Éledező turizmus: okok az optimizmusra

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hazánk turisztikai kínálata színes, túlmutat a gulyás,a csárdás és a gyógyvizes brüggölés triászán, állítják az idegenforgalom területén tevékenykedő szakemberek. Kérdés, hogy a Hévízen, Harkányban vagy Hajdúszoboszlón több évtizede szívesen gyógyulók mellé mivel s hogyan lehet újabb turistákat hazánkba csalogatni.

A Magyar Turizmus Zrt. stratégiai és marketing­igazgatója, Maráczi Gábor szerint ahhoz, hogy több turista látogassa meg hazánkat, komplex termékek kellenek. Ennek megfelelően többféle, minden korosztályt megszó­lító kampányuk van, céljuk, hogy a már kész turisztikai attrakcióknak biztosítsanak ­felületet. A Lonely Planet útikönyv sorozat tavaly a világ legjobb klubjának választotta az A38 hajót, nemrégiben pedig a CNN a 2013-as, havi bontású Running Calendar­jában a Budapest Maratont ajánlotta októberre a futás szerelmeseinek. Ezek mind pozitívan járulnak hozzá hazánk megítéléshez, ám azt nem lehet lemérni, hogy általuk mennyivel több turista érkezik. Az utazni vágyók általában a közbiztonság, a megközelíthetőség és az ár-érték arány alapján választanak várost és országot, ezek alapján pedig értékes turisztikai célpont vagyunk, legalábbis Maráczi Gábor szerint.

A számok jók…

A KSH februárban közzétette a legfrissebb idegenforgalmi statisztikát, amely optimizmusra adhat okot. Az előzetes adatok alapján 2012 jó év volt, egy millióval több vendégéjszakát (5,6 milliót) töltöttek itt a turisták, mint tavalyelőtt. A külföldi vendégéjszakák 8,5 százalékkal nőttek, a belföl­diek ennél enyhébb mértékben, de szintén emelkedtek, a kereskedelmi szálláshelyek árbevételei 8,2 százalékkal nőttek, így meghaladta a 152 mil­liárd forintot. A turisztikai régiók közül a Budapest–­Közép-Dunavidék teljesített a legjobban, de a balatoni és az észak-magyarországi régióban is nőtt a vendégéjszakák száma.

A számok valóban jók, de az euróban számított ­átlagár a fontos a szállodák számára, ami viszont nem nőtt tavaly, nem úgy, mint a költségek – mondja az egyik nemzetközi szállodalánchoz tar­tozó pesti hotel igazgató-helyettese, aki szerint a szakma jövedelemtermelő képessége, azaz a profit csökkent. A szakember úgy véli: a konferencia­turizmus szinte teljes hiánya, valamint a kisebb pénzű, kevesebbet költő turisták érkezése a „gazdagabbak” helyett okozza, hogy a profitmaximum az életben maradáshoz elég. Nem kerestek a magyar szállodák annyit, mint amennyit a számok alapján feltételezni lehetne. Nőtt az idegenforgalmi adó, a 18 és 27 százalékos áfa Európában a legmagasabb, a csökkenő reálbérek növekvő adóterheket rónak a vállalkozásokra, ráadásul az egy szállodai szobára jutó árbevétel (REVPAR) európai össze­hasonlításban nálunk az egyik legalacsonyabb, ez mind rontja a versenyhelyzetet, s ezért sem jut pénz szállodák felújítására, beruházásokra, a bankoktól nem kapnak a hotelek hitelt – állítja az igazgatóhelyettes.

2012-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 16,8 százaléka (1,4 millió fő), azaz 3,5 millió vendégéjszaka a hazai wellness-szál­lodákban realizálódtak.

Jönnek a külföldiek

A Budapest Winter Invitation kampányt idén hetedszerre rendezte meg áprilisban az MT Zrt., számos szolgáltató és intézmény – szállodák, vá­rosnéző programok, autókölcsönzők, gyógyfürdők, múzeumok, légitársaság – együttműködésével. A tavalyi akció alatt 80 ezer vendégéjszakát töltött Budapesten a többségében német, olasz, brit és amerikai turista, akiknek jelentős része visszatérő vendég volt. Idén is minimum ilyen jó eredményeket várnak, az akcióhoz a Szépművészeti Múzeum Cézanne kiállítása és a Budapesti Tavaszi Fesztivál is csatlakozott. Ez az imázskampány Budapestet ­hivatott népszerűsíteni, leginkább az idősebb ­korosztálynak szól. Európa része­sedése a világ tu­rizmusából 42 százalék.

Maráczi Gábor szerint Ma­gyar­ország Európán belül másodlagos úticél a világ­turisztika térképén, a legkedveltebbek London, ­Párizs, Róma és Berlin. Magyarország Prágával és Béccsel áll majdnem egy szinten, igaz ez utóbbi két város jóval többet költ marketingre. „Az A38, a Sziget Fesztivál és a romkocsmák hasonló célcsoportnak szólnak, az előbbi kettővel kölcsönös együttműködésünk van. Az Eurosporton március végéig fut egy Magyarország kampány, tavaly 600 újságíró érkezett study tour-ra hazánkba, szakmai szervezetekkel is kapcsolatban állunk, mert például egy kínai vagy spanyol turistát irodákon keresztül lehet jobban elérni, míg egy osztrák vendéget direkt hirdetések útján” – sorolja Maráczi.

A tradicionális küldő országok Német-, Lengyel-, Orosz- és Olaszország, valamint Hollandia és az Egyesült Királyság, mindegyikből átlagban 20 százalékkal több vendég érkezett tavaly. Németországból érkezik az összes beutazó húsz százaléka, ők tavaly több mint 80 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk, ezért egymillió eurós kampányt folytatott az MT Zrt. német partnerek közreműködésével, egy termálúttal kapcsolatban. De nem csak a jól ismert német nyugdíjasok érkeznek gyógyvizes kezelésekre, hanem a prevencióra nyitott középkorúak is gyakori vendégek a négy német városból (Frankfurt, Berlin, München, Hamburg) heti egy, illetve csúcs szezonban heti három járattal.

Magyarországról tavaly a legfontosabb kül­földi lapokban megjelent hírek csupán 5,8 százaléka volt pozitív hang­vételű, derült ki a Nézőpont Intézet médiaműhelyének kuta­tásából. A vizsgálat során hét ország negyven újságjának és hírügynökségének 3659 cikkét elemezték. A legfon­tosabb amerikai, német, osztrák, orosz, angol, francia és svájci lapok az esetek 46,6 százalékában negatív hangnemben írtak rólunk, 47,7 százalékban pedig semleges cikkek születtek.

„A légi összeköttetés hiánya rontja az országok megközelíthetőségét, ezért fontos lenne egy budapesti központú légi­társaság. A Malév kiesése a konferenciaturizmust vetette vissza, csorbát szenvedtek emiatt a budapesti négy és ötcsillagos szállodák, hiszen egymil­lióval csökkent a tranzitutasok száma, viszont összességében több turista érkezett hazánkba és át­lagosan tovább is maradtak, köszönhetően például a fapados járatok széles kínálatának. Bővült a légi­kapcsolat az AirBaltic és a FinnAir közvetlen járataival is. A közép-európai országok viszonylatában is jól szerepelünk, sőt az európai átlag fölött alakultak hazánkban a számok, de a vállalkozások a pozitív trendből még sajnos nem sokat éreznek” – magyarázza ­Maráczi Gábor. „Ha a következő 3–5 ­évben marad ez a növekedés, akkor mondhatjuk, hogy a válságnak vége.” A prosperáló turizmushoz ezt a növekedési ütemet kellene tartani, erre lát esélyt a szakember. A vállalkozások egyelőre még a válság előtti szintet sem érték el, ráadásul folyamatosan bővül a piac, több szálloda, étterem és fürdő épül.

A világ legszebb szállodái közül három Budapesten van (Gresham Palota, Corinthia Grand Hotel Royal, Boscolo Budapest), ez mind a prémium magyar termékek hírnevét öregbíti.

A belföldi turizmus is élénkülést mutat

A belföldi turizmus is sikeres volt tavaly: a Szép Kártya és az Üdülési csekk is beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. 2012 szerencsés év volt a sok hosszú hétvége szempontjából, a decemberei időszakban szinte mindenhol teltház volt. A debreceni és a hévízi reptérrel az ország újabb területei könnyen elérhetővé váltak, Romániából, Lengyel­országból, Szlovákiából gyakran érkeznek a határ­menti településekre, a kiváló ár-érték arány miatt. Az Észak-Alföld is kedvelt desztináció, a polarizáció mindenképp jót tesz. A stratégiai igazgató szerint érződik, hogy minőségi szolgáltatások jelentek meg a nagyobb városokban, de már a falvakban is.

Pécs polgármestere szerint az új többségi tulajdonossal, kitartó imázsépítéssel és folyamatosan magas minőségű termékek készítésével újra sikeres lehet a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. Páva Zsolt február közepén jelentette be, hogy a város szerződést kötött Bachar Najari svájci- magyar üzletemberrel a cég 74,5 százalékos tu­lajdonrészének átadásáról. A Magyarországon ­luxusórák kereskedelmével foglalkozó szír származású befektető a pakettért 180 millió forintot fizet Pécsnek, ezen felül félmilliárd forint tőkejut­tatást nyújt a gyárnak. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a Zsolnay Vilmos keramikus által felvirágoztatott gyár a 19. század végétől a 20. század közepéig egyet jelentett a minőséggel és a luxussal, amit hazai és nemzetközi díjak, valamint a vá­sárlók is igazoltak. A második világháború utáni ­államosítással azonban ez a lendület megtört.

A Tisza-tavi ökocentrum, Debrecen bővülése, a Mátrai szállodai beruházások, Eger és környékének fejlődése, Sümeg, Siófok, Balatonfüred átala­kulása mind jól eladhatóvá teszik hazánkat. Ezt támasztja alá Máthé Kinga a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója is, aki szerint hazánk turisztikai szempontból leginkább a minőségi szolgáltatások terén fejlődött az elmúlt években. A magyar gasztronómia például évtizedekig, elsősorban a tömegturizmus korszakában, kimerült a gulyáslevesben, mára azonban csúcsgasztronómiai remekek sorával és Michelin csil­lagos éttermekkel büszkélked­hetünk. Legutóbb Széll Tamás sztárséf ért el óriási sikert azzal, hogy szakmájában a világ tizedik legjobbjának választották. „Komoly szemléletváltás zajlott az elmúlt években, egyre többen fedezik fel országszerte a helyi alapanyagokat, élelmisze­reket, s ínycsiklandozó fogásokkal, tájjellegű ételekkel várják a vendégeket.

A profi vendéglátók előnyben részesítik a helyi piacot, a helyi termelőt, kereskedőt, így mindenkinek megéri az értékesítési lánc rövidítése. A hazai és külföldi turisták így utazásukról igazi hungariku­mokat, régiós nevezetességeket vihetnek haza, kézműves termékek, ékszerek, de akár lekvárok, kolbászok formájában is” – fogalmaz a belföldi igazgató. Amiben szintén jók vagyunk, az a vendégszeretet és az ár-érték arány. „Vendégbarát nemzetnek tartanak minket, ezt kellene még ko­molyabban venni és jobban kihasználni. Minden mosolynak pozitív üzenete és hatása van – a turizmusban különösen. Egy mosolynál nincs jobb üzlet! Nálunk ráadásul kiváló minőségű szolgáltatásokhoz jóval kedvezőbb áron lehet hozzájutni, mint számos divatos turisz­tikai desztinációban, s ez mind vendégcsalogató”. ­

A különlegesnek számító szolgáltatásokkal kapcsolatban a szakember a jelentős mennyiségű öko­turisztikai látogatóközpontot emeli ki. Ezek a természeti látnivalók az egész családnak remek interaktív programot adnak az év minden napján. Az elmúlt évben a legjobb öko­turisztikai létesítménynek választották a Bakonybélben található Pannon Csillagdát és a Katalin­pusztai Kirándulóközpont és Erdei Iskolát. A csil­lagda egy olyan, az égboltra nyitott egye­dülálló látogatóközpont, ahol számos különböző látcsővel kémlelhetjük az eget és a csillagokat, közel van az eplényi sípálya és a Balaton, így akár nya­ralás során vagy síelés alkalmával is megtekint­hető. Katalinpuszta a „földet vizsgálja”, az erdőben kirándulhatunk, játszva tanulhatunk. Poroszlón a ­Tisza-tavi Ökocentrumban található Közép-Eu­rópa legnagyobb édesvízi akváriuma, amely a ­tiszai halak lakhelyéül szolgál, a nádasban még madárlesre is felmászhatunk, vagy városlakóként akár tűsarkúban a víz feletti pallón sétálva ­átérezhetjük a Tisza-tó kalandos és változatos hangulatát.

Az összeállítás az Ügyvédvilág 2013. márciusi számában jelent meg.

---