Járványok világa

Hónapok óta erőteljes a Covid-, majd az influenzajárvány Magyarországon, de erről mintha nemigen akarnánk tudomást venni.

Hosszú hetek óta tapasztalhatjuk, hogy sok a beteg közöttünk: munkatársaink, ismerőseink, barátaink, családtagjaink kapnak el valamilyen vírust, és szerencsések lehetünk, ha bennünket még nem ért el valamelyik fertőző kór. A tünetek lehetnek enyhébbek (orrfolyás, köhögés, torokfájás), de van, akit láz gyötör, és ágynak esik. Ám ez mintha mindenkit hidegen hagyna: változatlanul járunk moziba, színházba, baráti társaságba, vagy akár munkahelyünkre is bemegyünk, még ha gyengébben is érezzük magunkat.

Mintha a médiumokban is kevés szó esne arról, hogy Magyarországon bizony gyakoriak az akut légúti megbetegedések, az ezekkel járó kellemetlen tünetek. Nem szólal meg a tisztifőorvos sem. Jó esetben néhány virológus, háziorvos figyelmeztet nyilvánosan arra, hogy sok a beteg, vigyáznunk kellene egymásra, magunkra. Olykor egy-egy kórházi látogatáskor eszmélünk arra, hogy egyes egészségügyi intézményekben kötelező, vagy legalábbis ajánlott a maszk viselése.

Sokatmondó heti jelentések – de ki figyel rájuk?

Az igaz, hogy bárki számára nyilvános a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály légúti figyelőszolgálatának heti jelentése a 2023/24-es járványügyi helyzetről. E jelentésekből derül ki, hogy becslések szerint hányan fordultak orvoshoz a korábbi időszakokban fertőzés tüneteivel; hogy az NNGYK laboratóriumába beküldött minták a betegeknél milyen vírusok kóroki szerepét igazolták; hogy mekkora a járvány mértéke. Területi bontásban is láthatjuk, hol, mennyien keresték fel háziorvosukat influenzaszerű megbetegedés miatt.

Ezeket az adatokat azonban természetesen nem nagyon bújják és értelmezik az átlagemberek, annak is örülni lehet, ha néhány újság/weboldal cikke idéz ezekből az adatokból, s ha ezeket az írásokat az olvasók egy része felüti, átnézi.

Pedig az adatok sokatmondóak az elmúlt hónapokból. Gyakorlatilag a 46. héten, november elején átlépte a megbetegedések száma a járványküszöböt. 2024 januárjában hétről hétre nőtt az országban az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma. Míg azonban 2023. december közepe tájáig a betegektől vett minták laboratóriumi vizsgálata döntően koronavírust mutatott ki az akut légúti megbetegedések fő okaként, addig 2024. január harmadik hetétől a koronavírus visszaszorult, s az influenza vírusai vették át a meghatározó szerepet. Mindezekről érzékletes táblázatokat is találunk a heti jelentésekben.

Figyelmeztetőnek kellene lenni, hogy 2024. január utolsó hetében Magyarországon 36900-an keresték fel háziorvosukat influenzaszerű, és 233400-an akut légúti fertőzés tüneteivel. Ez a két szám egy héttel korábban még „csak” 28600 és 197200 volt. Januárban ez az orvos–betegtalálkozás hétről hétre több mint 20 ezerrel emelkedett. (Egy évvel korábban, január utolsó hetében 211 ezren kerestek fel orvost hasonló panaszokkal.)

S ha meggondoljuk, hogy a megbetegedettek közül jó, ha minden harmadik–negyedik megy el háziorvosához, akkor következtethetünk igazán arra, mekkora is lehet valójában a járvány.

Az NNGYK jelentéseiből az is kiolvasható, hogy 2024 4. hetében, január végén a figyelőszolgálatban résztvevő (sentinel) orvosok által beküldött minták közül az influenzavírusok pozitivitási aránya 30,3 százalékos, a SARS-CoV-2-é (a koronavírusé) 8,8 százalék. 2023. december elején (a 49. héten) a koronavírusé még 31, az influenzáé 3,2 százaléknyi volt, vagyis az arány megfordult.

Mely Covid-variánsok keringenek körülöttünk?

Furcsaság, és kevéssé magyarázható, hogy amíg a jelentésben részletesen szólnak arról, melyik influenzavírus kóroki szerepét igazolták a laboratóriumi vizsgálatok, addig a koronavírust (SARS-CoV-2-t) csak összesítve közlik, a variánsok, változatok nevének említése nélkül. Az influenza esetében a 4. hétről például tudjuk, hogy a beérkezett 238 minta közül 54 betegnél az influenza A(H1pdm09), 14-nél az influenza A(H3), 4 betegnél az influenza B volt a kórokozó.

Azt már csak a világtendenciákból és egyes magyar vírusszakértők nyilatkozataiból ismerhetjük meg, hogy az országban vélhetően mely koronavírus-fajta okoz tüneteket, betegségeket. Jelenleg világszerte a SARS-CoV-2 omikron-variánsának JN.1 alváltozata a domináns. Mind az Egyesült Államokban, mind Európában. Rusvai Miklós virológus szerint Magyarországon is ez az enyhe légzőszervi tüneteket okozó alváltozat a legelterjedtebb. Bő egy évvel ezelőtt még az XBB 1.5-ös volt az uralkodó. Az Egyesült Államokban a Covid-betegségek feléért volt felelős ez a változat. A tengerentúlon a CDC (Centers for Disease Control and Prevention, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok) rendszeres publikációiban jól látható, hogy az Egyesült Államokban éppen mely koronavírus-variánsok milyen arányban okozzák a megbetegedéseket. A 2024 februári adatok szerint a JN.1 aránya 93 százalékos.

Koronavírus: jelenleg az omikron JN.1 alváltozata a legelterjedtebb (Fotó: Pixabay)

A virológus úgy látja, hogy a koronavírus ugyanúgy mindennapjaink részévé vált, mint az influenza, s kevés annak az esélye, hogy újra világjárványt okozzon – legalábbis a mostani variánsokat és hatásukat ismerve. Viszont immár egy éve, több megszólalásában is arra figyelmeztet: előfordulhat, hogy a következő járvány előidézője a madárinfluenza lesz. Míg emberben a H1, H2 és H3 jelű törzsek okoznak rendszeresen influenzajárványt, a H5 az, amely emberben nagyon ritkán fordul elő, ám már okozott halálesetet. A H5-öt nevezzük a köznyelvben madárinfluenzának, amikor minden esetben madár a fertőzési forrás. „Emberről emberre még nem terjed, reméljük, ennek az időpontja minél később következik be, de nem kizárható a jövőben egy ilyen variáns megjelenése sem” – fogalmazott a szakember.

(Rusvai Miklós nekünk adott interjúja az emlékeztető oltások hatásosságáról itt olvasható.)

---