Információs és kommunikációs technológiák jövője

A tavaly októberében, Kaliforniában rendezett nemzetközi konferencián (When Everything is Programmable: Life in the Computational Age) az egyik előadó, Anthony Towsend szerint a régi időkben a városok a vallási és az állami élet terei köré épültek. Az ipari, fogyasztói társadalmak a tömeges piac, a tömeget elárasztó média és a tömegeket befolyásoló ideológia terei köré szerveződtek, az ipar utáni (post-industrial) társadalom pedig a mozgékony, örökké változó, lüktető társadalmi csoportok együtteséből fog állni. Ekkor az emberek már nem irányítani vagy ellenőrizni akarják egymást, hanem sokkal inkább a személyes jelenlétet előtérbe helyező együttműködésre építenek majd.

Dr. Rátai Balázs
Budapesten született, 1974-ben. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett. 2000–2004. között a Nemzeti Hírközlési Hatóság munkatársaként dolgozott, ahol a magyar elektronikus aláírás szabályozás kialakítása volt a feladata. Rendszeresen oktat egyetemek graduális és posztgraduális képzésein. Jelenleg a Carneades Consulting ügyvezetője.

Reméljük, hogy így lesz, de lehet, hogy azok a víziók „jönnek be”, amelyeket Hollywood sugall az Avatar és a Hasonmás című filmben, és pár év múlva a VSI neuronszékeinkből irányítjuk fiatalos hasonmásainkat a tárgylótermekben.

A jövőkutatással foglalkozó hazai szakemberek közül a Dömölki Bálint által vezetett IT3 Műhely egyik tagját, dr. Rátai Balázst arról kérdezzük, hogy mi várható, mire készüljünk, és egyáltalán mennyiben ismerhető meg a jövő.

Mióta foglalkozik jövőkutatással, és ez mit is jelent pontosan?

Rátai Balázs: 2005 óta foglalkozom jövőkutatással az információs társadalom technológiai távlatai (IT3 Műhely) elnevezésű kutatás keretében. Az IT3 Műhelyt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) hozta létre. Az NHIT a kormány magas szintű tanácsadó testülete, és fő feladata állásfoglalás, véleményezés, illetve tanácsadás az informatika és a hírközlés jelentősebb kérdéseiben. Ennek elősegítésére önálló szakmai tevékenységeket is végez, amelynek részeként a tanács elnökének, dr. Detrekői Ákos akadémikusnak a kezdeményezésére indult el 2005-ben az IT3 technológiaelemző projekt. Az IT3 Műhely célja, hogy áttekintse az információs és kommunikációs technológiák (IKT) jövőbeli fejlődését és várható magyarországi hatásait.

Mennyiben különbözik a jövőkutatás a jóslástól?

Rátai Balázs: A jövőkutatás az elmúlt évtizedekben komoly alkalmazott tudománnyá fejlődött. Jó ideje már nem csak vizionálgatásról és jóslásról van szó. Az elnevezése is megváltozott, a jövőkutatás helyett ma leginkább az előretekintés (angolul: foresight) kifejezést használják. Az előretekintő vizsgálódásnak bevált módszerei jöttek létre, és ennek köszönhetően egyre gyakrabban használják az előretekintést az állami és üzleti stratégiai tervezés részeként.

Az Egyesült Királyságban közel tíz éve működik az előretekintéssel foglalkozó kormányhivatal, az Európai Bizottság előretekintő elemzésekkel alapozza meg a 7 éves költségvetések tervezeteit, üzleti főiskolákon pedig egyre keresettebbek az előretekintést oktató képzések. Az előretekintő kutatás lényege a rendszerezett gondolkodás a jövőről, a jövőben várható változásokról. Az előretekintő elemzések időhorizontja az 5–10 éves időtávnál kezdődik, és lényegi jellemzője, hogy középpontjában a jövőt befolyásoló tényezők feltárása, valamint a tényezők összhatásának elemzése áll.

Milyen kapcsolódásai vannak az IT3 kutatásnak a joghoz?

Rátai Balázs: Az IT3 elsődleges célja az elkövetkező 10–15 év információ-technológiájának feltérképezése és a várható változásoknak a döntéshozók számára is könnyen érthető formában történő bemutatása, kiemelve azt a kérdést, hogy a technológiai változásból következően milyen kérdésekkel és problémákkal találkozunk majd Magyarországon a nem túl távoli jövőben. A kutatásnak részét képezi a tág értelemben vett jogi-szabályozási következmények feltárása is. Külön elemzés készült például arról, hogy milyen új szabályozási kérdések fognak várhatóan megjelenni. Emellett készültek olyan elemzések is, amelyek közvetlenül a joghoz is kapcsolódnak. Ilyen a szellemi közjavakkal, az IKT implantátumokkal és a biztonságossággal foglalkozó mélyfúrásunk.

Mit ért „mélyfúrás” alatt?

Rátai Balázs: A mélyfúrás az IT3 kutatás keretében kialakított előretekintő módszerek egyike. A mélyfúrásokkal egy-egy tématerületet vizsgálunk úgy, hogy feltárjuk az adott terület jelenlegi helyzetét, összefoglaljuk a folyamatban lévő, világviszonylatban meghatározó kutatásokat és fejlesztéseket, majd ezek alapján felvázolunk a kutatásba bevont tématerületi szakértők segítségével egy lehetséges, valószínűnek gondolt, jövőbeli változási utat. A mélyfúrások mellett készítünk még tématerületi jövőképeket és áttekintő elemzéseket, idén pedig elindítottuk a technológiai radarnak nevezett elemzésünket.

Milyen fontosabb trendekkel szembesülünk az elkövetkező 10 évben?

Rátai Balázs: Ahogy említettem, az előretekintés körében valószínűségekről beszélünk, és az IT3 elemzéseinek fókuszában az információs technológiák körében bekövetkező változások hatásainak vizsgálata áll. Ennyiben tehát korlátozott a képünk. Mindazonáltal érdemes három olyan változást kiemelni, amely a jogászok munkáját is jelentősen érinti majd a következő évtizedben.

Az első trend szerint az informatikai rendszerek működése egyre több „intelligens” vonást mutat majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az infokommunikációs eszközeink fejlett írógépből fokozatosan személyi asszisztenssé válnak, a rutin feladatok elvégzését ezért számos területen „intelligens” alkalmazások veszik át.

A második jelentős változás: a rendszerek működésében egyre nagyobb szerep jut a szolgáltatások különböző fajtáinak. Ennek eredményeként például a legtöbb mikro- és kisvállalkozás – amilyen az ügyvédi iroda is – technológia helyett információ-technológiai szolgáltatásokat fog vásárolni.

A harmadik fontos trend, miszerint az infokommunikációs technológiák révén a szakmai együttműködésnek új formái és lehetőségei jönnek létre. Ez rendkívül fontos változás egy olyan szakma számára, amely alapvetően szakmai közösségként működik. Ennek a változásnak előjeleit láthatjuk a jogi témájú fórumok, levelezőlisták és blogok népszerűségében, ahol gyakorta az ügyvédek mellett az ügyfelek is aktívan jelen vannak.

Milyen új szabályozási területek megjelenése valószínűsíthető?

Rátai Balázs: A szabályozási újdonságok köréből három területet emelek ki. Az egyik a virtuális szervezetek megjelenése. Az infokommunikációs technológiáknak köszönhetően egyre nagyobb szerephez jutnak a dinamikus, hálózatos, rugalmas, távollévők közötti együttműködésen alapuló munkaszervezési megoldások a tradicionális, hierarchikus, bürokratikus és közös fizikai teret igénylő vállalatszervezési modellekkel szemben. Ezeket az új munkaszervezési módokat a virtuális szervezet elnevezéssel szokás leírni. A virtuális szervezetekben történő munkavégzés megjelenése és elterjedése a munka- és a társasági jogi szabályozás módosítását vagy kiegészítését teszi szükségessé. Az átalakulási folyamat első jelei között említendő a távmunkával kapcsolatos specifikus szabályok megjelenése a munkajogban. A virtuális szervezetek megjelenése elsősorban a tudásintenzív ágazatokban (például a szoftveriparban) várható.

Egy másik terület az elektronikus képviselők tevékenységének a szabályozása. Egyre több olyan alkalmazás jelenik meg, amely üzemeltetője által programozott módon képes szerződéses tárgyalások lebonyolítására, a tárgyalások során a felmerülő szempontok mérlegelésére és a szerződési feltételek értékelésére, illetve a kialkudott megállapodás jóváhagyására vagy elutasítására. Ezen alkalmazások következő generációja képes lesz előre nem programozottan, autonóm módon reagálni szerződéses tárgyalások során. Az ilyen „intelligens” elektronikus ágensek alkalmazásának megjelenése és elterjedése szükségessé teszi ügyletkötési képességük szabályozását, valamint az ágensek működtetéséért való felelősségi viszonyok rendezését.

Harmadikként az internetes bűnözés és bűnüldözés kérdéseit említem. Az információs és kommunikációs hálózatok büntetőjogi védelme a hálózatok működését veszélyeztető magatartásokkal szemben minden bizonnyal elkerülhetetlen szabályozási feladat lesz. Emellett az információs és kommunikációs hálózatok felhasználásával elkövetett bűncselekmények fizikai tértől való függetlensége elengedhetetlenné teszi a büntetőjogi szabályozásnak e területet érintő nemzetközi egységesítését, valamint a globális információs és kommunikációs hálózatok sajátosságait figyelembe vevő, a nemzetközi bűnüldözési és bűnmegelőzési együttműködés új és hatékonyabb formáit lehetővé tevő szabályozás kialakítását.

Mire érdemes az ügyvédeknek fokozottan odafigyelniük?

Rátai Balázs: Úgy tűnik számomra, hogy már 5 éven belül is jelentős változást hoz majd az elektronikus ügyintézés és ügyvitel általánossá válása, valamint a jelenleginél jóval fejlettebb jogi információ szolgáltatások megjelenése. Az előttünk álló változás mértéke jól érzékelhető, ha visszagondolunk arra, hogy milyen volt a cégbejegyzéssel kapcsolatos munka az elektronikus cégeljárás, a jogszabályok kezelése pedig az elektronikus jogszabály-nyilvántartások megjelenése előtt.

Az elektronikus cégeljárás használatbavételének természetesen voltak és vannak nehézségei. Aki viszont kiszámolja, hogy az elektronikus cégeljárás révén összességében mennyi időt és postaköltséget takarítanak meg az ügyvédek, az rögtön képet kap arról, hogy mekkora hatékonyságnövekedést eredményezett ez az elektronikus ügyintézési lehetőség az ügyvédek munkájában, és akkor a kényelmi előnyökről még nem is beszéltünk. A jelenlegi helyzethez képest a legnagyobb változást mindenképpen az fogja eredményezni, ha az ügyfelek is elkezdenek majd széles körben hiteles elektronikus dokumentumokat használni. Ez a változás mindenképpen 10 éves időhorizonton belül van.

Hasonlóképpen jelentős hatású változás várható a jogi információ szolgáltatások területén is. A releváns joganyag (jogszabályok, döntések, magyarázatok stb.) feltárása összehasonlíthatatlanul egyszerűbb ma, mint 15 évvel ezelőtt volt. Az ún. jelentésalapú technológiák használatának elterjedése következtében, a joganyagok tartalmi feldolgozása nemcsak nagyságrendekkel gyorsabbá, hanem egyszerűbbé is válik majd az elkövetkező 10 évben. Arra számíthatunk, hogy akár egy-egy nagyobb szabályozási területről két-három gombnyomással készíthetünk részletes összefoglalót, illetve rövidebb tájékoztatót az ügyfél részére.

Ezekre a változásokra mindenképpen célszerű az ügyvédeknek tudatosan felkészülniük. Az általános trendek és egy-két várható újdonság ismerete mellett azonban érdemes lenne pontosabb képet is kialakítani a magyar ügyvédi munka és általában véve a jogász szakma elkövetkező 10–15 évének lehetséges jövőbeli átalakulásáról. Az előretekintő elemzések ebben is segítséget nyújthatnak, mert nem csak technológiai témákban alkalmazhatók.

Dr. Kiss Anna