Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az idei év házának választott H-házról a szakmai méltatásban olyan jelzők hangzottak el, mint például racionalitás, tisztaság, átláthatóság, nyugalom, őszinteség, rend, egyszerűség, harmónia. S bár elsőre nem ez jutott eszébe a díjat nyert építésznek, Dévényi Tamásnak, azért örömmel vállalja a pozitív kifejezéseket, s hozzáteszi: a szerethetőség volt a vezérelve és a természet iránti felelősség.
„Az volt a fontos ezúttal is, hogy a megrendelők, a négytagú család szeresse, és érezze magát a házban. Nem házat, hanem környezetet kell tervezni, a kert a ház része, egy tető nélküli helyiségenként kell felfogni” – magyarázza a Budapesti Műhely vezetője. A sóskúti H-ház nevét a lakóiról kapta, ugyanis mindannyiuk neve H betűvel kezdődik. Így nem meglepő, hogy az utca felől egy nagy H betű fogadja az érkezőket, abban van elrejtve a kaputelefon, a házszám és a postaláda is. A hat évig tartó munka ismerkedéssel és sok beszélgetéssel kezdődött. Az építész többször vette alaposan szemügyre a telket. Figyelte a nap járását, a szomszédokat, az autóforgalmat, a közeli erdő lakóit és szokásait, a vakond és vaddisznó-túrásokat. Fotókat is készített, tárgyalt a környezettervezővel és a radiesztétával is. Majd hosszasan beszélgetett a megrendelőkkel. Igaz, nem vadidegenekről volt szó, a családdal már évek óta barátságban volt, de a ház tervezésekor szakmai eszmecserét kellett folytatni. „Nincs tervezés addig, amíg nem tudunk aránylag sokat a környezetről és a majdani lakókról. Egy kicsit pszichológusnak is kell lenni. Meg kell fejteni, hogy milyen házat szeretne a megrendelő és mi motiválja, az életérzéseket le kell fordítani az építészet nyelvére. Nem elégszem meg a szóbeli tervezési programmal: írásban is kérem, hogy fogalmazzák meg, mit szeretnének, mert úgy több minden kiderül, a miértekre, az összefüggésekre és a netán előforduló ellentmondásokra is könnyebb rájönni. A bűnügyi nyomozáshoz is hasonlít a munkám: az adott területet és a megrendelőt fel kell térképezni és meg kell ismerni, minden információt össze kell rakni, majd ebből rájönni a megoldásra”.
Adott volt egy erdővel és tisztással határolt lankás telek, amely – mint rájöttek – a ’60-as években illegális szemétlerakóként funkcionált. Szerencsére szerves hulladék nem került oda, de így is 14 teherautónyi sittet kellett elszállítani az azóta bokrokkal-fákkal benőtt területről. Először a ház koncepcióját rajzolta le Dévényi Tamás. No, nem ceruzával vagy tollal és nem is egy A4-es papírra, hanem fejben tervezés után többféle számítógépes program segítségével. Ha netán szabad kézzel rajzol, akkor is az egér van a kezében. Az első terv pont azért nem tetszett a családnak, amiért az építésznek nagyon: el volt rejtve a ház a lankás lejtőben. A második terv már tetszett. Kiderült azonban, hogy nem megy a lapostetős ház a friss előírások miatt, csak a magastetős. Így ugrott a tetőre tervezett medence, de lett helyette egy olyan padlás, amely nem csak a csetreszek tárolására és a dió szellőztetésére alkalmas, hanem a gyerekeknek futballozásra is. „Az elhúzódásnak a három terv volt az egyik oka, a másik az Erdélyből hozatott zsindely, ugyanis olyan sok fára volt szükség, amely csak két év terméséből jött össze. A megrendelő talált egy kis erdélyi faluban egy családot, akik magashegyi fenyőfát dolgoznak fel, érdemes volt rá várni”. De addig is a kertet már birtokba vette a család: magasles épült, a gyerekek onnan figyelték a munkálatokat, a házigazda pedig végigfényképezte az építkezést. Elkezdődött a kert rendezése, lassan a fák is és a levendula-liget is növekedésnek indult.
Dévényi Tamás úgy megy a sóskúti házba, mint egy jó baráthoz. Tud, ismer mindent, de mégsem az otthona. Durva hűtlenségi effektus ez, mert az ember minden általa tervezett házat megszeret, de ahogy jön a következő, abba szeret bele”. A házon vagy 100 munkás dolgozott, csak a tetőfedők hatan voltak. A család két éve lakja a díjnyertes otthont, amikor elkészült, hatalmas kerti partit adtak, amelyre minden munkást és tervezőt meghívtak.
A fazsindely, a fémlemez és az üveg a fő homlokzati összetevők, noha sikerült „kiiktatni” az ereszcsatornát. A könnyed magastető nem csak fed és árnyékol, hanem véd a meleg és a hideg ellen is.
A kertben nem csak a levendula és a gyönyörű fű, de a babérmeggy és a törpemandula is igen jól érzi magát. Vannak kecskék és kutyák is, a háziak saját kecskesajtjukat fogyasztják.
| Természetközeliségre tervezve |
|---|
| A 180 négyzetméteres, földszintes H-ház nyeregtetős, tornácos, és kőzetgyapottal szigetelt, fazsindellyel fedett és burkolt. Megépítése kb. 54 millió forintba került. A 260 cm magas, kétrétegű, hőszigetelő faablakokat külön le kellett gyártatniuk, mivel nem találtak ilyen nagyméretű ablakokat. A ház hűtését-fűtését talajszondás hőszivattyú rendszer biztosítja, így a szobákban nincsenek fűtőtestek, csak padló- és falfűtés. |
A H-ház a világ számos, nagy presztízsű lapjába bekerült. A Budapesti Műhely Facebook-oldalán is látható a siker: rengeteg az új látogató, de a megrendelések száma eggyel sem nőtt. Ezért állítja az építész, hogy hazánkban sajnos nincs presztízse az építész szakmának. „Az emberek többségének van fogorvosa, autószerelője, ügyvédje, de építésze nincs, –azt hiszik, az nem fontos, pedig a házukra költik el a legtöbb pénzt. Hazánkban általában egy életre építenek házat az emberek, tehát az kéne, hogy a természetes legyen, hogy a legjobb építészekkel terveztetik meg. A vizuális nevelés hiánya a fő oka ennek” – teszi hozzá.
Dévényi Tamás és csapata a Várkert bazár újjáépítésén is tevékenykedik. Az első ütem még a jövő évi választások előtt, Ybl Miklós születésnapjára, azaz április 6-ig elkészül. „A Vár 25 éves fejlesztési tervébe illeszkedik a bazár rekonstrukciója, végiggondolt építkezésről van szó, ami elengedhetetlenül fontos, ugyanis a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke között volt”. A szégyenlistáról lekerül a Várkert bazár, erről gondoskodik az egyedülálló, 900 fős nagyterem, a 300 hellyel rendelkező parkoló, amelyben akár kamionoknak is lesz helyük, valamint az éttermek, a tervezett cukrászda és a kiállítóhelyiségek, dizájn tárlatok, művészeti iskolák galériái. A második ütemben őszre készülhet el a neoreneszánsz kert. A dunai hajójárat megáll majd a Várkert bazárnál és kompot is terveznek. „Minden városnak az a célja, hogy turisztikailag eggyel több napos várossá váljon. Ez az építkezés ezt is szolgálja, ugyanis mintegy háromszor annyi időt lehet majd a Várban és környékén eltölteni. Az a terv, hogy a turisták a Várkert bazár felől érkeznek majd, onnan pedig gyalog vagy mozgólépcsőn lehet felmenni a palotáig”.
Az év legmeghatározóbb fővárosi építménye a Bálna, amely még CET néven kezdett épülni 2009-ben. November 8-i nyitásáig igen kalandos volt az élete, az alvállalkozók perrel és demonstrációkkal hívták fel a figyelmet sokmilliós kárukra. A 27 ezer négyzetméteres komplexumban kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátóipari egységek is helyet kaptak, valamint a kortárs művészeti ágakat bemutató Budapest Galéria is. Dévényi Tamás szerint a kortárs építészetről való gondolat lenyomatát viseli magán a kulturális központ, amely azonban nem a legjobb városi kapcsolatokkal rendelkezik. „Kérdés, hogy a most még üres pláza meg tud–e telni vonzó üzletekkel, programokkal és ez által látogatókkal. Végre kiállították benne a Budapest makettet, de ellopták néhány darabját, be is zárták, a makettet már nem lehet megnézni… Így nem lesz könnyű” – véli az építész, aki szerint a 4-es metró átadása (tervezett időpont 2014. március 23.) látható javulást eredményez a város arculatában is. „A felszíni terek-parkok megújulása pozitív elem, végre a Móricz Zsigmond téri gomba is közösségi célokat szolgál majd.
Hasonlóan örömteli változást eredményezhet a Ludovika-környék felújítása is”. Ugyanakkor a Kossuth Lajos utca egykori fényét már nehezen nyerheti vissza. „Ha esetleg a parkolás megoldott lenne a környéken, akkor érdemes lenne újra boltokat nyitni. A nagykörúton például a széles járdák lehetővé teszik, hogy kiülős kávézók, szolidabb kocsmák üzemeljenek, az egykori boltok, divatüzletek már ott sem igazán működnek a plázák miatt”.
Az építész keze munkája látható például a Rácz fürdő felújításában is. A teljesen újjáépített fürdő és a mellette lévő hotel közel négy éve áll üresen. A telek és a fürdő tulajdonjoga a fővárosé, a hotel viszont a beruházó Rác Nosztalgia Kft. tulajdonába került, amelyből a főváros 25 százalékos tulajdonrészét a beruházó kivásárolta. A Rác Nosztalgia Kft. a fővárostól átvállalja a beruházásra felvett 7 milliárd forintos hitelt, a hotelt pedig valószínűleg egy nemzetközi szállodalánc üzemelteti majd, talán már jövő év elejétől. Dévényi Tamás a Rácz fürdőben végzett munkálatait tekinti élete egyik „fő művének”.
„Ha magánházról van szó, alapszabály, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a házat nem magunknak tervezzük” – mondja nevetve, s hozzáteszi, nem szokott olyan munkát elvállalni, ami messze áll az ízlésétől. „Nemrég megkeresett egy nagyon gazdag ember, hogy tervezzek neki egy neoreneszánsz palotát. Köszönettel nemet mondtam”.
A szakember szerint a mai magyar házak egy része felszínes, modernnek csak tűnő épület, a másik része mediterrán giccs, a legtöbb pedig stílustalan. „Ezt hívom gyomorrontás-szerű architektúrának: íves, ragasztott kőburkolat, alacsony hajlású bitumenes zsindelyes tető, narancssárga fal, tuják a kertben. Hasonló mondható el a lakóparkokról is. Lakásokban kellene gondolkodni, nem házakban. Személyesebb tereket kellene létrehozni, látványkertek helyett mindenkinek lehetne egy kis saját dísz- és/vagy haszonnövény kertecskéje, így lehetne saját kapcsolata a természettel” – magyarázza az építész, aki éppen most egy háromlakásos társasházat tervez, de olyat, amelyben a három lakás három különböző oldalon lesz, családi házhoz közelítő érzetet keltve, külön kertrészekkel.
| Az építész |
|---|
| Dévényi Tamás tervezte az első hazai passzívházat Pilisszentlászlón és nevéhez fűződik – többek között – a VII. kerületi Magház, a Rácz fürdő felújítása, valamint az egykori Inter-Európa Bank arculata és építményei is. A 2013-as Év háza versenyen 32 épület került a zsűri elé, amely ezúttal is elismert szakemberekből állt. A pályázat védnökei voltak: a Belügyminisztérium, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége. A díjátadót az Építészet Világnapján tartották. |
A cikk az Ügyvédvilág 2013 decemberi számában jelent meg.
