Hivatalos közbeszerzési tanácsadó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Hubai Ágnes 1988-ban az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán diplomázott. 1990-ben a JATE Állam- és Jogtudományi Karán társadalombiztosítási szakjogász képzésen vett részt. 1988–1993 között a Veszprém Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnál jogi előadó, majd jogtanácsos. 1993-tól két éven át Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Jogi Irodájának vezetője, majd 1995-’96-ban a Veszprémi Vagyonhasznosítási és Befektetési Rt.-nél jogtanácsos. 2000-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézet posztgraduális képzésén elvégezte az Európai jogi szakjogász képzést. 1996 óta ügyvéd. 2002-ben Brüsszelben az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának képzésén vett részt. 2005-ben sikeres versenyvizsgát tett az Európai Bizottságnál, amely jogi végzettséget igénylő „Head of Unit” pozíció betöltésére jogosítja fel. 2005-től OKJ-s közbeszerzési referensi végzettsége is van. 2006 óta hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Ez év februárjában fejezte be a Budapesti Corvinus Egyetem jogász-közgazdász képzését. A „Közérthető közbeszerzés” című könyv szerzője, a CompLex Kiadó Kft. KÖZbeszerzés – kérdések és válaszok szaklap rendszeres szerzője és válaszadója. Folyékonyan beszél angolul, oroszból nyelvvizsgája van, franciául és németül is beszél egy keveset. Két fiú édesanyja. Nagyobbik fia jogásznak, kisebbik fia reklám-marketing menedzsernek készül. Szabadidejében olvas, sportol, tánciskolába jár, ahol 12 féle táncot tanul, köztük az argentin tangót is.

2009. április 1-jétől és idén január 1-jétől is jelentősen módosult a közbeszerzésekről szóló törvény. Melyek a fontosabb változások?

2007-ben az Európai Unió elfogadott egy új jogorvoslati irányelvet, emiatt változtak a jogorvoslati szabályok, és bevezetésre került az előzetes vitarendezés. A jogalkotó úgy gondolta, ha már hozzányúl a jogszabályhoz, akkor a törvény hibáit is javítja, a felmerült gyakorlati problémákat megpróbálja megoldani, és egyszerűsíti az eljárásokat.

Korábban volt közösségi, nemzeti és egyszerű eljárásrend, most csak közösségi és egyszerű eljárásrend van. Úgy gondolom, hogy voltak pozitív lépései is ennek a változásnak, de sajnos bekerültek olyan szabályok is a törvénybe, amelyek megnehezítik a munkánkat.

Nagyon nehéz ezt a törvényt alkalmazni. 2003-ban, amikor elfogadták, már 404 paragrafusa volt, azóta ez csak növekedett. Nagyon sok olyan rendelkezés van benne, ami nem egyértelmű, és így sok jogvita keletkezik.

Több figyelmet kellene fordítani az eljárások előkészítésére. Jogi kifejezéseken vitatkozunk, mindenki arra fekteti a hangsúlyt, hogy a törvénynek szó szerint megfeleljen. A beszerzésszakmai kérdések pedig sokszor elsikkadnak, gyakran elvész a törvény célja.

A Kbt. alapján egyébként is nehéz a minőséget bírálni. Ha pedig ez nem elérhető cél, akkor a „legjobb értéket a pénzünkért” elv sérül. Vannak olyan rendelkezések a törvényben, amelyek szerintem nem a Kbt. feladatát jelentenék. Küzdünk a feketemunka ellen, a körbetartozások ellen, amelyek nagyon fontos célok, csak nem biztos, hogy a közbeszerzési törvénynek kellene ezeket szabályozni. Az is megnehezíti a munkánkat, hogy nagyon sűrűn módosítják a törvényt.

Mikor alakult ki Önben a közbeszerzés iránti vonzalom?

2002-ben, amikor egy ösztöndíjjal kint voltam Brüsszelben, az EU Bizottságának Bővítési Főigazgatósága az akkor csatlakozásra váró 10 tagországnak olyan témakörökben hirdetett képzést, amelyekről a Bizottság úgy gondolta, hogy az adott tagállamok le vannak maradva. Azon témák közül, amelyeket Magyarországra megjelölt, a közbeszerzés tűnt egyedül érdekesnek számomra. Pályázatot nyújtottam be és sikerült felvételt nyernem erre a képzésre. Nagyon érdekes volt belelátni az Európai Bíróság gyakorlatába, ekkor szerettem bele a közösségi közbeszerzésbe. Magyarországon 1995 óta van Közbeszerzési törvény, az irányelvekkel harmonizáló jogszabályt 2003-ban fogadták el, és 2004. május 1-je óta alkalmazzuk.

2006 óta vagyok hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Elég népszerű lett ez a tevékenység is, kb. 870-en vagyunk ma Magyarországon hivatalos közbeszerzési tanácsadóként bejegyezve.

A jogszabályalkotónak az volt a célja a tanácsadói rendszer megteremtésével, hogy egy olyan szakemberekből álló csoportot hozzon létre, akik magas szinten művelik a szakmát. Ezt a célt a jelenlegi szabályozás megítélésem szerint nem érte el, és a mai napig várat magára a hivatalos tanácsadók továbbképzésére vonatkozó jogszabály megalkotása.

Számos konferencián előadó, a CompLex Kiadó Kft. által kiadott KÖZbeszerzés – kérdések és válaszok szaklap rendszeres szerzője és válaszadója, a Közérthető közbeszerzés című könyv szerzője. Melyek a gyakori kérdések, amiket feltesznek a hallgatók és az olvasók?

A DTF-Hungária Kft. által szervezett OKJ-s képzésen vagyok több más kiváló társammal együtt közbeszerzési előadó. Nagyon szeretem ezt a munkát, mert oktatás közben rengeteget tanulok a feltett kérdésekből. Előnyös helyzetben vagyok, mert úgy oktatok, hogy gyakorlom is ezt a szakmát, így ismerem az elméleti és a gyakorlati részét is. Emellett különböző cégek, közigazgatási szervek kérnek fel arra, hogy 1-2 napos képzéseket tartsak.

A Közérthető közbeszerzés c. könyvet 2004-ben írtam, azóta már kétszer kellett átírni. Az ember már képtelen követni, hogy melyik eljárás alatt éppen melyik rendelkezés volt hatályos.

A leggyakoribb kérdések, amiket a hallgatók és az olvasók feltesznek, az egybeszámításra, az erőforrás-szervezetekre, a kirívóan alacsony árakra, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra, a hiánypótlás követelményeire, a referenciaigazolás benyújtására vonatkoznak, valamint a jogszabályváltozásokra.

Az egybeszámítás azon szabályok közé tartozik, amelyek nem egyértelműek a törvényben. Nem lehet pontosan megmondani, hogy mit mivel kell egybeszámítani és így nagyon nehezen alkalmazható. Ráadásul a kialakult gyakorlat nagyon szélesen értelmezi az egybeszámítási feltételeket, amely egyes beszerzések megvalósításánál megoldhatatlan gondot okoz.

Az alkalmasság igazolása esetén az erőforrás-szervezetekre történő támaszkodás, amely előírás az EU irányelvekből került a Kbt.-be, rengeteg problémát vetett fel. 2009. április 1-jétől ezen a téren pozitív változást hozott a törvény módosítása.

Április 1-jétől az átláthatósági téren is jelentős változásokra került sor. Az ajánlatkérőknek az eljárást megindító felhívást, az eredményről, a teljesítésről, a szerződés módosításáról szóló hirdetményeket mind közzé kell tennie a honlapján, meghatározott csoportosításban. A közbeszerzési eljárásokban kötött, illetve meghatározott egyéb szerződéseket is fel kell tenni a honlapra, emellett a közbeszerzési tervet, az éves statisztikai összegezést, azaz minden olyan információt, ami egy külső fél számára is átláthatóvá teszi az ajánlatkérő beszerzéseit. Így a beszerzésekkel kapcsolatos információk bárki számára egy helyen elérhetők. Ez elég sok munkát ad az ajánlatkérőknek, és úgy látjuk, hogy ennek a kötelezettségnek nem mindenki tesz még eleget.

A hirdetmények eddig is bárki által megismerhetők voltak, mert megjelentek a Közbeszerzési Értesítőben, vagy az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A közbeszerzési eljárásban kötött szerződéseket pedig már 2006 óta fel kell tenni az ajánlatérő honlapjára. Az új rendelkezések tehát ezeket kiegészítve több információt tesznek nyilvánossá és könnyebben elérhetővé.

A törvény idén februári módosítását követően már nem csak átláthatósági megállapodást köthetünk, hanem átláthatósági biztost is igénybe vehetünk (meghatározott esetekben ez kötelező). Ez még nagyon új dolog, nem pontosan tudjuk, hogyan fog a gyakorlatban működni.

A legtöbb szabály a Kbt.-ben az Európai Uniós irányelvekből került átültetésre, így ahhoz, hogy a törvényt megfelelően lehessen alkalmazni, ismernünk kellene annak közösségi hátterét is.

2002-ben és 2003-ban abban a szerencsében részesültem, hogy Brüsszelben, majd Bécsben az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának képzésén tanulhattam meg a közbeszerzési irányelvek alkalmazását, és a közösségi hátterét. Sokan úgy gondolják, hogy elég, ha a Döntőbizottsági határozatokat és a Fővárosi Bíróság ítéleteit ismerik, de ez nem így van. A Kbt. nagy része szinte szó szerint ismétli az irányelveket, ezért az irányelv értelmezése a Kbt. értelmezése. Ezért fontos ismerni az Európai Bírósági ítéleteket is. Nagyon sok kollégám van, akik már a döntőbizottsági eljárásban is ezekre hivatkoznak, de ezeket a jogeseteket szélesebb körben kellene ismerniük a jogalkalmazóknak, különösen a hivatalos közbeszerzési tanácsadóknak.

Nagyon érdekesek a közösségi közbeszerzési irányelvek, mert eltérő tagállami jogrendszerekre készültek, eltérő közbeszerzési kultúrákra. Az pedig különösen érdekes, hogy ezeket a szabályokat az egyes tagállamok hogyan értelmezik és alkalmazzák.

Magyarországon is sokat kellene javítani a közbeszerzési kultúrán, de ezt jogszabály nem tudja megoldani. Van olyan ország, ahol 12 paragrafusból áll a törvény, nálunk több mint 400-zal sem működik megfelelően.

Hogyan egyeztethető össze az ügyvédi munka a közbeszerzési tanácsadással?

Az ügyvédekről szóló törvény megengedi, hogy az ügyvédek hivatalos közbeszerzési tanácsadók legyenek. Azt gondolom, hogy ez a két szakma szorosan összekapcsolódik, mert a jogi ismeretek a közbeszerzésben is fontosak. A közbeszerzés viszont csapatmunka, közösen kell végezni, mert vannak nagyon komoly jogi kérdések, de vannak pénzügyi kérdések is, és a közbeszerzés tárgyához szükséges szakértelem is elengedhetetlen.

Véleményem szerint a közbeszerzési tanácsadás abszolút összeegyeztethető az ügyvédi munkával, különösen, hogy gyakran kell szerződést is készítenem. 2009. október 1-jétől egy kormányrendelet előírja, hogy meghatározott építési beruházásoknál a szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie. Az ügyvéd csak azt a szerződést ellenjegyezheti, amit maga készített. A szerződés az eljárás megindításakor már a dokumentáció részét képezi, ezért nem okoz gondot, hogy a dokumentáció elkészítésénél elkészítsem a szerződést is, amit a megkötésekor ellenjegyzek.

Ügyvédként a szakterületem főként a társasági jog, EU jog, közbeszerzési jog, polgári jog.

Az ügyfelek leginkább azzal keresnek meg, hogy a közbeszerzési eljárások lefolytatásában vegyek részt, tanácsokat, a beérkezett ajánlatok bírálatához szakmai segítséget adjak, illetve hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatokat lássak el, ami jelenleg a felhívások és a dokumentáció elkészítésére korlátozódik. Megítélésem szerint viszont a közbeszerzési tanácsadóra leginkább a bírálat során van szükség, hiszen ott jönnek elő azok a kérdések, amelyeket nem biztos, hogy a törvény alapján egyértelműen el lehet dönteni. Mindig előkerül egy probléma, amely nincs szabályozva a törvényben és nem mindegy, hogy hogyan döntünk ezekben a kérdésekben.

Én általában végigkísérem az eljárásokat, az ügyfelek számára ez nyújt biztonságot.

Elég sok olyan eljárásom van, ahol közösségi támogatásból valósul meg a beszerzés. Ezekre sokkal jobban oda kell figyelni, mert a Kbt. mellett az Európai Uniós támogatások felhasználására vonatkozó szabályokat is be kell tartani, és folyamatos kapcsolatban kell lenni a közreműködő szervezetekkel is.

Miben szeretné, hogy változzon a jövőben a Kbt.?

Legyen egyszerűbb, könnyebben alkalmazható, legyenek egyértelmű szabályok benne, pontosan tudjam, hogy mit szeretne a jogalkotó, és ne kelljen találgatni vagy a Döntőbizottság értelmezésére várni.

A Hivatalos Körbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének – amelyben elnökségi tag vagyok – az az egyik célja, hogy a törvényalkotás során hangsúlyosabban vegyék figyelembe a gyakorlati szakemberek véleményét is. Szeretnénk, ha a szövetségnek a sokkal szélesebb réteget képező közbeszerzési referensek is a tagjai lennének.

Azon dolgozunk, hogy hogyan lehetne a referenseket összefogni, segítséget nyújtani a gyakorlati munkájukban. Úgy látjuk, óriási igény lenne arra, hogy a kisebb önkormányzatok közbeszerzési szakemberei is tanácsot kérhessenek a Szövetség keretein belül. Vidéken ugyanis a kisebb önkormányzatoknak nincs lehetősége a szakirodalom beszerzésére, sokan nem tudják követni a döntőbizottsági határozatokat, a bírósági gyakorlat változásait, mert a közbeszerzésen kívül más területtel is foglalkoznak.

Mivel veszprémi ügyvéd vagyok, nagyon sok vidéki ügyfelem is van. Nekik sokkal fontosabb a folyamatos segítség, mint pl. a pesti ügyfeleknek, pontosan amiatt, hogy nincs, vagy kevés a közbeszerzésben a gyakorlatuk.

Az OKJ-s közbeszerzési képzéseken részt vevő hallgatóknak minden előadó megadja azt a lehetőséget, hogy később is kérdezzenek tőle, akár e-mailben vagy telefonon, amivel sokan élnek is.

Milyen szakmai céljai vannak a jövőre nézve?

Az ember szeretne mindig továbbfejlődni és pontosabb, precízebb munkát végezni. Ehhez kellene egy jó jogszabály is, amely ezt segítené. Most fejeztem be a jogász-közgazdász képzést a Budapesti Corvinus Egyetemen. Nagyon érdekel a környezetvédelem és a közbeszerzés kapcsolata, ennek is a közösségi háttere, előírásai, gyakorlata, a szakdolgozatom témája is ez volt. Rengeteg közösségi jogszabály született, vannak jó Európai Bizottsági anyagok, kézikönyvek, eszköztárak, amelyek segítenek a környezetvédelmi szempontokat beépíteni a közbeszerzésbe. Sajnos, ezeket Magyarországon még nagyon kevesen ismerik.

A szakdolgozat készítése során szerzett információkat szeretném felhasználni a közbeszerzési tanácsadói munkámban is. Úgy gondolom, erre a jövőben nagy szükség lesz, mert a zöld beszerzések jelentősége megnő.

Ami még érdekel, az a versenyjog. Ez is szorosan kapcsolódik a közbeszerzéshez, különösen közösségi szinten. Nálunk is bekerült a Kbt.-be, hogy ha az ajánlatkérő kartell gyanút vesz észre (ami leginkább árkartell), akkor jeleznie kell a Gazdasági Versenyhivatal felé, amelyik majd eldönti, hogy indít-e eljárást, vagy sem. Ez a jelzés azonban még a közbeszerzési eljárást nem függeszti fel, tehát ajánlatkérőnek tovább kell az eljárást folytatnia. A közbeszerzést és a versenyjogot jobban össze kellene kapcsolni a gyakorlatban is.

Dr. Pál Edith

---