Jó estét Mr. Waldheim!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fontos és tanulságos díjnyertes osztrák dokumentumfilm jutott el a magyar mozikba.

Ritka, hogy filmszínházakban is látható egy politikai dokumentumfilm, de az ELF Pictures új hazai forgalmazó gazdái úgy látták, a 2018-as Berlinale Nemzetközi Filmfesztivál Glashütte Original-nyertes alkotása, valamint az Osztrák Filmdíj győztes műve Magyarországon is felkeltheti azok figyelmét, akiket érdekel a történelem, a politika. És annak mára is hátborzongatóan érvényes tanulsága a múlttal való szembenézésről, a felelősségvállalásról.

„Soha nem volt célom, hogy Waldheimről készítsek filmet” – vallotta be Ruth Beckermann rendező Budapesten, az Osztrák Kulturális Fórum rendezvényén 2019 februárjában, ahol azt követően mesélt Jó estét Mr. Waldheim! című munkájáról, hogy Magyarországon először vetítették le – telt ház előtt. Mint mesélte, fiatal korában aktivista volt, és 1986-ban amatőrfilmesként forgatott a bécsi utcákon azokon a civil megmozdulásokon, amelyeken tiltakoztak, hogy Kurt Waldheimet osztrák köztársasági elnökké válasszák. Már szinte el is feledte ezeket a filmkockákat, amikor a DVD-re átírt felvételek otthonában előkerültek, és fiaival végignézte őket. Szinte sokkolták a látottak őt is, gyermekeit is, s ezt követően kezdett el azon gondolkodni, hogy feldolgozza az osztrák politikai kultúra fordulópontját, mely egyben megváltoztatta az osztrák történelemi múltról alkotott hamis képet is.

Elkezdett archívumokban kutatni, és olyan érdekes, fontos televíziós felvételeket és filmtekercseket talált Ausztriától Franciaországon, Nagy-Britannián és Izraelen át az Egyesült Államokig, amelyek feleslegessé tették a forgatást. Így az elkészült 93 perces dokumentumfilm valamennyi részlete archív mozgóképekből áll, beleértve egykori saját forgatásának mozzanatait is. A rendező saját narrációjában pedig végigkísérhetjük az 1986-os esztendő három hónapjának legfontosabb eseményeit, melyek máig hatóan forgatták fel Ausztria életét, és ébresztették fel lakóinak lelkiismeretét.

(Fotó: ELF Pictures)

Kurt Waldheim addig az évig megbecsült, világhírű osztrák politikusnak számított. Az 1918-ban született jogász 1945-től töltött be jelentős tisztségeket. 1968 és 1970 között hazája külügyminisztereként, 1972-től 1982-ig az ENSZ főtitkáraként tevékenykedett. 1986-ban az Osztrák Néppárt színeiben indult Ausztria köztársasági elnöki tisztéért. Biztos befutónak számított, amikor az osztrák Profil című hetilap nyilvánosságra hozta: Waldheim „kifelejtette” életrajzából az 1942–1945 közötti időszakot, amikor a Wehrmacht felderítőtisztjeként a Balkánon: előbb Thesszalonikiben, majd Jugoszláviában állomásozott. Épp abban az időszakban, amikor deportálták a görög város zsidóságát, majd Jugoszláviában, amikor a partizánok és a lakosság ellen a németek gyilkosságokat követtek el. A második világháborút követően egykori parancsnokát háborús bűnök miatt ki is végezték.

A publikáció alapvetően változtatta meg a politikai helyzetet és a légkört Ausztriában, sőt az ország határain túl is. Elsősorban ezt követi nyomon a dokumentumfilm. Waldheim nyilvános fellépései, interjúi, azokban „emlékezetkihagyásai” és hazugságai próbálják elhomályosítani, leplezni a tényeket – kevés sikerrel. S bár az eredetileg toronymagas esélyes politikust elnökké választották 1986 júniusában, ám csak a második fordulóban sikerült elegendő szavazatot összegyűjtenie. Addigra már megosztottá vált az osztrák társadalom.

S nem csupán Waldheim háborús múltja lepleződött le, hanem rajta keresztül Ausztriáé is. Összeomlott az a magát évtizedeken át tartó nagy illúzió, hogy az ország az Anschlusst követően a nácik első áldozata volt, s polgárai ártatlanok maradtak a második világháborúban. Hogy a férfinemzedék csak kényszerből vált a német hadsereg tagjává, s nem tapad kezükhöz vér, háborús bűntettek sorozata. Többé már nem lehetett nem szembenézni az ország kétes múltjával – hangsúlyozta a rendező. „A Waldheim körüli botrány a múlt tisztázására tett kísérlet volt, egy őszinte gesztus, hogy leszámoljunk azzal a hazugsággal, mely szerint Ausztria csak áldozat volt a náci érában” – fogalmazta egy korábbi interjújában is. – A filmből az is kiderül, hogy az amerikaiakat teljesen más hajtotta: nyomasztotta őket Waldheim karrierje, hogy eljutott az ENSZ-főtitkárság, míg Ausztria mindig is az áldozatszerep hazugságában élt.”

A mű egyik kulcsjelenete, amikor az Egyesült Államok kongresszusa meghallgatja az Amerikában élő Gerhardt Waldheim bankárt, a politikus fiát, miként vélekedik apjáról. Az egyik oldalon egy ártatlan ember, aki kitartóan próbálja védelmezni közel sem ártatlan apját, a másik oldalon a Magyarországról elszármazott Tom Lantos, a vészkorszak egyik magyarországi túlélője, aki nem tud megbocsátani a bűnösöknek. E felvétel korábban még sehol nem volt látható.

(Fotó: ELF Pictures)

Kurt Waldheim 1992-ig volt Ausztria köztársasági elnöke, de a kirobbant botrány, a civil aktivisták – köztük Ruth Beckermann – folyamatos fellépései mind hozzájárultak az elnök fokozatos elszigetelődéséhez. Egy évvel megválasztását követően az elnököt kitiltották az Egyesült Államokból. Az osztrák iskolák tantermeiben a hátára fordították a falakon függő Waldheim-képet, s megkezdődött a tankönyvek újraírása – sorolta a változásokat a rendező. De a legfontosabb talán az volt, hogy az emberek az országra és felmenőikre már nem „áldozati szereplőként” tekintenek.

Emellett az is fontos Ruth Beckermann számára, hogy alkotásával figyelmeztessen, milyen könnyen ugraszthatják egymásnak az embereket a ma politikusai. „Filmemben megkísérlem elemezni, mi is történt akkor, hiszen túl sok elem köszön vissza napjainkban Trump, Kurz, Strache, és a többi populista politikus tevékenysége által.” (Sebastian Kurz Ausztria néppárti kancellárja, éppen 1986-ban született, míg Heinz-Christian Strache Ausztria szabadságpárti alkancellárja.)

A mű eredeti címe – Waldheims Walzer/The Waldheim Waltz – Wladheim hazugságokkal övezett táncára utal, míg a magyar címet Lou Reed amerikai énekes-dalszerző Good Evening Mr. Waldheim című szerzeménye ihlette.

Az alkotás 2019. március 7-től látható a magyar mozikban.

A Jó estét Mr. Waldheim! előzetese itt tekinthető meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az energiatermelés zöldítése mellett a keresletet is indokolt átstrukturálni

Magyarország napelem kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre. Globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges erőfeszítések terén.