Mi is az a Time Out Market?
Bő tíz évvel az első, lisszaboni gasztro-látványosság megjelenését követően, Budapesten is megnyílik az első, kulináris örömöket kínáló Time Out piactér.
Így lassíthatjuk memóriánk hanyatlását
Biztató kutatások igazolják, hogy egészséges életmóddal az idősödő és idős emberek mérsékelhetik memóriazavaraikat.
Az öregedéssel folyamatosan romlik a memória – tapasztalhatják az idősödő emberek, és vehetik észre a fiatalok szüleiken, nagyszüleiken. A növekvő feledékenység azonban természetes folyamat, nem jelenti feltétlenül az időskori elbutulás, a demencia előjelét. Többnyire lehet stabilizálni, kis részben akár vissza is fordítható, ahelyett, hogy kóros állapotba fejlődne.
Az öregedés mellett a memóriát befolyásoló tényezők közé tartoznak többek között a krónikus betegségek és az úgynevezett APOE (apolipoprotein E) gének, melyek csökkenthetik a memóriaképességet, illetve elősegíthetik a demenciát. E géneknek három változata (allél) ismert: a 2-es, a 3-as és a 4-es, melyek közül az utóbbiak a fő felelősök a különböző fokú demenciát, Alzheimer-kórt okozó agyi változásokért. Az időskori elbutulás kialakulásában szerepet játszhat a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint is. (Lásd bővebben az Alzheimer-kór – A felejtés betegsége weboldalt!)
Sokat számít az életvitel, köztük a gondolkodás, az agy megtornáztatása is (Fotók: Pixabay.com)
A memória csökkenését azonban felgyorsíthatják egyes életmódbeli szokások is. Ám talán helyesebb mindezt optimista szemlélettel, ennek ellenkezőjeként megfogalmazni: az egészséges életmód követése mérsékelheti a memóriazavarokat. Ezt állítják azok az orvosok, akik részt vettek egy izgalmas felmérésben. Egy nagy népességen, egy évtizeden át végzett, 2023-ban publikált kutatás szerint kevésbé tompul azoknak az idősödő vagy idős embereknek a memóriája, akiknek egészséges az életvitele.
A tanulmányban a kutatók megállapították:
– az egészséges táplálkozás,
– a kognitív – gondolkodáson, megismerésen, felismerésen alapuló – aktivitás,
– a rendszeres testmozgás,
– a dohányzás mellőzése,
– az alkoholmentes élet,
– a társas kapcsolatok megléte
meghatározó mértékben összefügg a memória hanyatlásával, függetlenül az APOE4-státusztól. Az egészséges táplálkozás bizonyult a legerősebb visszatartó erőnek, melyet a kognitív aktivitás és a testmozgás követett.
„Az egészséges életmód az APOE4 allél jelenléte esetén is lassabb memóriacsökkenéssel jár” – összegeztek a kutatók, ami jelentős felismerésnek számít. Azt is hozzátették, hogy eddig kevés tanulmány foglalkozott az életmód memóriára gyakorolt hatásával; s azok, amelyek igen, nem vették figyelembe az egészséges életmód és a genetikai kockázat közötti kölcsönhatást.
Elengedhetetlen a testmozgás is, jó levegőn
A Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvány által támogatott és szervezett kutatás, melyben kínai szakemberek mellett észak-amerikai professzorok is közreműködtek, 2009-ben kezdődött és 2019-ben zárult le. A 29 ezer, átlagosan 72 éves korú kínai résztvevőt – körülbelül fele-fele arányban nőket és férfiakat – 2012-ben, 2014-ben, 2016-ban és 2019-ben értékelték, és neuropszichológiai vizsgálatnak vetették alá. Az egészséges, hasznos életmódbeli jellemzőket pontozták. Például a testmozgás heti gyakoriságát, teljes idejét vették számításba, a dohányzás, az alkoholfogyasztás mértékét állapították meg, tizenkétfajta élelmiszer – gyümölcsök, zöldségek, hal, hús, tejtermékek, só, olaj, tojás, gabonafélék, hüvelyesek, diófélék, tea – napi bevitelét. Nézték a gondolkodásbeli aktivitást (írás, olvasás, szellemi játékok), valamint a társas kapcsolatok mennyiségét, minőségét (barátok/rokonok meglátogatása, utazás, online csevegés találkozókon, részvétel partikon).
Fontosak a társas kapcsolatok is
A résztvevőket APOE-genotípus szerint is rétegezték APOE4-hordozókra és nem hordozókra. A kedvező és átlagos életmódot folytató embereknél – függetlenül attól, hogy hordoztak-e APOE4-et vagy sem – lassabb volt a memória hanyatlása, a káros életvitelűeknél. A kedvező vagy átlagos életmóddal rendelkezőknél csaknem 90, illetve 30 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki demencia vagy enyhe kognitív károsodás (MCI).
A kutatók következtetése szerint vizsgálatuk fontos információkat nyújthat a közegészségügy számára is az idősebbek emlékezetromlása elleni védelemben, mivel a tanulmány „bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ezek a hatások az APOE4 alléllal rendelkező egyénekre is kiterjednek”. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a kognitív hanyatlás és a demencia kockázatát valószínűleg több tényező határozza meg, és a megelőzéssel kapcsolatos jövőbeli kutatásoknak „a lehetséges kockázati tényezők szélesebb körét kell megvizsgálniuk”.