Hormonok és gének bűvöletében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egészséges életünk megőrzéséhez, eléréséhez tudatos életvitelre van szükségünk – állítják két nyári könyvújdonság szerzői.

Rubin Eszter – Farkas-Boross Zita: Hormonegyensúly – Étrend és életmód

A klasszikus orvoslásban egymástól elkülönítve kezelik különböző egészségügyi panaszainkat, miközben a hormonrendszerünket működésben tartó szerveink megbonthatatlan egységet alkotnak. Ezért a hormonegyensúlyt akkor érhetjük el, ha rendszerszemlélettel tekintünk testünkre, kigyógyulási folyamatainkra egyes betegségekből. Ennek az egyensúlynak a kialakítására pedig átfogó, az összes szervünkre ható megfelelő életmódra, életvitelre, étrendre van szükség.

Ezt vallják a könyv szerzői, akik olyan rendszerszintű tanácsokkal igyekeznek felvértezni az olvasót, amelyek segíthetnek abban, hogy egészségessé tegyük életünket. Nem külön-külön tekintenek a hormontermelő szervek gyógyítására, sejtjeink hatékonyabb működésére, hanem összefüggéseiben igyekeznek javaslataikkal hozzájárulni, hogy a szervezet hormonegyensúlyát kialakítsuk, illetve képesek legyünk megőrizni. A szerzők hiszik, hogy szellemi és fizikai jóllétünk eléréséhez nem edzésprogramokra, kalóriaszámolgatásra van szükségünk, hanem egyszerű, egymásra épülő életmódbeli változásra, hogy kiegyensúlyozott életet élhessünk – egészségben. Már bevezetőjükben hangsúlyozzák: nem azt mutatják meg, mit ne tegyünk, éppen ellenkezőleg: ahhoz igyekeznek iránymutatást adni, hogy milyen helyes döntések vezethetnek el a korlátozottságmentes élethez.

Felvázolják, milyen természetes tevékenységek kellenek életvezetésünkben ahhoz, hogy azok támogassák szervezetünk jólétét, és megelőzzük a szokásos civilizációs betegségeket. A klasszikus értelemben vett, az orvoslásban diagnosztizált betegségek mellett nagy arányban fordulnak elő diagnosztizálatlan, a hormonegyensúly hiánya miatt kialakult tünetek, amelyekkel sokan abban a tudatban élnek együtt, hogy azt hiszik, az a szervezet működésének szinte normális eleme. Például az alvászavar, a rendszeres hangulatingadozás, az indokolatlan elhízás, az emésztőrendszer gyulladása. A holisztikus szemlélet során az egész emberre kell tekinteni, és az egyes betegségtünetek feldolgozása mellett az életmód, a stresszkezelés, a regeneráció az étkezés rendbetételével kell haladni az egyensúlyállapot megteremtésének irányába – hangsúlyozzák. A hatalmas információáradatban stresszhormonjaink folyamatosan készenléti állapotban vannak. Emellett a természettől szinte teljesen eltávolodott modern kor emberét a mozgásszegény életmód jellemzi. A feldolgozott ételek kiszorítják a természetes, nyers zöldségek, gyümölcsök fogyasztását, ipari nevelésű állatok húsát fogyasztjuk. Azt is kevesen tudják, hogy a bélbaktérium-összetétel zavara milyen fontos szerepet játszik a hormonegyensúlytalanságban.

A könyv nem orvosi kötet. Első felében elsősorban gondolkodás- és életmódbeli tanácsokat kapunk, amelyek megfogadásával hozzájárulhatunk hormonegyensúlyunk megteremtéséhez. A kiadvány második fele olyan ételrecepteket tartalmaz (egy-két személyre), melyek nemcsak az ételek hozzávalóit és az elkészítésük módját írják le, hanem a felhasznált alapanyagok jótékony hatásait is összefoglalják.

A szerzők Rubin Eszter író, gasztronómus, aki cukrászképesítést is szerzett, és Farkas-Boros Zita holisztikus és funkcionális táplálkozási tanácsadó, közgazdász, aki csaknem két évtizede természetgyógyászati módszerekkel is foglalkozik, és hivatásaként választotta az integratív (egyesítő) szemléletű életmódtanácsadást.

Dr. Ben Lynch: Piszkos gének

A génjeid nem határozzák meg a sorsodat! E közvélekedéssel gyökeresen ellentétes felütéssel kezdi könyvét a szerző, aki a Washingtoni Egyetemen sejt- és molekuláris biológiából szerzett diplomát, majd a Bastyr Egyetemen doktorált természetgyógyászatból. A genetikai örökségünket ugyanis úgy lehet manipulálni, hogy a betegség helyett az egészséget választjuk – írja. Éspedig metilációval, egy testünkben végbemenő biokémiai folyamattal, mellyel bizonyos génekben ki tudjuk zárni a betegségekre való genetikai hajlamot. Igen, az ember képes kikapcsolni genetikai „végzetét” – állítja –, ha élete során mérsékelni tudja kitettségét a stresszel, az alváshiánnyal, a környezeti toxinokkal (az ételben, vízben, levegőben, különböző termékekben lévő mérgező anyagokkal) szemben. Vagyis átformálhatjuk a születési rendellenességekre, álmatlanságra, szívbetegségre, elhízásra, depresszióra, demenciára való örökölt hajlamunkat, és egészségesebb életet élhetünk. Ehhez – leegyszerűsítve – az szükséges, hogy feltérképezzük „piszkos” génjeinket, és tisztára mossuk őket. Az epigenetika az a szakág, mely azzal foglalkozik, miként tudjuk befolyásolni génjeink kifejeződését.

Tíz év epigenetikai kutatása után dr. Ben Lynch levonja a következtetést: már csak tízévnyi munka szükségeltetik ahhoz, hogy oly módon befolyásolhassuk egészségünket, ahogy azt ma még elképzelni sem tudjuk… Ám a szerző célja az, hogy ne várjunk újabb évtizedet, és már ma minél több ember egészségéhez tudjon hozzájárulni. Ezért dolgozik együtt hosszú évek óta több száz orvossal, több ezer klienssel. Azért, hogy kutatási eredményei már most olyan, a gyakorlatban használható, elérhető programmá álljanak össze, melyet mindenki képes megérteni és követni.

Az író az epigenetika egyik legismertebb szakértőjének tekinti magát, aki betegeket gyógyít, konferenciákon ad elő, blogot vezet. Könyvét azért írta, hogy a kutatások és a tudomány mai állása szerint összefoglalja, mit lehet ma tudni a piszkosnak nevezett gének megtisztításáról.

Szerencsére a genetikai sorsunk nincs kőbe vésve, génjeink nem törvényeket írnak elő, hanem készek a tárgyalásra. Tudni kell bánni velük – vallja. Életvitelünkkel, életmódunkkal képesek vagyunk felerősíteni vagy gyengíteni tulajdonságaikat, megváltoztatni kifejeződésüket. Pácienseinek gyakorlati példák, általánosan levonható tanulságok segítségével magyarázza el, melyek lehetnek a piszkosnak „született” vagy piszkossá „vált” gének, és konkrétan miket lehet tenni megtisztításukért.

Az emberi testben körülbelül 20 ezer gén található. A szerző kiválasztotta azt a hetet, amely a legjobban befolyásolja testünk működését, leginkább hatással van a többi génre is, és ezek elemzésével, „piszkos” viselkedésükkel és megtisztításuk folyamatával foglalkozik. (A tudományban jártasabbak számára, csak zárójelben, íme a hetek: MTHFR, COMT, DAO, MAOA, GST/GPX, NOS3, PEMT.) Akadhatnak olyan piszkos gének, amelyek tisztának születtek, csak időközben bepiszkolódtak, de olyanok is, amelyek piszkosnak születtek – írja. Az előbbi megtisztítása nagyot javít egészségi állapotunkon, de az utóbbi is jelentős változást okozhat, ha kellő támogatást kap életvitelünk révén.

Dr. Lynch az elmúlt években felállította a Tiszta Gének Protokollját. Ez egy egész életen át tartó program, mely segít a megtisztításban: megfelelő étrend, edzés, alvás kialakításával, a stressz és a környezeti toxinok csillapításával, mérséklésével.

Génkifejeződés, DNS-regeneráció – e kifejezések a könyvben magyarázatra szorulnak. Rossz étrend, rossz alvás – e kifejezések egyértelműek. De hogy személyre szólóan is egyértelműbbek legyenek a leírtak, kitölthetünk teszteket is, melyek eredménye alapján sok érdekeset tudhatunk meg magunkról is… Ismeretükkel pedig különösen megfontolandók a kapott életvezetési, életmódbeli tanácsok.

Könyvében a szerző egyszerre fogalmaz tudományos és közérthető módon, de célja egyértelmű: bármilyen genetikai állománnyal születtünk, bármennyire hordozunk magunkban öröklött genetikai hajlamokat, érdemes belátnunk: a génjeinkben kódolt betegségek elől van menekvés, képesek lehetünk újraírni genetikai sorsunkat!

A két kiadvány a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg 2022 nyarán.

---