Az immunrendszer nem felejt – mondja interjúnkban Rusvai Miklós virológus, aki szerint hamarosan Európába is megérkezhetnek az influenza és a koronavírus ellen egyaránt hatásos, társított vakcinák.
2023. június első felében Magyarországon hetente hivatalosan már csak alig száz, koronavírussal fertőzött embert regisztráltak, száz alatt van a Covid–19-fertőzéssel kórházban ápoltak száma is, és szerencsére az elhunytak száma is csak néhány volt. Nincs tehát járvány, nem úgy, mint Kínában, ahol májusban újraéledt; ott a pozitív tesztek aránya megközelítette a tavalyi év végi hullám csúcsértékét. Várható-e, hogy ősszel, télen Magyarországon is újra megnő a fertőzések száma?
Igen, szinte biztosra vehető. A fertőzöttek száma magas, de a betegek száma alacsony lesz, és már soha nem lesz olyan súlyos a betegség, mint korábban. Nem jár majd magas halálozással, és nem kerülnek annyian lélegeztetőgépre sem, mint 2020-ban vagy 2021-ben. 2021 tavaszán a magyar egészségügy közel állt az összeroppanáshoz: akkor, a harmadik magyarországi járványhullámban a brit vagy alfa variáns okozta a legmagasabb napi eset- és halálozási számot. Utána, az év őszén a delta- vagy indiai mutáció már sokkal kisebb problémát okozott. Amikor aztán „átvette az uralmat” az omikron variáns, igazán súlyos esetekkel már nem kellett számolni abban az esetben, ha a betegség mögött kizárólag a koronavírus állt. A súlyosan immunhiányos vagy valamilyen más, súlyos betegséggel küzdő emberek továbbra is kerültek lélegeztetőgépre, illetve sajnos meg is haltak úgy, hogy egyben koronavírus-fertőzöttek is voltak. De 2022 januárja óta ez az enyhébb variáns már nem okoz igazán nagy gondot.
Ez jó hírnek számít. Ehhez minden bizonnyal az oltások is hozzájárultak. A kormányzat Koronavírus Sajtóközpontjának júniusi jelentései szerint a koronavírus ellen beoltottak száma több mint 6,4 millió, akik közül 6,2 millióan a második, 3,9 milliónyian harmadik, csaknem 426 ezren pedig már a negyedik oltást is megkapták. Ez már kellő átoltottságot jelent az országban?
Attól függ, mit értünk a kellő átoltottság fogalma alatt. Előre borítékolható, hogy továbbra is sok lesz a fertőzés, azt semmiképp sem fogja megakadályozni. Viszont a csaknem 70 százalékos vakcinázottsági arány – illetve az a tény, hogy akár vakcinázottság mellett, akár anélkül, hogy egyesek oltatták volna magukat, már átestek a fertőzésen, és így úgynevezett átvészeléses immunitást szereztek –, többé kevésbé garancia arra, hogy igazán súlyos járványt, nagyszámú beteget a SARS-CoV-2 koronavírus többé nem fog maga után hagyni. Ha lesznek is járványhullámok, mint az influenzánál – ami borítékolható, hogy rendszeresen visszatér, s ugyanez várható a koronavírus esetében is –, már nem fog nagy egészségügyi terhelést okozni . Mindehhez hozzá kell tenni: a koronavírus már az influenza veszélyességi küszöbértéke alatt van. Tehát ebből a szempontból nézve viszonylag hamar megszelídült.
Rusvai Miklós: Aki korábban már oltatta magát vagy átesett a fertőzésen, az 5–7 napos betegséget vállal be, ám nagyon súlyos kockázatot már nem
Ha összehasonlítjuk egymással a hetente publikált számokat, azt látjuk, hogy gyakorlatilag megállt az oltakozás: alig több mint tízzel–tízzel nő a különböző oltásokat felvevők száma, pedig a kormányzat azt kommunikálja, hogy mindenkinek ajánlott a megerősítő oltás felvétele, aki 4 hónapnál régebben kapta meg az előzőt. Márpedig ahogy múlik az idő, az emberek többsége már jóval több, mint 4 hónapja kapott utoljára oltást koronavírus ellen. Meddig képes „emlékezni” egy oltás, egy szervezet?
Az oltakozási hullám valóban jelentősen alábbhagyott. És itt újra párhuzamot vonnék az influenzával: az évente ingyenesen rendelkezésre álló és felajánlott influenzaoltásoknak csak körülbelül tíz százalékát használják fel az erre jogosultak, a többi megy a kukába. A lakosság mára „beárazta” magának az influenzavírus mellett a koronavírus-fertőzést is, az emberek többsége inkább vállalja a néhány napos betegséget, adott esetben a néha rendkívül kellemetlen tüneteket, mintsem elmenjen, és (újra)oltassa magát. Ennek az okát nem ismerjük. Tartok attól, hogy az oltásokba vetett bizalom csökkent, ugyanúgy, mint ahogy általánosságban csökkent a közbizalom is. Ami a konkrét kérdést illeti: alapjában az immunrendszer nem felejt, az immunrendszer emlékezik. Az aktuálisan a vérünkben lévő antitestszint 4–5 hónap után a védőérték alá csökken. Ha a fertőzés már ilyen állapotban ér bennünket, akkor körülbelül 5 nap szükséges ahhoz, hogy az antitestek szintje újra elérje a védőértéket. Tehát, aki korábban már oltatta magát vagy átesett a fertőzésen, az 5–7 napos betegséget vállal be, ám nagyon súlyos kockázatot már nem vállal, hiszen az immunrendszere emlékezik a korábbi oltásra vagy fertőzésre. 5 nap kell ahhoz, hogy az antitestek megfelelő mennyiségben szintetizálódjanak. Ez korábban kapott oltás vagy korábbi megfertőződés nélkül 14–21 nap. Vagyis lényegesen kevesebb az immunrendszer reakcióideje, ha a szervezet már találkozott a koronavírussal oltás vagy fertőzés formájában, mint ha először találkozik vele.
Ha már többször is említette az influenzát: arról olvasni a nemzetközi szaksajtóban, hogy már dolgoznak az influenza és a Covid–19 elleni közös védőoltáson, vagyis idővel elegendő lesz majd egyetlen oltást kapnunk a téli járványszezon előtt. Ön szerint várhatóan mikortól?
Az Egyesült Államokban a Moderna már elkészítette a kettős védelmet nyújtó mRNS-vakcináját, de az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal, az FDA még nem adta meg rá a forgalmazási engedélyt. Az előző járványszezon végén, 2023 elején a klinikai kipróbálás fázisában már több ezer ember megkapta ezt a csak emlékeztető oltásként alkalmazható társított vakcinát, és jók a tapasztalatok. Hogy Európában, az Európai Unióban mikor engedélyezik ennek az oltásnak forgalmazását, még a jövő kérdése. Azt viszont tudni lehet, hogy a Pfizer és más gyógyszeripari cégek is dolgoznak e társított vakcinán, elképzelhető, hogy a következő járványszezonban már több közül lehet választani, akár Magyarországon is.
