(K)alapos megfontolás

Szembenálláson alapuló viták helyett a kreatív gondolkodás új módszerét ajánlja Edward de Bono orvos, kutató, professzor. Az időt, pénzt és energiát megtakarító, az együttműködést és a hatékonyságot előtérbe helyező „hat gondolkodó kalap” elmélete 2007-ban magyarul is megjelent a Manager Könyvkiadó gondozásában. A hat gondolkodó kalap – A párhuzamos gondolkodás szakaszai című könyv a világszerte sikerrel alkalmazott módszerrel ismerteti meg az olvasót.

Edward de Bono
Máltán született 1933-ban, orvos és pszichológus, világszerte elismert professzor, kutató. Évtizedek óta Angliában él. Eddig 75 könyve jelent meg 34 nyelven. Tanít a Harvardon, Oxfordban és Cambridge-ben is. 52 országban tartott előadást óriásvállalatok vezetőinek. A párhuzamos gondolkodás − A hat gondolkodó kalap^® eszközeit, technikáit kifejtő könyvei számos országban általános és középiskolai kötelező olvasmányok. Edward de Bono alkalmazta elsőként a laterális és párhuzamos gondolkodás fogalmait. További információ a www.debono.com oldalon található.

NASA, IBM, Shell, Siemens, DuPont, a japán NTT, a finn ABB, Statoil, Marzotto, Federal Express – csak néhány nagyvállalat, ahol Edward de Bono módszerét alkalmazzák a megbeszéléseken és így a hosszúra nyúló viták helyett néhány perc alatt hatékony döntést hozhatnak. A hat kalap viselete a gondolkodás egy-egy szakaszát határozza meg, kibillentve az összes résztvevőt a megszokott gondolkodási sémákból. Az egó egészséges háttérbe szorításával még több kreatív ötlet és közösen hozott, előremutató megoldás jöhet létre.

A gyakorlat nem bonyolult. A módszert hazánkban is egyre több nagyvállalat használja. – A cégek hierarchikusan épülnek fel a világ minden részén, a főnöknek kell mindent a legjobban tudnia, övé az utolsó szó és a végső döntés is – állítja a Coca-Cola Magyarország Kft. egyik volt ügyvezető igazgatója, majd hozzáteszi: a hat gondolkodó kalapot használva mindenki egyenlő, ráadásul bátran elmondhatja véleményét, akár még a főnöknek is ellentmondva.

Az adott problémát úgy oldjuk meg, hogy sorba vesszük a tényeket, az információkat, a hátrányokat, az előnyöket és az érzelmi viszonyulásainkat. Mindezt a különböző színű kalapok szimbolizálják. Amikor azt mondom, vegyük fel a fehér kalapot, akkor minden kolléga a tényekre és az adatokra összpontosít. A piros kalap felvételekor mindenki az érzelmeit és intuícióit mondja el a konkrét üggyel kapcsolatban, a fekete kalapnál az óvatosság, a nehézségek és a felvetett probléma hátrányai kerülnek előtérbe. Míg a sárga kalapnál a pozitív részeket hangsúlyozzuk, az előnyökre és értékekre fókuszálunk, addig a zöld kalap a kreativitást és a laterális gondolkodást szimbolizálja, a kék pedig az összegzést és az irányítást. A módszer lényege a párhuzamos gondolkodás: minden résztvevő egyszerre, egy irányba tekint, a probléma azonos részletével, azonos szempont szerint foglalkozik. A kalapok a gondolkodási irány kijelölésére szolgálnak.

– Nálunk a megbeszéléseken negyed annyi idő szükséges a megfelelő döntéshez. Az adott projektben résztvevők leülnek az asztalhoz és a vitavezető segítségével maximum egy óra alatt döntés születik. De nem csak felnőtt üzletembereknél alkalmazható, jelenleg a négyéves kisfiamnak tanítom – mondja egy neves hazai üzletember.

– Hat éve, véletlenül ismertem meg De Bono módszerét. A honlapja felkeltette az érdeklődésemet, megvettem a könyvét angolul és elkezdtem használni – meséli egy karrier-tanácsadó cég vezetője. – Felismertem, hogy én általában a „fekete kalapot hordom” és ez az örökös kritikai szemlélet gátolja a kollégáim munkáját, ezért tudatosan figyelni kezdtem arra, hogy „levegyem”. Az éppen állás nélkül lévők vagy a munkahelyváltás előtt állók amúgy is hajlamosak negatívabban, kritikusan szemlélni a világot. Ilyenkor azt mondjuk nekik: vedd fel a piros kalapot és mondd el, mit érzel! Ez főleg a férfiaknál fontos, akik még nehezebben beszélnek érzéseikről, intuícióikról. Aztán a zöld kalappal kiderül, milyen alternatívákat és új lehetőségeket képzelnek el maguknak. És persze a sárga sem maradhat ki a sorból: ekkor saját helyzetük pozitív elemeit kell kiemelniük.

– Attól, hogy elolvassuk a könyvet, nem leszünk profik, pláne nem trénerek – mondja Szabó Erika, a Manager Könyvkiadó vezetője. – Azért eredményes ez a módszer, mert tiszteleten és együttműködésen alapulva olyan döntést eredményez, amelyben meghallom a másik véleményét. A különböző élethelyzet adta problémák érzelmi és tényszerű összetevőit külön vizsgáljuk. Angliában találtam rá Edward de Bono könyvére, autodidakta módon tanultam meg a módszert, majd felkerestem a szerzőt, elvégeztem az akkreditált képzést és tréner lettem.

Nehéz a sok jó ötlet közül a legjobbat kiválasztani, ilyenkor is jól jöhet a hat gondolkodó kalap módszere. Kétféle tanfolyam létezik hazánkban: az egyik megismerteti a strukturált gondolkodást beszélgetések, workshopok és szituációs gyakorlatok segítségével. Erre az egynapos elméleti és gyakorlati képzésre bárki jelentkezhet.

A kétnapos tréningre cégek küldhetik munkatársaikat, ez a moderátorképzés. Aki ezt elvégzi, az hivatásosan is tarthat „hat kalapos” megbeszéléseket. Ezek a teljesítményorientált cégek hatékonyabbak akarnak lenni, ezért fizetik be kollégáikat a tanfolyamra. A tréning során hangsúlyos, hogy egy-egy információ melyik gondolkodási szakaszhoz tartozik. A hat gondolkodó kalap egyenrangúságot teremt a résztvevők között.

– Egyik próbatréningünkön a vitatott kérdés az volt, kitiltsuk-e az autós forgalmat a belvárosból – meséli Szabó Erika. – A hat résztvevőből hárman-hárman érveltek az igen és a nem mellett. A moderátori munka segítségével „felvettük” sorban a hat kalapot, és a színeknek megfelelően mindenki elmondta a véleményét. Tartottunk tréninget egy nemzetközi szállodalánc hazai felső és középvezetőinek és hamarosan két gyógyszeripari cég munkatársainak is rendezünk egyet. Ez a módszer nem a helyes megoldást mondja meg, hanem az akadályokat és a különböző összetevőket mutatja meg a túl domináns egó háttérbeszorításával. Nem bírál, nem cenzúráz.

Krausz Viktória