékű javulás következett be az egészségi mutatók tekintetében. Bogotában pedig a polgármester először a gyalogos, majd a kerékpáros úthálózatot fejlesztette, az autóutakat csak évekkel később. A kezdeményezés nem csak népszerűségére volt pozitív hatással, hanem, ami ennél is fontosabb: a lakosok egészségesebbek lettek.

Az lenne a cél nálunk is, hogy autó helyett biciklivel, gyalog vagy tömegközlekedéssel járjunk, illetve, hogy az élet minden területére kiterjedjen az egészséges életmód. Angliában például az almákra rá van írva, hogy „ez egy az öt gyümölcs- és zöldségadagból, amelyet naponta meg kellene ennie”. Pusztai Zsófia sikeresnek ítéli a hazánkban zajlott alma automata és a vizes automaták rendszerét egyes iskolákban. – Nagyon sok gyerek választotta az ingyenes, tiszta vizet a cukros üdítőkkel szemben. Jó volna, ha minden tanintézményben elérhetőek lennének ezek az alternatívák. Helyi szintű és nem feltétlenül látványos kezdeményezésekkel kell indítani. A civilek összefogásával és a döntéshozók elkötelezettségével komoly eredményeket lehet elérni.

A sport és a kultúra oldaláról is megközelíthető az Egészség Világnapja. Számos művész és ismert ember állt az ügy mellé. Szalóki Ági, énekes a zöldterületek fontosságát emelte ki a WHO és az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének április 9-én tartott sajtótájékoztatóján, míg dr. Kemény Dénes a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya a sport közösségnevelő ereje kapcsán a testmozgás lelki és szellemi egészséget építő szerepét hangsúlyozta, valamint a kisgyerekkorban elkezdett rendszeres sportolás fontosságát. Dr. Zlinszky János, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Főosztályvezetője a várostervezési szempontok átgondolását szorgalmazta a környezetvédelem oldaláról és az előírások, szabályzatok betartásának közös érdekét.

A néhány éve tapasztalt „kiköltözés” az agglomerációba mára megszűnt. Az a tendencia, hogy a városokat elhagyók néhány év múlva mégis visszaköltöznek, mert nem megfelelő a közlekedés vagy a gyermek szempontjából egyszerűbb, ha a városközponthoz közelebb laknak. Európában a lakosság 70 százaléka városokban él. A halálozás 15 százalékát a szennyezett környezet, a rossz levegő okozza. Kimutatták, hogy a Budapesten élők átlagosan, amennyiben csak a szennyezett környezet hatásait tekintjük, három évvel korábban hunynak el, mint a vidéki lakosok. A városi életből adódó környezetszennyezés, a magasabb megélhetési költségek, a közbiztonság, illetve a közlekedésbiztonság hiánya, az aktív és passzív dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a nem megfelelő táplálkozás és a kevés testmozgás, mind roppant károsak.

2002-ben a kormány meghirdette az Egészség Évtizede Programot, de emellett fontos, hogy helyi szinten, otthon kezdődjék a szemléletváltás: például figyeljünk jobban az egészséges táplálkozásra, együnk sok gyümölcsöt, zöldséget, igyunk kellő menynyiségű folyadékot, de ne a cukros, buborékos fajtát és mozogjunk, sétáljunk lehetőleg minden nap. Ezekhez nem is szükséges plusz anyagi forrás. Csupán egy kis odafigyelés.

Az egészségi egyenlőtlenségek nőnek: a középkorú férfi lakosság és a hátrányos helyzetű, alacsonyabb jövedelmű csoportok egészségi helyzete igen rossz. – A prioritások átcsoportosítása és a megfelelő források előteremtése a döntéshozók feladata, ám a médiának is nagy a szerepe. A pozitív példákat is be kell mutatni és a kezdeményezések eredményeiről is tájékoztatni kellene a nyilvánosságot. Az a 23 magyar város, amelyik tagja a WHO Egészséges Városok Mozgalmának, már megérett a szemléletváltásra. A legnehezebben a kistérségekhez lehet eljutni, de ha a helyi példákat továbbvisszük, akkor a pozitív kezdeményezések célba érhetnek mindenhol. Persze az egészséges szemléletre való nevelést már az óvodákban el kell kezdeni – magyarázza a szakember.

WHO

Az ENSZ 1948. április 7-én alapította meg az Egészségügyi Világszervezetet, a WHO-t (World Health Organization), a nemzetközi egészségügyi munka irányítására és összehangolására. Azóta ezen a napon ünneplik az Egészség Világnapját, melynek alkalmából lehetőség nyílik a globális egészségi kihívások tematikus bemutatására: a 2010-es világnap témája a városiasodás és az egészség kapcsolata. A szervezet idei célja, hogy felhívja a figyelmet a városiasodásra és annak az egészségre gyakorolt hatására, az egyre növekvő egészségi egyenlőtlenségekre egy közös erőfeszítés kialakítása érdekében, hogy a lakosság egészsége a várostervezési, városfejlesztési koncepciókban is hangsúlyosabb szerepet kapjon.

Dr. Pusztai Zsófia szerint a szemléletváltás, a prevenció és a helyi szinten kezdődő elkötelezettség a legfontosabb, ugyanakkor elengedhetetlen a különböző szektorok összefogása is ez ügyben.

A városlakók 92 százaléka él olyan környezetben, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja a WHO levegő minőségi útmutatójában előírt értékeket. A városok zajszennyezettsége az egyik legkomolyabb stressz tényező a városlakók életében. A városi autózások fele 5 km-nél rövidebb távolságokat fednek le, amelyek 15–20 perc biciklizéssel vagy 30–50 perc gyaloglással is teljesíthetők lennének. A fizikai inaktivitás 1,9 millió ember halálát okozza évente és 19 egészséges évvel rövidítheti meg egy ember életét. Magyarországon a lakosság több mint fele soha nem sportol (az EU-s átlag 39%). Hazánkban az elhízás előfordulása minden korosztályban nő, az elmúlt 10 év alatt a háromszorosára emelkedett. A 7–14 éves gyerekek közül minden negyedik túlsúlyos vagy elhízott. A dohányzás a vezető halálokok egyike világszerte, több mint 5 millió ember halálát okozva évente. Hazánkban minden 3. felnőtt dohányzik. A városok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 60%-áért, illetve az energiafelhasználás és a hulladéktermelés 75%-áért.

Krausz Viktória

---