Eredményesen a felszámolási eljárásban I.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cikksorozat célja, hogy gyakorlati útmutatást adjon mindazok részére, akik felszámolási eljárásban szeretnének követelést érvényesíteni; vagy éppen a piacvesztés, esetleg veszteséges gazdálkodás miatt likviditási problémákkal, fizetési nehézségekkel küzdő adósi pozícióban szeretnének eredményesen védekezni és eljárni.


Dr. Dénes Raymond
1980. február 13-án született. 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának államilag finanszírozott, nappali tagozatán jogász szakos diplomát szerzett. 2003 nyarán Budapesten, a Köves és Társa–Clifford Chance Ügyvédi Iroda Telekommunikációs Osztályán dolgozott, ahol szerződések átvizsgálását, jogszabálytervezetek összehasonlítását, angol nyelvű instrukciók tolmácsolását és levelezését végezte mint gyakornok. 2005. január 1-jétől a Fóris-Schneider–Szép–Zaccommer Ügyvédi Irodánál állt alkalmazásban mint ügyvédjelölt. 2005. szeptember 1-jétől a Kaposvári Városi Bíróságon volt fogalmazó, majd a szakvizsga letételét követően 2008. november 15-étől bírósági titkárként felszámolási eljárásokkal foglalkozik a Somogy Megyei Bíróságon. A jövőben szeretne a bírósági szervezeten belül egy polgári ügyszakos bírói kinevezést nyerni.

A cikk alapjául a csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény, Cstv.) és mögöttes szabályként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai (a továbbiakban: Pp.) szolgálnak.

A Cstv. 1. § (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

A felszámolási eljárás három egymásra épülő és egy előzetes bíróságon kívüli szakaszra tagolható. Az előzetes bíróságon kívüli periódusban a törvény meghatározza, hogy ki kezdeményezheti az eljárást és ettől függően a kérelem tartalmi elemeit. Az első, viszonylag rövid, bíróság előtti szakasz az adós fizetésképtelenségének a vizsgálata, mely vagy az eljárás megszüntetéséig, vagy a fizetésképtelenség megállapításáig tart. Ezt követi az időben legterjedelmesebb, a felszámoló által irányított, a bíróság által lényegében csak ellenőrzött, tényleges felszámolás periódusa, amelyet alapesetben az adós jogutód nélküli megszüntetésével járó, az eljárás befejezésére irányuló harmadik bírósági szakasz követ.

Ennek megfelelően a cikk első részében a fizetésképtelenség megállapítása és felszámolás elrendelése iránti hitelezői kérelem elkészítésével és a bírósághoz való benyújtásával foglalkozom, a továbbiakban pedig az adós eljáráskezdeményezésével, az eljárás költségeivel, a bíróság előtti fizetésképtelenség tényének vizsgálatával, a felek bizonyítási kötelezettségével, valamint a tényleges felszámolás periódusában a felek törvényi kötelezettségeivel, lehetőségeivel.

I. rész
Az eljárás kezdeményezése

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?
1. a hitelező,
2. az adós cég saját maga ellen,
3. a végelszámoló,
4. a bíróság hivatalból (cégbíróság, csődeljárásban eljárt bíróság, büntetőügyben eljárt bíróság).

Az eljárás hivatalbóli kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte; továbbá ha a bíróság előtt csődeljárás volt folyamatban és a csődeljárás során az egyezség nem jött létre vagy az nem felelt meg a törvényben foglaltaknak; illetve ha a büntetőügyben eljáró bíróság értesíti a bíróságot, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság végrehajtása eredménytelen volt. Tulajdonképpen a hivatalbóli eljáráskezdeményezés alá vehetjük a végelszámoló által kezdeményezett eljárást is, mert a gyakorlatban – az eljárási költségek megelőlegezése híján – ugyanúgy jár el a bíróság, mintha a cégbíróság értesítése folytán indult volna az eljárás.

A cikk szempontjából a hitelező, illetve az adós általi eljáráskezdeményezés lényegesebb, ezért a továbbiakban azokkal foglalkozom.

Felszámolási eljárás kezdeményezése a hitelező által

A Cstv. 24. § (1) bekezdése szerint ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.

Mögöttes szabályként a Pp. beadványokkal és a kereseti kérelemmel kapcsolatos 93.§ és 121.§ rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ezen szabályok alkalmazására a Csődtörvény 6. § (3) bekezdése adja meg a felhatalmazást, azzal, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Csődtörvény külön nem szabályoz, a Pp. rendelkezései megfelelően irányadóak.

Ki lehet hitelező?
Bárki. Magánszemély, gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet. Például hitelezői pozícióba kerülhet egy munkavállaló, egy gazdálkodó szervezet (Kft., Bt. stb.), vagy akár egy egyesület is.

Ki az adós?
A Cstv. szűk megfogalmazása szerint adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait az esedékességet követően nem tudta, vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni. E meghatározásból jól látszik, hogy a törvény alapvetésként a fizetésképtelen helyzetet használja és ennek megfelelően az eljárás egész tartama alatt adósnak kell nevezni a fizetésképtelen helyzetben lévő gazdálkodó szervezetet, egészen az eljárás megindulásától a felszámolás jogerős elrendelésén keresztül az eljárás befejezéséig. A gazdálkodó szervezet az adós elnevezéstől egyedül akkor szabadulhat, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy nem fizetésképtelen, beleértve azon eseteket is, amikor az eljárás azért szűnik meg, mert a hitelező eláll a kérelmétől, vagy az eljárás szünetelés folytán szűnik meg.

Mi a fizetésképtelenség?
A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a lejárt tartozását. A bíróság az eljárás során nem azt vizsgálja, hogy az adós közgazdasági szempontból likvidnek számít-e, hanem azt, hogy a hitelező által megjelölt követelés jogalapjában helytálló-e, a hitelező az eljárás előtti szakaszban a jogszabály által megkívánt feltételek szerint járt-e el és amennyiben fennálló tartozásról van szó, azt az adós miért nem fizette meg. Fizetésképtelenség megállapítható akár 1 Ft-os tartozás miatt is, ha az adós nem tudja igazolni, hogy a tartozást megfizette, vagy hogy a hitelező követelését határidőben vitatta.

Az eljárás megindítására irányuló kérelem

A bírósághoz benyújtott kérelemben a hitelező azt indítványozza, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és rendelje el a felszámolását. Az eljárás ebben a formájában egy, a hitelezők kezében lévő, bíróság előtti igényérvényesítési eszköz, melyet akár a peres eljárás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem helyett kezdeményezhetnek. A hitelező az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságtól kérheti annak megállapítását, hogy az adós – a fennálló tartozásának meg nem fizetése miatt – fizetésképtelen, melynek következményeként az adóst vonja ki a gazdasági élet szereplői közül azáltal, hogy felszámolási eljárás keretében megszünteti.

Miért előnyös az eljárás a hitelezőnek?
– nagyobb fenyegetettséget jelent az adós számára, hiszen ha az eljárás tartama folyamán sem teljesít, megszüntetésre kerül;
– az eljárás költsége fix összegű és nem a pertárgy értékéhez mérten alakul, mivel az eljárás tárgya nem a tartozás megfizetése, hanem a fizetésképtelenség megállapítása;
– az adós vagyona az eljárás egész tartama alatt ellenőrzés alatt tartható, a felszámolás elrendelése előtt az ideiglenes vagyonfelügyelő által, a felszámolás elrendelését követően pedig a felszámoló által.

Mik az eljárás hátrányai a hitelezők szemszögéből?
– az eljárás – a nem peres eljárások között – viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, figyelembe véve, hogy a Cstv. csak két év elteltét követően kéri számon a felszámolótól az eljárás zárómérlegét és a vagyonfelosztási javaslat előterjesztését. Természetesen, ha az adósnak elegendő vagyona van a hitelezői igény kielégítésére, már a felszámolás kezdő időpontjától számított egy év elteltével a felszámolói közbenső mérlegben is lehetőség van a kifizetésre;
– az eljárást kezdeményező hitelező követelése nem élvez elsőbbséget az eljárás során, mert a felszámolás jogerős elrendelésétől és a Cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül bejelentkezett további hitelezőket a felszámoló nyilvántartásba veszi és az adós vagyonából a hitelező követelésével egy időben elégíti ki, figyelembe véve a Cstv. 57. §-ban meghatározott kielégítési sorrendet is.
A követeléseket a felszámoló a Cstv. 57. § (1) bekezdése alapján sorolja be és az alábbi kielégítési sorrend alapján fizeti ki:
A kielégítési sorrendben az első helyen, a) pont: a felszámolás költségei kerülnek kielégítésre (ide tartozik többek között az eljárás költsége, a felszámoló díja, az adós volt munkavállalóinak munkabér-követelése). Ezt követően, b) pont: a zálogjoggal biztosított követelések; majd c) pont: a gazdálkodó szervezetet terhelő járadék jellegű tartozások (tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék); d) pont: magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések), e) pont: társadalombiztosítási és adótartozások; f) pont: egyéb követelések; g) pont: késedelmi kamat; h) pont: az adós volt tagjainak követelése.
Tehát ha pl. a hitelezői követelés az 57. § (1) bekezdés f) pontja alá tartozik, a kifizetés során megelőzi minden a)–e) pontba tartozó követelés.

A fentiek figyelembevételével az eljárás megindítása előtt minden hitelezőnek érdemes egy esélylatolgatást végeznie. Melyik az az eljárás, amelyik a legnagyobb valószínűséggel hozzásegíti a hitelezőt a követelése behajtásához? Felszámolási eljárásban mely pontba kerül besorolásra a követelése? A besorolás alapján a felszámolás a legcélravezetőbb eljárás?

A hitelezőnek érdemes az eljárás kezdeményezése előtt megbizonyosodnia az adós státuszáról, pénzügyi, vagyoni helyzetéről. A cégkivonatban fel van tüntetve a cég törzstőkéje, a bankszámlaszámok, a cég ellen kezdeményezett végrehajtási eljárás, illetve látszik, ha már felszámolási eljárás alatt áll a cég. Cégkivonatot ingyenesen meg lehet tekinteni a http://www.e-cegjegyzek.hu oldalon.

Dr. Dénes Raymond

(A cikket a következő számban folytatjuk.)

 

 

Eredményesen a felszámolási eljárásban – II. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – III. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – IV. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – V. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – VI. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – VII. rész


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

A Balaton hullámain

A magyar tenger népszerűbb, mint valaha. A menetrend szerinti járatok és a programhajók változatos élményt kínálnak, a tóparti településeket pedig vonattal akár éjszaka is elérhetjük.