Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Természeti környezet a címe a négyrészes sorozat első darabjának, mely esztétikus, informatív.
Mi az oka a Balatonra lecsapó szélviharoknak? Hány növény- és állatfaj áll Magyarországon természeti oltalom alatt? Hol vannak a Duna főbb csuszamlásveszélyes magaspartjai? Melyek Magyarország világörökségi területei? Hol nagy az országban az aszálykatasztrófák valószínűsége? Mi befolyásolja a villámárvizek kialakulását? Hol találhatók az ország nemzeti parkjai?
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a Magyar Nemzeti Atlasz Természeti környezet című impozáns kiadványból. 2018 őszén jelent meg a vaskos kötet a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésében, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet koordinálásával. Stratégiai partner az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék volt, s a kötet állami támogatással valósulhatott meg. E színvonalas könyv valójában egy sorozat része, hisz az atlasz további három kötetén még javában dolgoznak, s a következő években jelennek meg Társadalom, A magyar állam és helye a világban, valamint Gazdaság címen és témakörben. (Az elsőként most megjelent atlasz hivatalosan a sorozat második kötetének számít és csaknem ötszáz alkotó öt évi munkájának eredménye.)
Még további három kötet várható
Először 1964 és 1967 között, majd 1983-tól 1989-ig láttak napvilágot a Magyar Nemzeti Atlasz kiadványai, így igencsak megérett az új kiadásra, hisz az elmúlt harminc évben jelentős politikai, gazdasági, társadalmi, életmódbeli, sőt természeti változások történtek, melyek enciklopédikus jellegű összefoglalására már valóban nagy szükség volt. A digitalizáció fejlődésével szinte természetes, hogy a sorozat nemcsak nyomtatott formában jelenik meg, hanem elektronikus változatokban, így DVD-n is, illetve webes elérhetőséggel. Már a megjelenés napjától az atlasz weboldaláról (www.nemzetiatlasz.hu) letölthetők fejezetenként a nyomtatott kiadvány oldalai, melyek aztán gépünkön PDF formátumban, oldalpáronként nézegethetők. A szerkesztők későbbre ígérik az interaktivitást és a frissítést.)
Az Éghajlat-fejezet egyik oldalpárja (Magyarország Nemzeti Atlasza: Természeti környezet. Budapest, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet 2018, 62–63. oldal. Főszerkesztő: Kocsis Károly)
„A nemzeti atlasz egy – általában szöveges magyarázatokkal is kiegészített – térképsorozat, mely logikusan, arányosan felépített, meghatározott méretarányokban ábrázolt, kartográfiailag viszonylag egységes kivitelű térképeken az adott állam természeti, gazdasági és társadalmi adottságait mutatja be az ország lakóinak, illetve a külföldi érdeklődőknek, lehetőleg teljes részletességgel” – olvasható a weboldalon az atlasz fogalmának tömör magyarázata, s ennek kiválóan megfelel ez az esztétikus, informatív kiadvány. Hiszen a Kocsis Károly akadémikus főszerkesztésében megszületett kötet nem térképek sorozata, hanem tudományos igényű, közérthetően megfogalmazott, összefoglaló jellegű szöveges munka, gazdag térképanyaggal. Ráadásul, ahogy előszavában a főszerkesztő megjegyzi, nem csupán Magyarországra, hanem az egész Kárpát–Pannon-térségre, vagyis 12 ország félmillió négyzetkilométernyi területének 34 ezer településére kívánja a természet, a társadalom és a gazdaság térszerkezetét bemutatni – már ahol a szükséges adatok rendelkezésre állnak.
Részlet a Természetvédelem-fejezetből (Magyarország Nemzeti Atlasza: Természeti környezet. Budapest, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet 2018, 153. oldal. Főszerkesztő: Kocsis Károly)
A kötetben tizenhárom fejezet taglalja részletesen a földrajzi értelemben vett Pannon-medence (az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák közötti tényleges medence) földtanát, geofizikáját, domborzatát, éghajlatát, tájait, vizeit, talaját, növény- és állatvilágát. Külön erőssége és egyben a kötet dicsérete, hogy önálló fejezet szól, a környezetvédelemről, a természetvédelemről, valamint a természeti veszélyekről.
Egyszerre gyarapíthatjuk tudásunkat és kapunk figyelmeztetést: milyen veszélyekre kell figyelnünk, miként kell élnünk, milyen életmódot kell folytatnunk ahhoz, hogy a veszélyforrások legalább egy része ne alakulhasson ki. Az emberi létezés alapfeltétele az együttélés a természeti környezettel. Ha azonban a természeti változások mértéke átlép egy bizonyos határt, az már veszélyt jelenthet az életre. Aszályok, árvizek, eróziós folyamatok jelenthet fenyegetést. A veszélytípusok közül alapos képet kaphatunk például a földcsuszamlásokról, az allergén pollenekről, a szélsőséges időjárás okozta veszélyforrásokról.
Érzékletes térkép a természeti veszélyekről (Magyarország Nemzeti Atlasza: Természeti környezet. Budapest, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet 2018, 167. oldal. Főszerkesztő: Kocsis Károly)
A klímaváltozás, a globális felmelegedés folyamata már megkezdődött. Az időjárás megváltozásával már saját bőrünkön is érezzük mindezt a Pannon-medencében, és természetesen a szakemberek mérési eredményei, összefoglaló munkái is jelzik számunkra a tényeket. E műben is olvashatjuk: Magyarországon a 21. században mind éves, mind évszakos szinten tovább folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése. Évi átlagban 2021–2050-re jellemzően 1–2 Celsius-fokos, 2071–2100-ra 3–4 Celsius-fokos növekedés várható. A keleti, délkeleti országrészben lehet nagyobb emelkedésre lehet számítani. Az évszázad végére az augusztus hónapokban a melegedés átlagos mértéke elérheti a 6 Celsius-fokot is.
Tartalmas, szép kiadványt vehetünk kezünkbe vagy tölthetünk le számítógépünkre.
