Biztosítás nélkül sportolnak a gyerekek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szülők felelőtlensége miatt különbiztosítás nélkül sportolnak a magyar gyerekek, miközben akár már a 6 évesek is komoly edzéseken vesznek részt. Ezekben a napokban az iskolákban a sportlehetőségek tucatjaival bombázzák a szülőket, ám a pluszbiztosításról szó sem esik. Azt pedig talán kevesen tudják, hogy a tanulóbiztosítás ugyan mindenkinek jár, ám sérülés esetén valódi fedezetet aligha jelent. Egy felmérés szerint naponta hatvan gyerek sérül meg, zömében sportolás közben.

Most kell sportágat választani az iskolákban, a lehetőségek tucatjaival bombázzák a szülőket és a gyerekeket ezekben a napokban, a labdajátékoktól a művészi tornán át a küzdősportokig szinte minden szerepel a palettán. Vélhetően ennek az erős sportlobbinak is köszönhető, hogy ma már csaknem minden második gyerek sportol valamit, minden ötödik komoly fizikai terheléssel járó edzéseken vesz részt, fokozottan kitéve magát a sérüléseknek.

Tapasztalatok szerint azonban a biztosításra senki nem gondol, a legtöbb szülő azt hiszi, a mindenre kiterjedő tanulóbiztosítással az állam ezt a problémát is megoldotta helyette.

Ám a hidegzuhany a kártérítés kifizetésekor éri őket, ugyanis a leggyakoribb sérülésért, a csonttörésért járó háromezer forint gyakran a biztosítóig tartó út benzinköltségére sem elég, nemhogy a gyerek esetleges rehabilitációjára, a szülő táppénzének a kiegészítésére, nem is beszélve egy nagyobb korrekciós műtétről – ismertette egy friss közvélemény-kutatás eredményét Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

Egyértelműen jónak tartja, hogy egyre több családban fontos a gyerekek egészséges életmódra, sportolásra való nevelése, azt viszont továbbra is sajnálattal tapasztalták a felmérés során, hogy még a komoly fizikai megterhelésnek, esetleges sérüléseknek kitett sportpalántákra sem kötnek külön biztosítást a szülők. Pedig egyre olcsóbb és egyre korszerűbb konstrukciókat kínálnak a biztosítók.

Németh szerint ez a felelőtlenség a megélhetési gondok mellett a magyarok alacsony biztosítási kultúrájával is magyarázható. Jellemző, hogy a még viszonylag stabil anyagi körülmények között élő családokban sem tervezik be a sportoló gyerek havonta 5-600 forintos biztosítási költségét. Pedig a biztosítás teljes éves díja sem kerül annyiba, mint általában egyhavi edzés. Ez például Svájcban, Franciaországban, Németországban vagy Angliában elképzelhetetlen gyakorlat. Jó lenne, ha ezekben a tanévkezdéskor a sportbiztosításra is hangsúlyosan felhívnák a szülők figyelmét.

Idén 1,6 millió gyereknek jár a tanulóbiztosítás, ebből – becslések szerint – legalább 800 ezren sportolnak az oktatási intézményeken kívül is, az iskolákban pedig, mint ismert, naponta van testnevelésóra. Mégis alig néhány ezer gyereknek van sportbiztosítása. Holott például az erre kidolgozott Junior Sportbiztosítás a tanulótarifának a sokszorosát fizeti a sérülésekre.

A sportbiztosításban nem az a lényeg, hogy a család pénzhez jusson, hanem az, hogy annyi pluszhoz, amennyiből a megsérült gyerek esetleges rehabilitációjára, és ha szükséges, a helyreállító műtétekre is kényelmesen jusson. Ehhez kevés a tanulóbiztosítás, de a havonta párszáz forintért gondoskodni lehet a gyerek teljes körű gyógyításáról.

---