Miért jó a munkamánia?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mielőtt erre a kérdésre választ adunk a legfontosabb tisztázandó, hogy mit is nevezünk pontosan munkamániának és kit nevezünk ebben szenvedőnek. Szenved-e egyáltalán a munkamániás? Munkamániás-e, aki keményen dolgozik? Aki túlórázik néha vagy éppen gyakrabban, esetleg aki minden gondolatát a munkával tölti. Szeretünk kategóriákat alkotni és a kategóriákra vonatkozó következtetéseket levonni. Ez nem baj. Sőt szükséges, ráadásul így működünk. Ezért egy fontos dolgunk van, pontosan definiálni a kategóriát. Esetünkben a munkamánia kategóriáját. Ezután következhet csak a feltett kérdésre adandó válaszunk is.

Érdemes tehát azzal kezdenünk, hogy mi a pontos és hivatalos definíció. A munkamánia egy olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik. Ha már van definíciónk, akkor van kiindulási pontunk, de most jön a neheze, azaz a felismerés, beazonosítás. Ezen a ponton lehet ugyanis nagyon könnyen tévedni, hogy mit is hívunk munkamániának. Hol van a határ a kemény munka és a munkamánia között? A kettő jóllehet élesen elkülönül egymástól, nemcsak megfogalmazásban, hanem felismerhetőségben, megértésben és esetleges kezelhetőségben, mégis sokan összetévesztik. A hangsúly talán éppen ezért a tájékozottságon és a tudatosságon van.

Van néhány nagyon jól definiálható különbség a kétfajta működési mód között:

1. A keményen dolgozó emberek alapvetően úgy vélik, hogy a munka alapvetően egy szükséges és néha élvezhető kötelezettség, míg a munkamániások számára a munka, egy lehetőség a nem kívánt érzések és emberi kapcsolatok elzárására.
2. Akik keményen dolgoznak, keretek között teszik, ellenőrzésük alatt tartják a munkafolyamatokat és mindig elérhetőek mind a család, mind a barátok számára. A munkamániások éppen abban hisznek, hogy a munka mindennél fontosabb, családnál, barátoknál és ezt a megközelíthetetlenséggel is próbálják alátámasztani.
3. A munkamániások egy-egy megbeszélésen megjelenő lehetetlen igényektől megtáltosodnak, míg a keményen dolgozók éppen ellenkezőleg, ezeket elhárítják.
4. A keményen dolgozók képesek szüneteket tartani és örülni az életnek, míg a munkamániások szerint a munka független attól, hogy éppen mit csinálnak vagy kivel vannak. Ők akkor is dolgoznak.

A lista közel sem teljes, nem is lehet az, inkább csak figyelemterelés, gondolat elindítás, annak megértésében, hogy hol vannak a lényeges különbségek a két definíció között. A még mélyebb megértést segíti az a kutatás (E.J. Douglas, R.L. Morris) amely szintén ezzel a témával foglalkozik olyan vonatkozásban, hogy mi az emberi motiváció, amely meghúzódikmindkét jelenség mögött. A kutatás alapján minden normálistól eltérő munkavégzés mögött 4 alapmotiváció figyelhető meg:

1. Anyagi javak halmozása. Sokan azért kezdenek el egyre keményebben dolgozni, mert halmozni akarják az anyagi javakat.
2. Kevés élvezet. Vannak, akik azért kerülnek a kemény dolgozók sorába, mert azon kívül (főleg a szabadidős tevékenységekben) kevés élvezetet találnak. Ők lesznek azok, akik sokat és keményen dolgoznak, kis apró pihenőkkel. Nincs eszköztáruk és elképzelésük semmi másra.
3. Extrákért történő hajtás. Ezen típus számára óriási kihívást és elköteleződést jelent az anyagi javakon túli ösztönzés, amely megnyilvánulhat bármilyen bónusz rendszerben, autóban, egyéb juttatásban, de akár egészségügyi juttatásban is.
4. A negyedik kategóriába sorolják azt a típust aki csak önmagában a munkáért dolgozik és őket hívják alapvetően munkamániásoknak.

Továbbá megfogalmazódik egy ötödik kategória is, akiknek ilyen értelemben nincs definiált összefoglaló nevük, de tény, hogy rengeteget dolgoznak. Viszont e mellett nem hanyagolják el a családjukat, a magánéletüket, a barátaikat, a hobbijukat, pusztán imádják amit csinálnak, nem tudnak szünetet tartani és tudják, hogy szükség van rájuk. Többnyire ebbe a kategóriába a pszichológusok sorolhatóak.

A munkamánia egy XXI. századi jelenség és gyakorlatilag bárki szembetalálkozhat vele, a legfőbb kérdés azonban továbbra is, hogy amikor ez megtörténik, akkor hogyan reagálunk és mi saját magunk mit kezdünk a jelenséggel, akár érintettként, akár családtagként. Néhány vezetővel beszélgetve nagyon változatos, őszinte és kevésbé őszinte válaszokkal találkoztam. Ezek közül álljon itt egy olyan, amely az eredeti kérdésre – azaz, hogy mire jó a munkamánia – ad egy egzakt választ, saját élmények alapján. A válaszadó nő, édesanya, feleség és egy nemzetközi vállalat regionális vezetője.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat
Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet. Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos További részletek, megjelenés >>

Biztos, hogy jó? Igen, van olyan eset, hogy jó.  Akkor, ha valami átmeneti problémát, célt, várakozási időt, akár fájdalmat próbálunk vele kezelni. Nehéz egzaktan meghatározni, mi tart átmeneti ideig, lehet pár nap, pár hét, pár hónap. A lényeg az, hogy előtte és utána volt és lesz, nem munkamániás időszaka is az embernek. A munkamánia nagyon sok időt és energiát követel, így ez idő alatt ezeket a forrásokat az élet más területeitől veszi el. Ha ez az állapot túl sokáig áll fenn, akkor az már gondokhoz, sérüléshez vezethet pl: magánélet hiánya, társas kapcsolatok megromlása vagy betegség kialakulása. Ha átmenetileg válik valaki munkamániássá, azzal nagyon hatékonyan tud egy-egy esetet kezelni, majd ha az megoldódott, visszatérni a normális életritmusba. Új munkakör/vállalkozás, egy jó cél indokolttá teheti a kezdetekben a 130-150 %-on való pörgést. Alakulhat úgy családi élet, mikor az egyik fél pár napot esetileg/rendszeresen távolt tölt, ezekre a napokra sűrítve az egész heti teendőit, így lavírozva a munkamániás és normál napok között. Önbizalomhiány esetén is jól jöhet egy kis munkamánia, ami így leköti a figyelmet, illetve segít elérni valami pozitív változást. Hosszabb várakozás ideje alatt is segíthet egy kis munkamánia kitölteni az űrt vagy lekötni a jövő miatti aggódás romboló energiáit (költözés/építkezés, műtét, gyerekvárás, új munka).  Amennyiben a munkamániának van egy jól megfogható oka, célja és átmeneti jellege akkor nagyon hasznos, építő jellegű is tud lenni.

Ebből az írásból is jól látszik, hogy mennyire fontos a pontos definíció. Ugyanis ez az írás is a munkamániát említi, de lényegében arról beszél, hogy hogyan lehet keményen dolgozni egy cél vagy valamilyen ügy érdekében. Nem munkamániáról van szó. A kulcs itt is a tudatosításban és a felismerésben rejlik. Ezután következhet csak minden más. nagyon fontos, hogy míg a kemény munka nem vezet betegséghez, a munkaalkoholizmus komoly veszélyforrás mindenki számára.

Marilyn Machlowitz a téma egyik szakértője azt javasolja, hogy aki az alábbi tünetek valamelyikét felfedezni véli önmagán, álljon meg egy pillanatra és lassítson. Sokszor ez is elegendő. Ha mégsem akkor sem dugja homokba a fejét, mert a megoldást sokszor egyedül megtalálni szinte lehetetlen.

1. A munkamániások energikusak, versenyképesek és belső erő által vezéreltek.
2. A munkamániásoknak vannak kétségei önmagával szemben.
3. A munkamániás inkább dolgozik, mint pihen.
4. A munkamániás képes bármikor, bárhol dolgozni.
5. A munkamániás összemossa az üzleti életet és a szabadidőt. Ennek következtében erősen nő a stressz szintje, amely megjelenhet különböző betegségek formájában, de álmatlanságban és szorongásban is.

A kutatók megkülönböztetnek továbbá lelkes és nem lelkes munkamániásokat. A kettő között az a különbség, hogy míg az első kategóriába tartozók tisztában vannak a helyzetükkel, pontosan tudják miért csinálják és valamelyest képesek is kezelni, a második kategóriába tartozók csak a munkáért önmagáért dolgoznak és a veszélyes helyzetüket sem képesek felismerni. A környezetüknek – mind a szűk, mind a tágabb – nagy felelőssége lehet az ő segítésükben, támogatásukban.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! Részletes program és jelentkezés >>

És végül visszatérve az eredeti kérdésre, hogy mire is jó a munkamánia, mostanra meg is válaszolhatjuk a kérdést. Arra, hogy amennyiben felismertünk szembenézzük önmagunkkal, miért is csináljuk, majd legyen esélyünk elindulni egy önismereti úton, amely segít visszatalálni önmagunkhoz, egyensúlyunkhoz és egy megelégedett boldog élethez, amelybe belefér a munka, az öröm, a család, a hobbi, a barátok és minden olyan, ami számunkra fontos. Ezért kell nagyon jól ismernünk ezt a mai jelenséget, és amennyiben szükséges segítséget kell kérnünk. Ez a legnehezebb.

---