Beszédhiba vagy beszédfogyatékosság?

Számos szakma képviselőinek – ide tartoznak például a jogászok is – a beszéd a kenyerük. Mégis akad beszédhibás ügyvéd, selypítő bemondó, hadaró, pösze riporter. Pedig ezek a beszédhibák már gyerekkorban érzékelhetőek, és ha akkor elkezdenek foglalkozni velük, felnőttkorra akár el is múlhatnak.

Legtöbbünknek van emléke a logopédusról. Az óvodában sokan részt vettünk ilyen foglalkozásokon. Manapság is alapellátási feladat a logopédia, az óvodában elvileg hetente kétszer kellene hogy legyen logopédusi foglalkozás, de mivel kevés a szakember, így ez csak kevés helyen valósul meg, noha a beszédhibás gyerekek száma egyre nő.

Csabay Katalin, a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ igazgatója úgy véli: a hétköznapokban sokan összekeverik a beszédhibát a beszédfogyatékossággal. Gyógyítható-e a pöszeség, a hadarás, mitől lesz valaki diszlexiás?

Beszédhibával már az ókorban is foglalkoznak, igaz, akkor még nem professzionális szinten. A híres görög szónok, Démoszthenész dadogását úgy próbálta „gyógyítani”, hogy követ tett a nyelve alá. A 19. század vége óta vannak szakképzett logopédusok. Roboz József, Kanizsai Dezső és Montágh Imre neve sokaknak ismerős lehet. A Beszédvizsgáló a Fővárosi Beszédjavító Intézet tagintézményeként 1981-ben jött létre, Meixner Ildikó vezetésével. Innen vált ki önálló országos hatáskörrel 1994-ben a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság.

– A pöszeség, a hadarás és a dadogás olyan beszédhibák, amelyek korrigálhatóak, ha a szülő rögtön szakemberhez fordul – véli Csabay Katalin. – Felnőttkorban már nehezebb eredményt elérni. Azonban a beszédfogyatékosság életkor függvénye is. Például egy 6-7 éves gyerekre nem mondjuk, hogy diszlexiás, azaz olvasászavaros. Ilyen komoly kijelentést csak az általános iskola második osztálya után tehetünk, és akkor, ha a diszlexiának volt valamilyen előzménye a verbalitás szintjén. Tehát nem mindenki diszlexiás, akit annak hisznek. A súlyosabb problémák kezelése a kora gyerekkortól kezdődően eltarthat egészen a felnőttkorig. Fontos, hogy minél előbb forduljunk szakemberhez!

A Bizottság azért jött létre, hogy az életkor változásával összefüggő beszédhibákat és beszédfogyatékosságot szakszerűen kivizsgálják. A verbalitás szintjén (hangadás, hangképzés, szókincs, beszédmegértés) már kora gyermekkortól érezhető a probléma. Ha nem kezelik, akkor a gyerek iskolába kerülve az írott nyelv szintjén (betűvé alakítás, olvasás, írás) is nehézségekbe ütközik. Ha a korai életszakaszban az expresszív beszédben akadályozottság volt, akkor az írásbeliség is problémát fog okozni, nehezebben fog a gyerek megtanulni olvasni, írni. Mivel nem tud a „fülével írni”, a helyesírás is gondot okozhat számára. Kialakulhat a diszlexia, diszgráfia (írászavar) és a diszkalkulia (számolászavar), ez a tünetegyüttes a térbeli tájékozódás részképesség-zavarából is eredhet. A követelménycentrikus iskolarendszer nem kedvez az átlagtól eltérően (lassúbb ütemben) fejlődő diákoknak. Pedig a tolerancia, a kellő időráfordítás, a türelem és a megfelelő szakértelem elengedhetetlen ezen esetek kezelésekor. Fontos, hogy a beszédhibás gyerekekkel egyénileg is foglalkozzanak. Ám kevés a logopédus, a felsőoktatásban probléma van a képzésükkel, megszüntették a magas színvonalú gyakorló intézményt, az ELTE Logopédiai Intézetét, így nincs megfelelő gyakorlóterepük a leendő hallgatóknak. Emellett sok logopédus végzettségű fiatal nem is a szakmájában helyezkedik el.

A Beszédvizsgálóban évente kb. háromezer gyereket vizsgálnak meg. Harmaduk súlyos „diszes”. A vizsgáltak kétharmada új, egyharmaduk kontrollra érkezik. Valódi diszlexiás a fiatalok 3–4 százaléka, a beszédhibásak ennél jóval többen vannak. – Sajnos emelkedik a beszédproblémával küzdő gyerekek száma – meséli Csabay Katalin. – Ennek a családi struktúra megváltozása is oka. Keveset beszélgetünk a gyerekkel, nem vesszük észre, ha nehézsége van a hangadással, szóképzéssel. Sokuknak még a passzív szókincse sem elengedő. Élőszóban elhangzó mesét kellene mondani, olvasni nekik, ami fejleszti a fantáziájukat és a szókincsüket is. A Bizottság komplex pedagógiai-pszichológiai orvosi vizsgálatokat végez, team-munkában, ami 3–4 órát is igénybe vehet, s ha szükséges, szakemberekhez irányítjuk a gyermekeket, terápia céljából. Diagnosztizáljuk a beszédfogyatékosságot, azt, hogy mennyiben akadályozott a beszédfejlődés. Korai fejlesztőként a szülők közreműködésével terápiát is végzünk. Fontos tisztázni, hogy ezek a gyerekek ép hallással, ép látással és relatíve ép intellektussal rendelkeznek.

A dadogás nehezebben kezelhető, mert összetett problémára utal. A pöszeség, selypítés könnyebben orvosolható, időben és szakszerűen kezelve akár teljesen meg is szüntethető, de felnőttkorra a pöszeség és a hadarás annyira automatizálódik, hogy akkor már nehéz segíteni rajta. Ezért fontos, hogy minél hamarabb kezdjünk foglalkozni az ilyen problémákkal – javasolja a szakember. Beszédtechnikát lehet egyedül is gyakorolni, kiváló könyvek segítenek ebben (például a Montágh Imre által írtak vagy a részképességzavarok megelőzéséhez és az olvasás-írás játékos megtanításához használható Lexi-sorozat Csabay Katalintól). A helyes hangok kialakítása azonban minden eseteben logopédusi kompetencia.

Krausz Viktória