Churchill és a legsötétebb órák

Szerző: Falus Tamás
Dátum: 2018. január 22.
Rovat:

Anglia történelemformáló hónapja volt 1940 májusa, Winston Churchill főszereplésével. Ezt az időszakot idézi meg egy kiváló angol film, Gary Oldman főszereplésével.

 

 

 

 


„Hitler azt a benyomást kelti, hogy mindenre képes lenne, Churchill pedig azt, mintha hallgatósága lenne képes mindenre.” Boris Johnson jellemzi így az egykori brit miniszterelnököt A Churchill-tényező című izgalmas könyvében. Sorra veszi azokat a jelzőket, melyekkel a kormányfőt kortársai illették: erőszakos, önző, munkatársai felett zsarnokoskodó alak, olykor „vadállat”, arrogáns, instabil, csípős modorú. Ugyanakkor „képes volt halált megvető önbizalommal viselkedni, és hajlandónak mutatkozott többet kockáztatni, mint azt mások bölcsnek tartották volna” – fogalmaz a szerző, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere, London volt polgármestere. (Boris Johnson The Churchill Factor. How One Man Made History eredeti címmel megjelent munkájáról részletesen az Ügyvédvilág 2016/1. számában írtunk.) Mintha e kötet lapjai elevenednének meg Joe Wright legújabb játékfilmjében, A legsötétebb óra című (Darkest Hour) című brit alkotásában.

(Jelenetfotók: UIP–Duna Film)

A mű 1940 májusának sorsdöntő napjait eleveníti fel. Azokat a vészterhes időket, amikor az angol politika irányítóinak dönteniük kell: tárgyalásokat kezdeményeznek Hitlerrel, vagy megpróbálnak ellenállni a német birodalommal szemben. A náci Németország már lerohanta Nyugat-Európát, és Franciaország elkerülhetetlen bekebelezését követően Nagy-Britannia kerülne sorra. VI. György király 1940. május 10-én a 65 éves Winston Churchillt nevezi ki miniszterelnöknek, hogy a parlamenti pártokat összefogó egységkormány élén nézzen szembe egy olyan katasztrófával, amely az angolokat talán még egyszer sem fenyegette történelmük során.  

Remek film született erről a rövid időszakról, pedig nehéz helyzetben voltak az alkotók. Hiszen legfőképp a rendkívüli szónoki képességekkel rendelkező miniszterelnök e napokban elmondott beszédeire támaszkodtak (parlamenti beszédeire, rádióban élőben elmondott szózatára). A hétköznapok ellesett pillanataival mégis jól tudják jellemezni, milyen ember is lehetett ez a nagyon művelt, látszólag könyörtelenül, önzően viselkedő ember, s mintha igazolnák a Boris Johnson könyvében is olvasott kortársi jelzőket. Külön érdekesség, hogy a mű két fontos epizódszereplője nő: a Churchillt oly jól ismerő, vele együtt érző felesége (Kristin Scott Thomas alakítja), és fiatal gépírónője (Lilí James formálja meg), aki fokozatosan érti meg másokhoz nem hasonlító, szó szerint éjjel-nappal whiskyt kortyoló és szivarozó főnökét.

Megismerjük azt a mindvégig határozottságot mutató, kérlelhetetlennek tűnő, mégis kétségekkel teli embert, aki a legsötétebb órákban, politikustársai tanácsai ellenére visszautasított mindenféle béketárgyalási szándékot, és a maga útját járva vezette Angliát az ellenállás irányába. Igaz, hatalmas áldozatok árán, miközben a francia partoknál, Dunkirknél rekedt brit haderő javának megmentése már az ő nevéhez fűződik. (Erről ugyancsak szép játékfilm született: a Dunkirk című műről lásd írásunkat: itt.) 

„A szavak meg tudják változtatni a világot, és meg is változtatják. Churchill óriási politikai és személyes nyomás alatt állt, de ő néhány nap alatt hihetetlen magasságokba tudott emelkedni, szinte felülmúlva önmagát” – fogalmaz Anthony McCarten forgatókönyvíró-producer, akit lenyűgöztek a politikus beszédei és szónoki képességei. A forgatókönyv pillérét is három beszéd alkotja. A beszédek mellett alaposan áttanulmányozta Churchill háborús kabinetjének működését, melyet így jellemez: „Ez a teljes bizonytalanság időszaka volt, amire nem is gondolnánk, hiszen annyira határozott vezetőről van szó. Winston tudta, hogy számos alkalommal rossz döntést hozott pályafutása során, például az első világháborúban a Gallipoli csatában.” (Az 1915-16-os, angol és török oldalon egyaránt sok áldozattal járó csatáról 1981-ben, Gallipoli címmel Peter Weir készített filmet, Mel Gibsonnal a főszerepben.)

Joe Wright direktor egy olyan produkcióban gondolkodott, amely nemcsak a britek belügye, hanem közvetve az egész világnak szól: „Már sok filmet láttunk különféle híres vezetőkről. A miénk annyiban különbözik, hogy a kételyről és az önmagunkba vetett bizalom válságáról is szól – magyarázza. – A történet azért ránt azonnal magával, mert egy olyan legendát mutat be, aki felül tud emelkedni a bizonytalanságon, amellyel mi magunk is szembesülünk.”

A rendező Churchill szerepére olyan színészt képzelt el, aki teljesen újraformálja a jeles történelmi figurát. A szintén angol Gary Oldmanre gondolt, akivel korábban már dolgozott együtt, és az sem zavarta, hogy a színész vagy nyolc évvel fiatalabb, mint akit meg kell jelenítenie, és arca sem kövérkés, kerekded, hanem hosszúkás és sovány. Sebaj, a maszkmesterek mindenre képesek – gondolta magában.

Meglepő, de Gary Oldman nem csodálkozott a felkérésen, mert pályafutása során egyszer már egy produkció kacérkodott ezzel az ötlettel, de akkor a külsőbeli különbségek még döntőnek bizonyultak. Ám bevallása szerint ezúttal ez már nemigen zavarta, mert tetszett számára az az alkotócsapat, amellyel együtt dolgozhat. Emellett pedig: „El akartam mondani Churchill beszédeit, mert a legjobb szövegek közé tartoznak, amelyeket valaha angol nyelven írtak. Elképesztően írt, nem volt cirkalmas, modoros, nem tömte tele a mondatait metaforákkal meg hasonlatokkal. Csak akkor használt ilyen elemeket, ha tényleg szükség volt rájuk. Pontosan tudta, kikhez intézi beszédeit, és azt akarta, hogy szavai felrázzák az egész országot” – magyarázta. „Rengeteg filmfelvételt is megnéztem, és az derült ki belőlük, hogy ez a 65 éves ember tele volt energiával és elszántsággal” – tette hozzá a színész, majd tovább áradozott: „Több mint ötven évig volt kormányzati szereplő, ötven könyvet írt, meg is kapta az irodalmi Nobel-díjat. Négy háborúban szerzett érdemeket, ötszáz festményt jegyzett, melyeket tizenhat kiállításon láthatott a közönség a Royal Academyn.”

Kazuhiro Tsuji kétszeres Oscar-jelölt maszkmesterre hárult a feladat, hogy Oldmant Churchillé varázsolja. „A legnagyobb gond az volt, hogy a fejek méretében és formájában nagy különbségek mutatkoztak. Gary feje ovális, Churchillé viszont tömörebb, kerekebb volt. Gary szemei közel ülnek egymáshoz, Churchill esetében viszont távol. Mégis csodát lehet tenni a maszkkal, ha egy színész a szívét-lelkét beleadja a szerepbe.” Fél évbe tellett, míg sikerült kialakítani a helyes arányokat. Mivel a maszk szilikonból készült, a bőrre simuló anyag lehetővé tette, hogy Oldman mimikája jól látszódjon. A színész homloka és ajkai azonban szabadon maradtak. A jelmez pedig habszivacs-kövérítő fölé került. A színészt három és fél óra alatt készítették fel egy-egy forgatásra.

De Gary Oldman nem csupán a külsőségek miatt tűnik kiváló Churchillnek. Színészi játéka elsőrangú, hitelesen éli át és jeleníti meg a beszédeket, s adja a hétköznapi, esendő átlagember figuráját is, amikor a miniszterelnök magánemberként otthonában csetlik-botlik. „Winston kicsit selypített. Emellett hajlamos volt orrhangon beszélni. Sokat vacilláltam, mikor alkalmazzam ezt a tónust” – árulta el a színész, de valljuk be, hogy ezt tökéletesen csinálta-e a kamerák előtt, azt igazán csak azok a brit vagy amerikai mozinézők tudják megállapítani, akik gyakran látták a miniszterelnököt az egykori híradófelvételen vagy dokumentumfilmek képkockáin.

Mindenesetre a Golden Globe-díjakat odaítélő hollywoodi filmes újságírók 2018 januárjában úgy döntöttek, hogy szerepében igencsak jó és hiteles Gary Oldman, mert alakítását Golden Globe-bal jutalmazták.

E sorok írásakor még csak sejtjük, hogy az Oscar-jelölést sem ússza meg, és talán a szoborról sem fog lemaradni.

A film 2018. január 18-tól látható a magyar mozikban, előzetesét idekattintva tekintheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


Audi TT RS – Erősebb, hangosabb és nagyon gyors
2018. augusztus 10.

Audi TT RS – Erősebb, hangosabb és nagyon gyors

Mély benyomást keltő menetteljesítményekkel támad a második generációs TT RS. Szíve egy teljesen újonnan fejlesztett öthengeres motor alumíniumból, amely kereken 60 lóerővel erősebb az elődjénél.

Síron túli titkok
2018. augusztus 3.

Síron túli titkok

Nem borzongani kell, hanem ismereteinket bővíteni: a világ legnagyobb múmiagyűjteménye érkezik Magyarországra.

Peugeot 5008 Allure 2.0 BlueHDi 150 – Olyan, mint az öcskös
2018. július 27.

Peugeot 5008 Allure 2.0 BlueHDi 150 – Olyan, mint az öcskös

Változatlan névvel, más szegmensben érkezett az új 5008, amely a hétszemélyes, nagy szabadidő-autók között mutatkozik be. Valóban, a modell minden porcikájában a tavaly az Év Autójának választott kis öccsére, a 3008-asra hasonlít. Egyetlen dolog, amiben kiérdemli a bátyus szót, az a hétszemélyes utastér.

Olajregény
2018. július 24.

Olajregény

Egyszerre áldás és átok a fekete arany, melynek izgalmas történetét magyar szerző tollából olvashatjuk el.