Kávé – a világ egyik legnépszerűbb élvezeti cikke

Imádja a világ, egyre nő iránta az igény, de a kávécserje termesztése erdőirtással is jár. Az EU új jogszabályokat tervez a környezeti károk megfékezésére.

Ha a kávét mértékkel, maximum napi két–három csészével fogyasztjuk, jól hat egészségünkre. A szakemberek szerint kedvező élettani hatásait a benne lévő koffein és antioxidánsok fejtik ki, emellett tápanyagokat is tartalmaz. Így magnéziumot, káliumot, mangánt. A kávé feldob, felfrissít. Fokozza a szívműködést, az anyagcserét, tágítja az agyi ereket, növelve a koncentrációkészséget.

(Fotók: Pexels.com)

Kétmilliárdnyian isszuk

De azért is szeretjük inni, mert az szinte rítussá vált. A család, a társaság, a munkatársak egyfajta összetartó erejévé. Legyen az otthon, munkahelyeken, kávézókban. Mondják, a kávé az egyik legnépszerűbb élvezeti cikk a világon. Ez igaz is, ha arra gondolunk, hogy a világ kávéfogyasztóinak számát kétmilliárdra becsülik.

A kávépiac 25 millió termelőnek, alkalmazottnak ad munkát, megélhetést. A világ egyik vezető erőforrását jelenti a két fajta termesztése. (Az arabica aránya, a robustáé 40 százalék). Meglepő, de a kávécserjék termesztésének 70 százaléka 5 hektárnál kisebb családi gazdaságokban folyik. A világ kávétermelésének élén Brazília áll 3 millió tonnával, megelőzve az ennek felét elérő Vietnámot, valamint Kolumbiát.

Tények, adatok

A statisztikai adatok szerint a világon a legtöbb kávét nem az espresso és a kávékeverékek kiötlői, az olaszok isszák, hanem az északi országok lakói: a finnek, a dánok és a norvégok. Ők a filteres és a hosszú kávék imádói. Háromszor–négyszer annyit hörpintenek le, mint a magyarok. Magyarországon az egy főre eső kávéfogyasztás az elmúlt tíz évben 2,2–2,8 kilogramm között alakult.

A növekvő kereslet emelkedő árakat is magával hoz. Az arabica kávébab beszerzési ára 19 százalékkal, a robustáé pedig 45 százalékkal drágult 2024 januárjától augusztus végéig. (A világszintű kávétermelés 2023–2024-ben 178 millió zsák volt, szemben a 2022–2023-as 168,2 millió zsákkal – egy zsák tartalma 60 kilogramm.)

Versenyben a kapszulás kávék

A Nielsen piackutató szerint a magyarországi kiskereskedelmi kávépiac értéke (nem számítva az instant kávétermékeket) 2023. szeptember elseje és 2024 augusztus vége között 77 milliárd forint volt, ami 0,9 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi, hasonló időszakban. Annak ellenére, hogy a világpiaci hatások miatt emelkedtek az árak. Érdekesség, hogy értékesítésben az őrölt kávé mennyisége 3,7 százalékkal csökkent, míg a szemes kávé 1,9, a kapszulás kávé kategóriája 5,1 százalékkal nőtt.

Cseh, magyar, horvát a sorrend

Mint mindennek, a kávénak is van világnapja: ez szeptember 29. Ennek alkalmából a MOL meg is osztotta kávéértékesítésével kapcsolatos tapasztalatait. Forgalmuk alapján összehasonlították a magyar és a térség más országainak MOL-töltőállomásait felkeresők kávéfogyasztási szokásait. 2024 januárja és augusztusa között a kutaknál vagy 40 millió csésze kávét értékesítettek a régióban. Percenként több mint 120 csésze kávét fogyasztottak az üzemanyagot tankolók. A legtöbben a csehek vásároltak kávét, megelőzve a magyarokat és a horvátokat.

Ami a fajtákat illeti, Magyarországon az espresso vezet, majd a capuccino és a latte a sorrend. Szlovákiában az espressót a hosszú kávé követi. Szerbiában az espresso mögött az espresso tejjel a legnépszerűbb. Csehországban a latte, az americano és a cappuccino szerepel az élen, a horvátoknál az espresso macchiatto, az espresso és a cappuccino.

Európa és a fenntartható kávétermelés

Az Európai Unió évente mintegy 2,7 millió tonna kávét importál, 10,6 milliárd euró értékben. 2023-ban egy uniós polgár átlagban mintegy 5 kilogramm kávét fogyasztott.

Ma több mint 50 trópusi országban művelnek meg 11 millió hektárnyi területet a kávétermelés érdekében. A kávécserje olyan, nagy hozamot ígérő növény, amelyért a termelőknek érdeke növelni a területét – erdők irtásával. A francia kormányzat összegzése szerint az Európai Unió, mint a világ legnagyobb kávéimportőre, közvetetten a kávéval kapcsolatos erdőirtás 44 százalékáért felelős.

2025-ben várhatóan új uniós jogszabály lép életbe, amely a kávéipar piaci szereplőit is kötelezni fogja annak bizonyítására, hogy ellátási láncuk nem okoz erdőirtást a világban.

---