Home office – tudni kell kikapcsolni, hogy lehessen kikapcsolódni Koronavírus


A távmunkának nemcsak előnyei lehetnek: kibillentheti a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Ezt kutatási eredmények is igazolják. A legújabb európai vizsgálathoz válaszainkkal mi is hozzájárulhatunk.

A digitális nomádokról írtunk Életmód-rovatunk legutóbbi cikkében azokról a távmunkát vállalókról, akik többszörösen is nagyobb távolságból végzik munkájukat cégük központjától. Azokról, akik még állandó lakhelyüket is hátrahagyják, hogy otthonuktól távol, más országban, más vidéken, a megszokottól eltérő környezetben dolgozzanak, s hogy szabadidejükben új élményeket szerezzenek. Ők általában egyedülálló fiatalok, akik hátizsákkal a vállukon, laptoppal a hónuk alatt, mobiltelefonjukkal a zsebükben könnyen változtatnak helyet. Ha szerencsések, párjukkal tudnak utazni, akiknek szintén olyan, home office-ban ellátható munkájuk van, hogy számukra sem okoz nehézséget tartózkodási helyszínt váltani.

Több olvasónk azonban megjegyezte: a távmunka nem mindenki számára járhat csak előnyökkel; miért nem foglalkozunk az esetleges hátrányaival, nehézségeivel is? Mi a helyzet azokkal, akik a pandémia miatt kényszerből szorultak egész napra otthonukba, s nem önként kellett életmódjukon változtatni? Akik ugyan megőrizhették állásukat, de családjuk miatt az otthoni munkavégzés–házimunka–gyermeknevelés hármasa nem várt bonyodalmakkal járt? Vagy azokkal, akik egyedül élnek, beszippantotta őket a digitalizáció, és munkamániásokká váltak?

Home office, otthon munka, online munkavégzés

(Fotó: Pexels.com)

Az önállóság paradoxona

A távmunka, annak végzési módjától függően nemcsak elősegítheti, hanem veszélyeztetheti is a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Különösen igaz ez a gyermekes munkavállalókra, de még a gyermek nélkül home office-ban dolgozók sem mentesülhetnek ez alól. Hiszen óhatatlanul is nagyobb intenzitásúvá válik a munka, miközben gyakran elnyúlik a munkaidő. Részben amiatt is, mert gyakorta kényszerűen egybefolyik a családi élettel. Sőt, az otthoni munkavégzés alkalmanként kockázatokat is jelenthet a dolgozók mentális és fizikai állapotára. Ennek bizonysága, amikor stresszről, konfliktushelyzetekről, lelki és fizikai problémákról, alvászavarokról számolnak be a távmunkában dolgozók.

Íme néhány figyelemreméltó megállapítás abból a kutatásból, melyet 2020-ban publikált a dublini székhelyű Eurofound, az Európai Unió ügynöksége (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions – Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért). Ráadásul a home office-ban dolgozók között megjelent egy új jelenség, a betegen is folytatott munka, amit a digitalizáció tett lehetővé. Vagyis, amikor az emberek akkor is dolgoznak otthonról, ha valamilyen betegséggel küszködnek, de még nem annyira, hogy az megakadályozná őket a munkavégzésben – olvasható a Távmunka és IKT-alapú munka: rugalmas munkavégzés a digitális korban című tanulmányban. (Telework and ICT-based mobile work: Flexible working in the digital age, mely teljes egészében itt olvasható.)

Az IKT, vagyis az információs és kommunikációs technológiákon alapuló (angolul ICT) munka több önállóságot nyújt a munkavállalóknak, ami természetesen sok előnyt jelent. Az önállóság azonban a munka intenzívebbé válásához vezethet nagy munkamennyiség, valamint olyan munkakultúra esetén, melyet a verseny, az önérvényesítés vagy a teljesítménykényszer határoz meg – figyelmeztetnek a kutatók, akik az ilyen típusú munkavégzésnek külön nevet is adtak. Ez az önállóság paradoxona.

Az Eurofound 2020 áprilisi, már a pandémia első hullámának idején végzett Élet, munka és COVID-19 (Living, working and COVID-19) című felméréséből kiderül: a távmunkát választók 27 százaléka dolgozott szabadidejében is, hogy teljesíthesse a rá szabott vagy maga által teljesíteni kívánt feladatokat. A családban, 12 év alatti gyermekeket nevelő, távolról dolgozók 22 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget jelent koncentrálnia a munkára, míg az idősebb gyermekekkel rendelkezők 7 százaléka panaszolta ezt.

Home office, otthon munka, online munkavégzés

(Fotó Pexels.com)

A kijelentkezés joga

Az Európai Unióban irányelv született az alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (COM(2017) 797 final), mely rendelkezéseket tartalmaz a munkavégzés helyéről és munkarendjéről is. Az információs és kommunikációs technológiák használatával kialakuló rugalmas munkavégzés nem alap arra, hogy az veszélyeztesse a szociális jogok érvényesülését – jegyzik meg a szakemberek. Az újfajta munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében azonban még csak néhány ország fogadott el olyan jogszabályt, amely a kijelentkezési joggal – right to disconnect – foglalkozik (például Belgium, Franciaország, Olaszország, Spanyolország). Ez biztosíthatja a munkavállalók védelmét az ilyen foglalkoztatás negatív hatásaival szemben. E rendelkezéseket ezek az országok még a koronavírus-járvány előtt hozták meg, ám a távmunkások számának radikális növekedése egyre inkább felveti a kérdést: vajon követik-e más országok a példát, és alkotnak-e szabályt a távolból dolgozó munkavállalók lekapcsolódáshoz való jogáról. Vagyis arról, hogy számítógépüket nem kell szabadidejükben állandóan bekapcsolva hagyniuk, azaz mindig készenlétben állniuk.

Ezt a kérdést feszegeti blogjában Oscar Vargas-Llave, a téma szakértője, aki a már említett Távmunka és IKT-alapú munka… című tanulmány kutatásvezetője is volt. Mint fogalmazza, azokban az országokban, ahol már meghozták a rendelkezést a kikapcsolás jogáról, ott az érvényesíthető anélkül is, hogy külön szerepelne a munkavállaló és a munkáltató közötti vállalati vagy egyéni megállapodásokban. Több olyan országban, ahol ez a szabály még nem született meg, egyre gyakrabban merül fel a társadalmi párbeszéd (azaz elsősorban az érintett munkavállalók és munkáltatóik közötti alkuk) során – jegyzi meg a szakember.

Alapvető változások a munka világában

A munka világa a pandémia elmúltával már soha nem lesz ugyanolyan, mint előtte volt. 2021-ben több ember dolgozik otthonából, mint az ipari forradalom kezdete óta bármikor. Az Eurofound 2020 áprilisi felméréséből kiderül, hogy a koronavírus-járvány emberek millióit késztette (kényszerítette) távmunkára. Az Európában foglalkoztatottak 37 százaléka kezdett el otthonából dolgozni a COVID-19 miatt. Belgiumban, Dániában, Luxemburgban és Hollandiában ez az arány elérte az 50 százalékot, Finnországban a 60 százalékot! 2020 előtt az Eurostat úgy becsülte, hogy az Európai Unió dolgozó népességének mindössze 5 százaléka végezte munkáját rendszeresen otthonról.

A home office előnyeiről és hátrányiról, a koronavírus-járvány miatt megváltozott élet- és munkakörülményekről az Eurofoundnál tovább folynak a kutatások, több projekt idén indul el.

Home office, otthon munka, online munkavégzés

(Fotó Pexels.com)

Újabb kutatások a járvány családon belüli hatásairól

„Az Eurofound a különböző szintű döntések megalapozásához kíván hozzájárulni oly módon, hogy az élet- és munkakörülmények terén folytatott kutatási eredményeit megismerteti az uniós intézményekkel, a tagállamok kormányaival, a társadalmi partnerekkel – a munkaadókkal és a szakszervezetekkel –, továbbá a civil társadalom képviselőivel” – világosít fel Fóti Klára, az Eurofound egyik magyar kutatásvezetője. Hozzáteszi, hogy a munkakörülmények vizsgálatán túl az Eurofound fő kutatási ágai közé tartozik a fenntartható munka témaköre, a munkaügyi kapcsolatok, a munkaerőpiaci változások, valamint az életminőség és a közszolgáltatások elemzése.

„A járvány gazdasági, társadalmi hatásait feltáró felmérésen túl külön kutatás keretében vizsgáljuk, hogy a pandémia következtében hogyan változott meg az idősebb munkavállalók helyzete, miként alakultak át az idős emberek életkörülményei – teszi hozzá a kutatásvezető. – Egy másik kutatás azt vizsgálja, hogy a járvány hatására módosult-e a családon belüli munkamegosztás, s hogy a megváltozott körülmények milyen kihívások elé állítják a családtagokat. Különösen azokat a nőket, akik számára a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése a pandémia előtti időszakban is gondot okozott. Egy további kutatás pedig a közszolgáltatások átalakulásának kérdésére fókuszál, vagyis arra, hogy a szolgáltatások hogyan alkalmazkodtak a járvány miatt megváltozott igényekhez, elősegítették-e az új körülmények a digitális átállást. Jövőbeli kutatásaink során szeretnénk a járvány hosszabb távra szóló következményeivel is foglalkozni.”

Mi is egy kutatás részesei lehetünk

Az Élet, munka és COVID-19 című Eurofound-kutatás tovább folytatódik, s 2021. március végéig bárki alanya lehet, aki az EU polgára, és elmúlt 18 éves. Az ügynökség oldalán magyarul is kitölthető az a kérdőív, amely a járvány miatt kényszerűen megváltozott életmódunkat, életminőségünket, munkavégzésünket érintő kérdésekre vár választ, és alapja egy újabb izgalmas, rólunk, európai polgárokról szóló kutatásnak.


Kapcsolódó cikkek

2021. július 30.

Balatoni zöldregatta

Az elektromos hajók nagy augusztusi seregszemléje ráirányítja a figyelmet az egyre modernebb és nagyobb teljesítményű e-hajókra, melyeket több magyar gyártó is kínál.

2021. július 28.

Audi RS modellek Közúti RobannáS

Végtelen kalandban lehetett részünk, az Audi egy kaptafa alatt mutatta meg a média részére az összes galád teljesítményű RS modelljét, de közelebbről ismerkedhettünk a szintén nem gyenge e-tron GT modellel, amely egy jó kapocs a kétféle motorfajta közt, valamint engedve a napfény csábításának, egy kabrió S modell is a kezünk közé került.

2021. július 23.

Szabadtéri fesztiválok, játékok

Új és már jól ismert fesztiválok, színházi, zenei programok sora vár minket Magyarországon 2021-ben, egész nyáron – végre, újra! Csemegézünk az augusztusi, sőt szeptemberi kínálatból!