Internet-Blocking

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztus 16-án érdekes rendezvényt támogatott a MATISZ, a Safer Internet Program (2009–2011) keretében, melynek témája az illegális és káros online tartalmak blokkolása volt. A workshop angol nyelven folyt, két külföldi és két hazai előadóval: Frank Ackermann (ECO) és Sascha Wilms (Certified Senders Alliance) Németországból érkeztek, Parti Katalin (OKRI) és Hargitai Ferenc (MATISZ; www.internethotline.hu) pedig Magyarországot képviselték ezen a találkozón.

A téma workshop keretében történő megvitatására azért került sor, mert megoldást akarnak találni az interneten megjelenő illegális tartalmak központi blokkolására. A problémát az jelenti, hogy a blokkolás eszközei nem túl hatékonyak, nagy erőfeszítésbe kerülnek, s mindemellett korlátozzák az alapjogokat. Sokszor pedig nem is indokolt a blokkolás.

Parti Katalint és Hargitai Ferencet most a workshopon elhangzó megoldásokról faggatjuk.

Parti Katalin: Kétféle megoldás mentén gondolkodhatunk. Egyrészről meg kell említenünk a kormányzati szintű blokkolási technikákat, másrészről pedig a hotline-ról érdemes beszélnünk. Az előbbi, bár elérhetetlenné teszi az illegális tartalmakat, ugyanakkor viszont nem törli azokat, szemben a hotline-megoldásokkal, de erről részletesebben Hargitai Ferenc szól majd, de mielőtt kitérünk ezekre a kérdésekre, el szeretném mondani, hogy a blokkolási megoldásokat nemcsak a technológia telepítésének helye, hanem a „finomhangolhatóság” szerint is meg lehet különböztetni. A finomabb lehetőségek – mint például az URL-, a kulcsszavas, valamint a keresőmotoros-kulcsszavas blokkolás – részletesebb keresésre és szűrésre adnak lehetőséget, míg a durvák – amilyen például az IP-, a DNS- vagy a domain-alapú blokkolás – az illegális tartalmakkal együtt sokszor a legálisakat is elérhetetlenné teszik a felhasználók számára.

Akkor most Hargitai Ferencet a „forródrót”-os (hotline) megoldásokról kérdezzük. Ha jól tudom, a legnagyobb nemzetközi hotline-hálózat a mintegy 10 éve létrejött INHOPE, és ennek a hazai MATISZ (Magyar Tartalomipari Szövetség) is a tagja.

Hargitai Ferenc: Az INHOPE 1999-ben jött létre, és ma már 33 ország csatlakozott hozzá. Összesen 38 forródrótról tudunk. Az INHOPE 2009 novemberében arra kötelezte a hotline-okat, hogy alkalmazzák a notice-and-takedown eljárást.

Ez mit jelent?

Hargitai Ferenc: A notice-and-takedown eljárás azt jelenti, hogy figyelmeztetéseket kell küldeni az internetszolgáltatóknak akkor, ha illegális tartalmat találnak. Ez az eljárás általában sikerrel jár, és a nem kívánt tartalmat az USA-beli szolgáltatók egy héten belül, az európai szolgáltatók már 36 órán belül eltávolítják a rendszerükből.

A kormányzati szintű blokkolással ezt nem lehet elérni?

Parti Katalin: De igen, viszont a kormányzati szintű megoldással sokkal lassúbb ez a folyamat, hiszen a külföldi szolgáltatókat nem közvetlenül a hotline-ok hálózatán keresztül, hanem hivatalos úton lehet megkeresni, ezáltal a tartalom is tovább lesz hozzáférhető.

Hargitai Ferenc: További előnye a hotline-eljárásnak, hogy részletesebb „szűrést” tesz lehetővé, így kiküszöböli a legális tartalmak illegálisakkal együttes eltávolítását. A hotline-ok hálózatos rendszere tehát nemcsak gyorsabb, de eredményesebb megoldást is kínál az illegális tartalmak eltávolítására.

Miért, elő szokott fordulni, hogy az illegális tartalmakkal együtt a legálisok is áldozatul esnek?

Parti Katalin: Igen, sajnos így van. A legtöbb központi, azaz kormányzati szintű blokkolás azért nem járható út, mert hatékonysága nem kielégítő, miközben aránytalanul beavatkozik az alapvető állampolgári jogok gyakorlásába, továbbá nem kíméli az internetszolgáltatók jogosultságait sem.

A német törvény például, domain-manipulációval képzeli el a gyermekpornográf tartalmak elleni megfelelő védelmet. Ez jogpolitikai szempontból kifogásolható, hiszen azt az illúziót kelti, mintha leszámoltak volna a jelenséggel, holott a blokkolt tartalmak csak a nagyobb nemzeti szerverekre csatlakozva lettek láthatatlanok, máshonnan továbbra is szabadon elérhetők. A blokkolás kiválóan alkalmas a gyermekpornográfia elleni küzdelem kipipálására. A technikák alkalmazásával ugyanis kizárólag a világhálón fellelhető gyermekpornográf tartalmak tehetők elérhetetlenné, holott az ilyen tartalmak lelőhelye mára már nem elsősorban a világháló, hanem a web 2.0 (zárt láncú levelezőrendszerek, hírcsoportok, P2P cserebörzék). A másik oldalon pedig szinte megkönnyíti a gyermekpornográf felvételek készítőinek és terjesztőinek a dolgát, akik a világháló nyitott kommunikációjából a háttérbe húzódva biztonságban érezhetik magukat.

Ha jól értem, akkor az ún. feketelistás blokkolásról van itt szó, és a problémát az jelenti, hogy ennek alkalmazásakor nincs arra lehetősége a szolgáltatónak, hogy értesítse is a tartalom feltöltőjét arról, hogy tartalma nem kívánatos (illegális).

Hargitai Ferenc: Igen, pontosan így van. Ha a szolgáltatónak nincs arra lehetősége, hogy értesítse a tartalomgazdát, akkor ez megakadályozza azt, hogy az állampolgárok megtudják, mi az illegális és mi a legális tartalom, így esélyük sincs arra, hogy jogkövetően cselekedjenek, továbbá nem teljesül a jogszabályok átláthatóságának követelménye sem, hiszen a tartalomgazda nem is kifogásolhatja tartalma elérhetetlenné tételét.

Korábban szóba kerültek az alapjogok. Arányban áll-e a blokkolás hatékonysága az alkotmányos jogokba való beavatkozás mértékével?

Parti Katalin: Ez nagyon fontos kérdés. A blokkolással ugyanis az információhoz jutás és a véleménynyilvánítás szabadsága sérül, miközben nem biztosítja a megfelelő védelmet a sértetteknek és a felhasználóknak. A technológia sajnos tökéletlen, és drasztikusabban avatkozik be az állampolgárok alapvető szabadságjogaiba. A megelőzni kívánt magatartás sokszor kisebb kárt okozna, mint amit az eltávolítással elérnek, így a cél nincs arányban az eredménnyel. További gondot jelent, hogy a blokkolással a védelmet elintézettnek tekintik, és nem foglalkoznak a felhasználói szintű védekezés stratégiájával.

Dr. Kiss Anna

---