Eljött a cselekvés évtizede Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2021 januárjában indult új évtizedben már nem szabad visszatérni a járvány kitörése előtti „normális” élethez. Annak megváltoztatására, újfajta gondolkodásra, életmódváltásra, cselekvésre van szükség – vélekedik az emberek többsége.

Azt hihetnénk, az emberek azt szeretnék, ha a világ a koronavírus-járvány visszaszorításával, lecsengésével visszatérne a régi, megszokott kerékvágásba, s az élet ugyanolyan „normális” mederben folyna tovább, mint a pandémia előtt.

Egy jelentős, reprezentatív nemzetközi felmérés azonban éppen az ellenkezőjéről tanúskodik! Tíz ember közül csaknem kilenc azt akarja, hogy a világ jelentősen változzon meg: váljon fenntarthatóbbá és igazságosabbá, s ne térjen vissza a járvány előtti állapotokhoz. 28 ország 21 ezer felnőtt polgárát kérdezte erről az Ipsos és a World Economic Forum 2020 augusztus végén, szeptember elején. A megkérdezettek 86 százaléka ért egyet a változással, közöttük a magyarok 84 százaléka. Arra a kérdésre, vajon szeretné-e a saját életét jelentősen átalakítani ahelyett, hogy visszatérne a Covid-válság előtti életéhez, globálisan a válaszadók 72 százaléka mondott igent, a magyarok 63 százaléka. Vagyis az emberek többsége, a világon több mint kétharmaduk változást akar a környezethez, a természethez való kapcsolatában, életmódjában, életvitelében – utazásban, kultúrában, fogyasztásban –, és nem akar visszatérni korábbi életéhez.

Klímaváltozás – A Föld (Fotó: Pixabay)

Mérsékelt, józan belátás

Minderről dr. Dinya László egyetemi tanár szólt előadásában a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián, melyet 2020 novemberében már tizenegyedik alkalommal rendeztek meg a PP Konferenciaközpont, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A járvány miatt ezúttal, kivételesen, videón hangoztak el az előadások, melyek középpontjában az a kérdéskör állt, vajon tanult-e a világ a pandémia okozta sokkból, megváltozott-e az értékrendünk a tragikus 2020-es évet átélve. A magyar társadalom jelentős szereplői, így a tudomány, az oktatás, a civil szervezetek, az üzleti élet, a kormányzat felelős szakemberei gyűltek össze a digitális térben, hogy megosszák gondolataikat.

Mindenki egyetértett Dinya Lászlóval, aki hangsúlyozta: a 2021–2030-as időszaknak a cselekvés évtizedévé kell válnia a világban. A fenntartható fejlődésnek nagyobb jelentőséget kell kapnia mind a nemzetek, mind az egyes emberek döntéseiben. Véget kell vetni a természeti javak őrült pazarlásának, pusztításának, mérsékelt, józan belátásra és valódi tettekre van szükség ahhoz, hogy élhető maradhasson a bolygó. A Covid–19 pedig felnyithatja a szemeket, és mindenkit gondolkodásra késztethet arról, miként és merre változzon meg a világ.

Klímaváltozás – WWF Magyarország-grafika

(Grafika: WWF Magyarország)

Történelmi lehetőség

A koronavírus-járvány történelmi lehetőség az éghajlati és környezeti válsághelyzet megoldására, melyhez az első jelentős lépés, hogy a pandémia felszámolását követően nem szabad visszatérni a korábbi, „normálisnak” tekintett élethez! Ezt már Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC – Intergovernmenal Panel on Climate Change) alelnöke, a CEU professzora fogalmazta meg keményen. A magyar tudós szavaira nemcsak azért érdemes odafigyelni, mert az IPCC kollektívája 2007-ben kiérdemelte a Nobel-békedíjat, hanem mert a világ klímaváltozással foglalkozó, legnagyobb hatású szervezete, mely több ezer tudós munkáját koordinálja, majd hozza meg ajánlásait. (Ezekre épültek a 2015-ös, nagy jelentőségű Párizsi klímakonferencia megállapításai és döntései is.)

A professzor kiemelte: kimutathatóan szoros a kapcsolat a járványok kialakulása, felgyorsulása, valamint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése között. Az egészséges ökoszisztémák kórokozói általában egyensúlyban vannak gazdáikkal és a természettel. Ha egyes fajok kipusztulásra ítéltetnek az éghajlatváltozás vagy az ember közbeavatkozása miatt, akkor a kórokozóknak nagyobb lehetőségük lesz, hogy átterjedjenek állatról emberre, így immunrendszerünket felkészületlenül érheti egy ilyen támadás.

Klímaváltozás – WWF Magyarország-grafika

(Grafika: WWF Magyarország)

Belépés az új gazdasági világba

Előadásában Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója is azt hangoztatta, minél több faj létezik egy biológiai rendszerben, az annál stabilabb, s minél kevesebb fajból áll, annál nagyobb az instabilitása. Ez igaz a mezőgazdaságra is, mert ha például csak néhány fajra alapozzuk a növénytermesztést, akkor mi, emberek hozunk létre olyan ökológiai kockázatot, amely egy rossz évben akár élelmiszerhiányhoz is vezethet. A rendszer pedig járványok formájában jelez: megszűnik a természet egyensúlya.

Ürge-Vorsatz Diana felhívta a figyelmet a pandémia idején tapasztalható változásokra, melyek hosszútávon a tisztább, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság irányába vezethetnek el. 2020-ban a legszennyezőbb iparágak termelése zuhant a legnagyobbat, drasztikusan csökkent a légiforgalom, válságba kerültek a szén- és olajtermelő cégek. Ellenben nyertesek lettek a megújuló energiaforrások felhasználói. A világ éves GDP-jének 2.5 százaléka már elég lenne az éghajlati válság megoldására – mutatott rá. Végleg meg kellene szüntetni a fosszilis anyagok kitermelőinek állami támogatását: itt van most a lehetőség, hogy ne a „normalitásba”, hanem az új gazdasági világba, a megújuló energiákba fektessenek be az államok, a magántőke birtokosai, kezelői, melyek kiváló befektetések, és végre átrendezhetik az energiapiacot. Fantasztikus lehetőség előtt állunk átállni a fenntartható életmódra! – lelkesedett a professzor.

Klímaváltozás – Zöld Föld

(Fotó: Pixabay)

Az utolsó bárka?

Faragó Tibor egyetemi tanár a járványhelyzet legfőbb tanulságai között említette, hogy nem fordítottunk kellő figyelmet a természeti környezet stabilitásának megőrzésére, pedig annak tűrőképessége véges: nélküle hosszútávon nincs társadalmi, gazdasági előrelépés, nem érhető el a fenntartható fejlődés. A mostani járvány azt bizonyította, hogy még a legfejlettebb gazdasággal rendelkező társadalmakat, a legjobb módban élőket is képes leteríteni egy vírus, mely súlyos következményekkel jár. Az emberiségnek szembe kell néznie az egészségét fenyegető hatásokkal, a környezet károsításával, a természeti erőforrások kimerítésével. A 2021-től 2030-ig terjedő időszakban, a cselekvés évtizedében minden országnak, minden kormányzatnak tennie kell a fenntarthatóságért, együttműködve a nemzetközi intézményekkel, a civil szervezetekkel. Teljesíteni kell a mindenre kiterjedő globális fenntartható célokat, az egymással összefüggő folyamatok nem állnak meg az országhatároknál – figyelmeztetett. Így véget kellene vetni a biodiverzitás csökkentésének, lassítani kellene az éghajlatváltozást, megszüntetni a vízínséget, felszámolni az éhínséget, a mélyszegénységet, a járványos betegségeket, tisztes munkához juttatni mindenkit, elérhetővé tenni mindenki számára a minőségi oktatást.

Juhász Árpád geológus előadásában szintén arra szólított fel, hogy térjen észhez az emberiség a járvány után. Mert sokszor állt már úgy a világ, hogy az ember gondolkodásra kényszerült, mégis minden visszaállt a korábbi helyzetbe. De most végleg eljött az idő: változtatni kell a társadalmi szervezettségen, az életformán, a mentalitáson, a gondolkodásmódon – jelentette ki.

Ürge-Vorsatz Diana érzékletesen mondta: lehet, hogy ez az utolsó bárka, amit értünk küldtek. Nem mindegy, hogy mit teszünk bele, a luxusunkat akarjuk átmenteni vagy igazi értékeinket: a természetet, magunkat, a civilizációt. A professzor Churchill híres bon mot-ját idézte: „Soha ne pazaroljunk el egyetlen jó kis válságot sem!” („Never let a good crisis go to waste!”)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.