Kulturális migránsok – avagy a verhetetlen tizenegy

Sam Havadtoy rendhagyó budapesti kiállításán a művekhez a látogató is hozzáérhet, és befolyásolhatja, mekkora felületet akar látni belőlük.

Különleges sorozatot hozott létre az elmúlt esztendőben a 71. évét augusztusban betöltő művész, egyben világpolgár. Tizenegy, mára már klasszikussá vált modern festő egy-egy képét alkotta újjá, a rá jellemző karakteres, csipkés technikájával. Ám egy műből mindjárt kettőt készített, a második elé pedig egy sajátos fedelet illesztett. E mozgó fedelet a festmény előtt össze lehet zárni, s ekkor egy teljesen új, Havadtoy-féle csipkés alkotással lehet megismerkedni. De úgy is el lehet húzni, hogy a festménynek csak egy tetszőleges része legyen látható. A látogató, ha a teremőrtől elkéri azt a speciális szerszámot, amellyel a fedelet mozgatni lehet, akkor maga is eljátszhat a képpel. A „fedeles” mű mellett azért különállóan is látható marad az újrafestett eredeti is.

Íme az a tizenegy modern festő, akinek egy-egy híres munkája megihlette Havadtoyt: Max Beckmann, Marc Chagall, Max Ernst, Alexej von Jawlensky, Tamara de Lempicka, Moholy-Nagy László, Piet Mondrian, Pablo Picasso, Mark Rothko, Victor Vasarely és Andy Warhol. Közülük néhányat személyesen is jól ismert, sőt barátságot is ápolt velük.

A tárlat tizenegy héten át, 2023. augusztus 27-éig tart nyitva (Fotók: Falus Tamás)

Tisztelet a világválogatott előtt

Hommàge – Kulturális migránsok a címe a Magyar Nemzeti Múzeumban megtekinthető kiállításnak, mely 2023. június 22-étől, stílusosan, tizenegy héten át tart nyitva. A megnyitót megelőző napon Sam Havadtoy személyesen vezette körbe a tárlaton az érdeklődő újságírókat, Gulyás Gábor kurátor társaságában, aki egy hasonlattal élt: számára ez egy művészeti futball-világválogatott, verhetetlen csapat, melynek tagjai választott hazájukban kulturális migránsként alkottak maradandót, s akik a világon sokak által csodált képzőművészetet hoztak létre. A Havadtoy-csapatkapitány által megidézett alkotók egy-egy művére pedig, folytatva a hasonlatot, a csapatkapitány mezt húzott.

A kiállítás érdekessége, hogy a tizenegy világhírű alkotótól is látható lesz egy-egy eredeti mű, hetente váltva. Az első héten Moholy-Nagy László egy 1922-ben született alkotása lett a tárlat része.

„Ez az első alkalom karrierem során, hogy nem elfedni akarom a történeteket a csipke alá, hanem felfedni e művészek élettörténetét” – magyarázta az újságíróknak Sam Havadtoy. Mint említette, a látogató felismeri Chagall vagy Picasso egy-egy művét vagy annak részletét, de többnyire nincsen tisztában azzal, hogy milyen életutat jártak be, amíg nagy alkotókká váltak. Az ő művészetük különböző kultúrák ötvözete, amelyekkel kapcsolatba kerültek. „Ha nem akarok nyitott lenni erre az útra, akkor el tudom zárni, ezzel jelképesen tudok reagálni. Én fel akarom fedni…” – mondta.

Angol? Amerikai? Olasz? Magyar!

Havadtoy önmagát is kulturális migránsnak tartja. Vagyis olyan embernek, aki teljes egészében kiszakadt abból a világból, ahol született, ahol felnőtt, és egy új kultúrában asszimilálódott. Magyar szülők gyermeke, aki mindössze néhány tömör mondatban el is mesélte az életét, Chagall képe előtt állva:

„Én Angliában születtem, négyéves koromban érkeztem ide (Magyarországra) migránsként. 19 éves koromban megszöktem a kommunizmusból. 1972-ben megérkeztem illegálisan az Egyesült Államokba. Három év után kaptam meg a zöld kártyát, és azóta is, egész életemet utazással töltöm, különböző kultúrák felfedezésével. S remélhetően az ő közvetítőjükké fogok válni. Jelen pillanatban Olaszországban élek.”

Valójában brit–magyar kettős állampolgár, bár sokan amerikaiként tarják számon, miközben magát magyarnak vallja. Az igaz, hogy 1972-től 2000-ig – kisebb megszakításokkal – New Yorkban élt. Hamar bekapcsolódott az ottani kulturális életbe, festőművészként a pop art irányzathoz csatlakozott. Barátságokra tett szert, Yoko Onóval húsz éven át élt élettársi kapcsolatban.

Magyarországon is számos kiállításon lehetett megismerni műveit, sőt néhány évvel ezelőtt egy magyar alapkezelő képviselőitől kapott megbízást, hogy dekorálja műveivel irodaegyüttesük belső tereit. (Erről itt írtunk.)

Zebrák; Victor Vasarely születésnapját egyszer együtt ünnepelték

Barátság Vasarelyvel, Warhollal, Lennonnal

Az újságíróknak rendezett rendhagyó tárlatvezetésen munkái előtt állva a művész arról is beszélt, milyen emlékek ihlették egy-egy kép újraalkotásakor. Victor Vasarely Zebrák című híres művének képmásolatánál idézte fel emlékeit a mesterről. Vasarely, aki annak idején Pécsett még Csiszár Győzőként látta meg a napvilágot, Vásárhelyi Győző néven lett festő, majd Franciaországba települése után Victor Vasarely néven futott be. Megalkotta az op-art irányzatot, és e legismertebb képe is jellemzi optikai művészetét. Amikor Sam Havadtoy New Yorkban találkozott vele egy társaságban, Vasarely születésnapját ünnepelték. Az ünnepi tortára a festő e neves zebraalakját pingálta fel.

John Lennont ábrázolja a kiállítás számára legkedvesebb képe – vallotta be Havadtoy. Az eredetit Andy Warhol készítette 1985-ben egy fekete-fehér és egy rózsaszín változatban, a posztumusz, Menlove Ave című Lennon-válogatáslemez borítójára.

Az alkotó, sorozata számára legkedvesebb képe előtt

Havadtoy emlékezett egy történetre, melyet annak idején még John Lennon mesélt el neki: nagyon haragszik Warholra, mondta az ex-Beatle, amiért Mick Jaggerről, mint szexszimbólumról készített egy sorozatot. Lennon ugyanis úgy érezte, neki kellett volna szerepelnie a képeken… „Gondolkodtam azon, hogyan hagyhatott ilyen mély nyomokat egy nagy emberben egy ilyen apróság” – ez jutott eszébe, majd felvetette Yoko Onónak: kérjék meg Andy Warholt, hogy ő csinálja meg a tervezett emlékalbum borítóját, mert ezzel „jóvá lehetne tenni” a múltbéli „sérelmet”. Kiválasztották Iain MacMillan 1971-es, Lennont ábrázoló fényképét, elvitték Warholhoz, mintaként. Ő a felkérést elvállalta – a többi már történelem.

*

A 2023. augusztus 27-éig nyitva tartó izgalmas kiállítás a magyar főváros után Milánóba költözik, majd Velencében és Pozsonyban lesz látható.

---