Eljött a cselekvés évtizede Koronavírus


A 2021 januárjában indult új évtizedben már nem szabad visszatérni a járvány kitörése előtti „normális” élethez. Annak megváltoztatására, újfajta gondolkodásra, életmódváltásra, cselekvésre van szükség – vélekedik az emberek többsége.

Azt hihetnénk, az emberek azt szeretnék, ha a világ a koronavírus-járvány visszaszorításával, lecsengésével visszatérne a régi, megszokott kerékvágásba, s az élet ugyanolyan „normális” mederben folyna tovább, mint a pandémia előtt.

Egy jelentős, reprezentatív nemzetközi felmérés azonban éppen az ellenkezőjéről tanúskodik! Tíz ember közül csaknem kilenc azt akarja, hogy a világ jelentősen változzon meg: váljon fenntarthatóbbá és igazságosabbá, s ne térjen vissza a járvány előtti állapotokhoz. 28 ország 21 ezer felnőtt polgárát kérdezte erről az Ipsos és a World Economic Forum 2020 augusztus végén, szeptember elején. A megkérdezettek 86 százaléka ért egyet a változással, közöttük a magyarok 84 százaléka. Arra a kérdésre, vajon szeretné-e a saját életét jelentősen átalakítani ahelyett, hogy visszatérne a Covid-válság előtti életéhez, globálisan a válaszadók 72 százaléka mondott igent, a magyarok 63 százaléka. Vagyis az emberek többsége, a világon több mint kétharmaduk változást akar a környezethez, a természethez való kapcsolatában, életmódjában, életvitelében – utazásban, kultúrában, fogyasztásban –, és nem akar visszatérni korábbi életéhez.

Klímaváltozás – A Föld (Fotó: Pixabay)

Mérsékelt, józan belátás

Minderről dr. Dinya László egyetemi tanár szólt előadásában a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián, melyet 2020 novemberében már tizenegyedik alkalommal rendeztek meg a PP Konferenciaközpont, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A járvány miatt ezúttal, kivételesen, videón hangoztak el az előadások, melyek középpontjában az a kérdéskör állt, vajon tanult-e a világ a pandémia okozta sokkból, megváltozott-e az értékrendünk a tragikus 2020-es évet átélve. A magyar társadalom jelentős szereplői, így a tudomány, az oktatás, a civil szervezetek, az üzleti élet, a kormányzat felelős szakemberei gyűltek össze a digitális térben, hogy megosszák gondolataikat.

Mindenki egyetértett Dinya Lászlóval, aki hangsúlyozta: a 2021–2030-as időszaknak a cselekvés évtizedévé kell válnia a világban. A fenntartható fejlődésnek nagyobb jelentőséget kell kapnia mind a nemzetek, mind az egyes emberek döntéseiben. Véget kell vetni a természeti javak őrült pazarlásának, pusztításának, mérsékelt, józan belátásra és valódi tettekre van szükség ahhoz, hogy élhető maradhasson a bolygó. A Covid–19 pedig felnyithatja a szemeket, és mindenkit gondolkodásra késztethet arról, miként és merre változzon meg a világ.

Klímaváltozás – WWF Magyarország-grafika

(Grafika: WWF Magyarország)

Történelmi lehetőség

A koronavírus-járvány történelmi lehetőség az éghajlati és környezeti válsághelyzet megoldására, melyhez az első jelentős lépés, hogy a pandémia felszámolását követően nem szabad visszatérni a korábbi, „normálisnak” tekintett élethez! Ezt már Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC – Intergovernmenal Panel on Climate Change) alelnöke, a CEU professzora fogalmazta meg keményen. A magyar tudós szavaira nemcsak azért érdemes odafigyelni, mert az IPCC kollektívája 2007-ben kiérdemelte a Nobel-békedíjat, hanem mert a világ klímaváltozással foglalkozó, legnagyobb hatású szervezete, mely több ezer tudós munkáját koordinálja, majd hozza meg ajánlásait. (Ezekre épültek a 2015-ös, nagy jelentőségű Párizsi klímakonferencia megállapításai és döntései is.)

A professzor kiemelte: kimutathatóan szoros a kapcsolat a járványok kialakulása, felgyorsulása, valamint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése között. Az egészséges ökoszisztémák kórokozói általában egyensúlyban vannak gazdáikkal és a természettel. Ha egyes fajok kipusztulásra ítéltetnek az éghajlatváltozás vagy az ember közbeavatkozása miatt, akkor a kórokozóknak nagyobb lehetőségük lesz, hogy átterjedjenek állatról emberre, így immunrendszerünket felkészületlenül érheti egy ilyen támadás.

Klímaváltozás – WWF Magyarország-grafika

(Grafika: WWF Magyarország)

Belépés az új gazdasági világba

Előadásában Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója is azt hangoztatta, minél több faj létezik egy biológiai rendszerben, az annál stabilabb, s minél kevesebb fajból áll, annál nagyobb az instabilitása. Ez igaz a mezőgazdaságra is, mert ha például csak néhány fajra alapozzuk a növénytermesztést, akkor mi, emberek hozunk létre olyan ökológiai kockázatot, amely egy rossz évben akár élelmiszerhiányhoz is vezethet. A rendszer pedig járványok formájában jelez: megszűnik a természet egyensúlya.

Ürge-Vorsatz Diana felhívta a figyelmet a pandémia idején tapasztalható változásokra, melyek hosszútávon a tisztább, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság irányába vezethetnek el. 2020-ban a legszennyezőbb iparágak termelése zuhant a legnagyobbat, drasztikusan csökkent a légiforgalom, válságba kerültek a szén- és olajtermelő cégek. Ellenben nyertesek lettek a megújuló energiaforrások felhasználói. A világ éves GDP-jének 2.5 százaléka már elég lenne az éghajlati válság megoldására – mutatott rá. Végleg meg kellene szüntetni a fosszilis anyagok kitermelőinek állami támogatását: itt van most a lehetőség, hogy ne a „normalitásba”, hanem az új gazdasági világba, a megújuló energiákba fektessenek be az államok, a magántőke birtokosai, kezelői, melyek kiváló befektetések, és végre átrendezhetik az energiapiacot. Fantasztikus lehetőség előtt állunk átállni a fenntartható életmódra! – lelkesedett a professzor.

Klímaváltozás – Zöld Föld

(Fotó: Pixabay)

Az utolsó bárka?

Faragó Tibor egyetemi tanár a járványhelyzet legfőbb tanulságai között említette, hogy nem fordítottunk kellő figyelmet a természeti környezet stabilitásának megőrzésére, pedig annak tűrőképessége véges: nélküle hosszútávon nincs társadalmi, gazdasági előrelépés, nem érhető el a fenntartható fejlődés. A mostani járvány azt bizonyította, hogy még a legfejlettebb gazdasággal rendelkező társadalmakat, a legjobb módban élőket is képes leteríteni egy vírus, mely súlyos következményekkel jár. Az emberiségnek szembe kell néznie az egészségét fenyegető hatásokkal, a környezet károsításával, a természeti erőforrások kimerítésével. A 2021-től 2030-ig terjedő időszakban, a cselekvés évtizedében minden országnak, minden kormányzatnak tennie kell a fenntarthatóságért, együttműködve a nemzetközi intézményekkel, a civil szervezetekkel. Teljesíteni kell a mindenre kiterjedő globális fenntartható célokat, az egymással összefüggő folyamatok nem állnak meg az országhatároknál – figyelmeztetett. Így véget kellene vetni a biodiverzitás csökkentésének, lassítani kellene az éghajlatváltozást, megszüntetni a vízínséget, felszámolni az éhínséget, a mélyszegénységet, a járványos betegségeket, tisztes munkához juttatni mindenkit, elérhetővé tenni mindenki számára a minőségi oktatást.

Juhász Árpád geológus előadásában szintén arra szólított fel, hogy térjen észhez az emberiség a járvány után. Mert sokszor állt már úgy a világ, hogy az ember gondolkodásra kényszerült, mégis minden visszaállt a korábbi helyzetbe. De most végleg eljött az idő: változtatni kell a társadalmi szervezettségen, az életformán, a mentalitáson, a gondolkodásmódon – jelentette ki.

Ürge-Vorsatz Diana érzékletesen mondta: lehet, hogy ez az utolsó bárka, amit értünk küldtek. Nem mindegy, hogy mit teszünk bele, a luxusunkat akarjuk átmenteni vagy igazi értékeinket: a természetet, magunkat, a civilizációt. A professzor Churchill híres bon mot-ját idézte: „Soha ne pazaroljunk el egyetlen jó kis válságot sem!” („Never let a good crisis go to waste!”)


Kapcsolódó cikkek

2021. július 28.

Audi RS modellek Közúti RobannáS

Végtelen kalandban lehetett részünk, az Audi egy kaptafa alatt mutatta meg a média részére az összes galád teljesítményű RS modelljét, de közelebbről ismerkedhettünk a szintén nem gyenge e-tron GT modellel, amely egy jó kapocs a kétféle motorfajta közt, valamint engedve a napfény csábításának, egy kabrió S modell is a kezünk közé került.

2021. július 23.

Szabadtéri fesztiválok, játékok

Új és már jól ismert fesztiválok, színházi, zenei programok sora vár minket Magyarországon 2021-ben, egész nyáron – végre, újra! Csemegézünk az augusztusi, sőt szeptemberi kínálatból!

2021. július 16.

Ferihegyi meglepetések

Ferihegyről szóló legutóbbi írásunkban arról számolhattunk be, hogy 2021 nyarától már egyre több országba és nyaralóhelyre repülhetünk a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. Ezúttal arról írunk, milyen újdonságok várnak ránk, ha megérkezünk a reptérre, milyen fejlesztések tehetik könnyebbé, kényelmesebbé utazásunkat, már felszállás előtt.